Körforgás és megtisztulás

Több időt töltünk a szabadban, élvezve a simogató napsütést, talán többet is mozgunk, s lehet, hogy másképp is táplálkozunk. Az is lehet, hogy a természettel együtt magunk is újjászületünk egy kicsit.

Meiszner Katalin Cserszegtomajon élő biokertész és táplálkozási tanácsadó jó pár évtizede fordult az egészséges életmód felé. Egészségügyi területen, kórházban dolgozott, s mint mesélte, látta az emberi sorsokat, betegségeket- ezek irányították élete új útjára. Ma már egy hektáros kertjében gazdálkodik,  melyben van dísz-és japánkert, gyümölcsös rész több mint százhúsz fával, illatos fűszernövények és zöldséges ágyások is. Kertészkedni azért kezdett, mert a növények gondozása, nevelése közben sokat kell mozogni, másrészt pedig így tudja, mi kerül a tányérra.

Ritka módszerrel művelt kertben teremnek a fűszerek, zöldségek, gyümölcsök

– Az én kertem ellenőrzött biokert, de jobban szeretem az ökokert kifejezést. Ökológiai gazdálkodást folytatok. Én is permetezek, de csak növényi levekkel. Ez egy biodinamikus kert, ami szűk ága a gazdálkodásnak és elég kevesen művelik – hangsúlyozta Katalin.

Miközben otthonában, a télikert melletti étkezőben egy csésze – természetesen bio – zöld teát kortyolgattunk, s mellettünk barátságosan duruzsolt a fatüzelésű kandalló, azt is elmesélte, hogy a biodinamikus kertművelés nem csak a természet rendjén alapul, hanem filozófiai módszer is:  a  Rudolf Steiner nevével fémjelzett antropozófiából ered.  A kertgondozás alapja a természeti jelenségekhez, a holdnaptárhoz időben illő munkálatok elvégzése. Gyógynövényeket is használnak és a gyomnövényeket sem mindig tekintik ellenségnek.

A tavasz a metszés ideje - Meiszner Katalin is dolgozik a kertben

– Most, hogy jön a tavasz, rám és a többi kertművelőre most vár a munka dandárja, amikor eldől, mi lesz egész évben. Azt tapasztaltam, hogy ami február végéig, március közepéig rendbe van rakva, el van ültetve, vetve, az nagyon jól fog teremni. Az ilyenkor kipusztított évelő gazoknak, (például a nagyon nehezen kiirtható taracknak) ha az első induló erejét elvettük, akkor nem biztos, hogy olyan intenzitással fognak nőni.

Ilyenkor van a metszés, ez szintén meghatározó a gyümölcstermés szempontjából. Ha időben rendbe tettük az évelő növényeket, korábban fognak teremni, már március közepe táján. A spárga az első zöldségnövény, ami a kertből szedhető, majd a sóska és a spenót, ha ősszel el lett vetve. A kert körforgás,  nem tavasszal kezdődik benne az élet- hívta fel a figyelmet az ökokertész, aki táplálkozási tanácsadóként is dolgozik.

A kertben mindig van munka

Bár nagyon fontosnak tartja a biotermesztést, de ezzel együtt arra is figyelmeztet: a főzéssel mindent el lehet rontani. Mint ahogy a nem megfelelő táplálkozással is – bár erre nincsen mindenki számára érvényes recept. Ő maga a  kínai gyógyító táplálkozást és az ajurvedikus rendszert követi.

-  Az elmúlt néhány évtizedben kialakult, újdonsült táplálkozási irányzatokkal az a baj, hogy nincsen meg bennük sem a rendszer, sem a kellő tapasztalat. Amikről én beszélek, azok négy-öt ezer éves rendszerek. Ha nem lett volna jó, akkor már rég a feledés homályába merültek- osztotta meg véleményét.

Ezek a módszerek azon alapulnak, hogy minden ember bizonyos alkattal születik, s a cél az, hogy táplálkozással megteremtve az egyensúlyt, meg is őrizze ezt alkatot.

– A szabályok persze sokszor nem nagyon illeszthetőek bele a modern korba, főleg,  ha azt nézzük, mit árulnak az üzletekben. De az fontos, hogy az ember az élete során fejlődjön, illetve mindig aszerint táplálkozzon, amilyen az állapota, a kora, a körülményei. Nézzük azt, hogy itt négy évszak van, milyen az éghajlat, mennyi idős vagyok, mi az, amivel lehet még terhelni az ember emésztőrendszerét, vagy éppen még gyerekkorban mi minden fontos a szervezetnek a fejlődéshez.

A legkritikusabb kor a gyerekkor: akkor alapozzuk meg az egész életünket, határozódnak meg a szokásaink és az időskor:  akkor már kezd elhasználódni a szervezet. Fontos, hogy honnét származik az az alapanyag, amit fogyasztunk. Amennyire lehet, legyen vegyszermentes, s ha lehet maximum ötven- hatvan kilométeres körzetből származzon, ideális esetben a saját kertünkből. Ez persze nem azt jelenti, hogy soha ne együnk banánt, vagy távolabbról hozzánk kerülő zöldséget, de ne ezek alkossák a mindennapos étkünk javát. Az is lényeges, hogy az étel úgy legyen elkészítve, hogy segítse és könnyítse az emésztést.

Ez a főzés célja, de ne tegye  tönkre az alapanyagot. Vannak nagyon rossz társítások, olyan főzési módok, melyek nem az egészséget szolgálják – mondjuk az olajban sütés, egy rántott étel. Számomra a legszörnyűbb, mikor azt látom, mikor egy zöldséget rántanak ki- részletezte az étkezési tanácsadó.

Az egészség megőrzéséhez javasolja a megfelelő testmozgást – akár példát véve róla, a  kertművelést, és azt is igen lényegesnek tartja, hogy az ember szellemi és lelki életével foglalkozzon. S bár ő maga a vegetáriánus életmódot követi, nem ítéli el a húsevést.

A sáfrány ilyenkor is zöldell

- Nem ördögtől való dolog, az emberiség  mindig is fogyasztott húst. Mióta idősödünk, mi is eszünk néha – különösen télen –  halat. De az azért nehézségekbe ütközik. Kevés a tiszta víz, tehát nehéz megállapítani milyen a hal minősége. Én azt mondanám, ne együnk tengeri halat és rákokat.

Jó, ha az állati táplálék kis gazdaságból származik, ahol nem hormonnal és antibiotikummal kezelt állatok vannak, mert nincsenek összezsúfolva, kevésbé betegednek meg. Ha a csirke mondjuk búzán, kendermagon és kukoricán nő fel, másmilyen lesz, mint ha növekedésjavító tápokon. a húsnál is nagyon fontos, hogyan készítjük el. Pácolással, bizonyos főzési módokkal könnyebben emészthetővé tudjuk tenni. Mérvadó az is, milyen gyakorisággal, s mekkora mennyiséget fogyasztunk: ne minden nap, s ne naponta háromszor együnk húst – hangzott az intelem.

S ha már húsokról esett szó, s  azért is, mert a  héten léptünk a böjti időszakba,  az önmegtartóztatásról, étkezések és táplálékok elhagyásáról is szót váltottunk Katalinnal.

– Sok féle böjt van. A húsvét előtti nagyböjt lelki tényezővel is társul. Ebben az időben – ha tényleg betartjuk, felszabadulnak lelki, elnyomott tényezők , amelyeket fel tudunk dolgozni.. Az is fontos, hogy miért böjtölünk. Itt van egy szent cél. De ha materiális szemszögből nézzük, a vallásoknál mindig az emberek számára legegészségesebb iránymutatások vannak. Nálunk jön a tavasz, a sok téli, nehéz étel után, amit a szervezett  nagyon sokat zsír formájában visszatartott, hogy melegítse,  segít megszabadulni a böjti időszak-emelte ki.

Manapság gyakran hallunk méregtelenítésről, léböjtről, tisztítókúrákról, s sokan  a vágyott egészség, vagy éppen fogyás reményében belevágnak egy -egy ilyen kúrába, s egy vagy több napig  önmegtartóztatóan élnek.

- A  tisztítókúra  elnevezés kicsit megtévesztő : a szervezet megtisztítása nem olyan, mint egy zoknimosás. Sok módszerről hallani, én azt vallom, amennyire lehetséges, igyekezzünk a tiszta forráshoz eljutni: több forrásból tájékozódni. Megint csak fontos, milyen alkatúak vagyunk: vannak, akiknek nem ajánlott vagy veszélyes is a szigorú böjt.

Fontos felkészülni a böjtre és utána abból megfelelő módon kijönni.  Nagyon jó ez az időszak rossz, vagy ártalmas szokásaink való lemondásra: az alkoholról, dohányzásról, vagy olyan fajta táplálkozásról, melyről tudjuk, hogy nem nekünk való, könnyebb megválni. Létrejön egy testi-lelki megtisztulás a böjt alatt és után egy kis akaraterő kell hozzá, hogy megtartsuk, amit elértünk.Az ember saját kezében van az egészsége: mi hozzuk létre az állapotunkat, a betegségeinket és mi tudunk ebből kikerülni saját erőnkből, csak vannak segítségek.

Különböző utakat választhatunk, s gyakorta igyekszünk minél kevesebb energiát erre fordítani, hogy minél kevesebb változást  hozzon az életünkbe. Könnyebb bekapni egy tablettát, mint elkészíteni egy gyógyteát?  Először mindenki tablettához fordul, de ha nem kellően hatékony, keresi az utat, hogyan tudná létrehozni az állapotát. De az egészség megőrzésének, helyreállításának természetes módja sokkal emberibb, én a hangsúlyt a megelőzésre fektetném- hangsúlyozta Meiszner Katalin.

-Ne úgy éljük az életünket, hogy mindig fáj valahol. Én tudom, hogy mik a gyenge pontjaim-minden embernek vannak – igyekszem ezeket védeni és nem még jobban terhelni. Azt hiszen, nem a hosszú élet, hanem az élet minősége a lényeges- vallja.