Virágzik a szelídgesztenye

Mint tudjuk, bár Zalában őshonos a gesztenye, mégis egyre fogynak a fák. Pedig a zártkertek díszei ezek a többnyire famatuzsálemek. Az Egerszeg melletti Szenterzsébet-hegyen például még él egy négyszáz éves példány is belőle. A környékünkön lévő fák többsége is igen öreg, viharok tépázta óriás, de akad köztük egészen fiatal termőre fordult egyed is.

Úgy tűnik egészségesek, azok a fák, amelyeket képeken is megörökítettem a napokban. Leveleik haragoszöldek, semmi nyomát nem látni a pusztulásnak. Pedig szegény gesztenyékre folyton rájár a rúd, pontosabban most egy újabb veszély is leselkedik rájuk, egy Kínából származó darázs rossz voltából.

Az viszonylag köztudott, hogy pusztítja a fákat egy gomba okozta kéregelhalás, illetve egy másik, szintén gomba okozta nyavalya, az úgynevezett fitoftórás tintabetegség is. Néhány éve éppen Zalában akadtak rá egy harmadik halálos ellenségre, a gesztenye gubacsdarázsra. Sőt ez a darázs már az ország nagy részén megtalálható a gesztenyésekben.

Az erről írt szakcikkek szerint a darazsat Kínából, gesztenye csemetékkel hozták be azért importáltunk onnét fákat, mert a már említett gombabetegségekkel szemben ezek ellenállók , viszont behoztunk egy olyan kártevőt is, ami eddig nem volt ismert Magyarországon.

Mint az a szakcikkekben olvasható, a gesztenye-gubacsdarázs a fa zöld részeit támadja meg, az országban nincs természetes ellensége, permetezéssel pedig nem lehet ellene védekezni. A megoldás az lehet, hogy elterjesztik nálunk is a gubacsdarázs kínai természetes ellenségét, egy ott őshonos fürkész darazsat.

Jelenleg úgy tűnik, eredménnyel jár ez a védekezés, Zalában Kerkateskánd és Dobri térségében indult el így a gesztenyék halálos ellenségének pusztítása.

Sajnos a baj nem csak a fák csemetéinek behozatalával ért volna el bennünket, hanem Olaszországból, Horvátországon át is bejött volna, hiszen az olasz gesztenyésekben is jelen van és pusztít a gubacsdarázs. De ott is hasonló módszerrel védekeznek ellene eredménnyel.