Borzongató kincsre lelt - Könyvheti beszélgetés Péterfy Gergellyel, a Kitömött barbár szerzőjével

Miután a kortárs könyvtermést tekintve rendhagyóan nagy sikert ért el az a Péterfy-történet, amelynek szálai Kazinczyhoz vezetnek, mindenki tudja, hogy a Kitömött barbár című regényről van szó. A szerző ezért Aegon-díjat kapott, amely manapság a legrangosabb független elismerésnek számít. A könyv a mi nyelvújítónk és a különleges sorsú, Kenyából Bécsbe kerülő tehetséges Soliman barátságáról szól, méghozzá úgy, hogy mindkettejük halála után Kazinczy özvegye, Török Sophie mondja el az olvasónak a történetüket. Nem másképp, mint Soliman kitömött teste előtt állva a bécsi természettudományi múzeum tetőterében.

- Az írónak témája megtalálásához elég nagy szerencse kell. Ehhez gondolom, különösen...

- Így van. Életem egyik legnagyobb pillanata volt, amikor Kazinczy levelei közt olvastam Soliman létezéséről. Rögtön átjárt a borzongás, éreztem, nem mindennapi kincshez jutottam. A felelősség is iszonyú volt, hogy most mit veszek a nyakamba, hiszen többé nem tehetek úgy, mintha nem vettem volna észre. Tíz évig üldözött, míg dolgoztam rajta.

Péterfy Gergely: Tudtam, hogy nagy felelősséget veszek a nyakamba (Fotó: Pezzetta Umberto)

Péterfy Gergely először doktori disszertációt írt az irodalomtörténet számára fontos momentumból, sokan nem is örültek neki, hiszen kénytelen volt tabukat döntögetni, már ami Kazinczy kanonizált alakját illeti. Nehéz elfogadni, hogy az irodalmi panteon lakói is emberek voltak valaha.

- A regény a megszokottól eltérő magatartást, az idegenséget. az oktalan előítéleteket is érzékletesen ábrázolja, amikor leírja: a művelt, nyelveket beszélő Solimant a bécsi szalonok sznobjai bámulják, majd az utcán megveri a csőcselék pusztán a bőrszíne miatt. Érezte azt is, hogy ez az életanyag máshoz is kapóra jön?

- Kicsit félek magamtól. Amikor elkezdtem írni, sehol nem volt a menekültkérdés, most pedig itt állunk a probléma közepén. Igen, tudtam, hogy túlmutat önmagán a sztori, de akkor még nem sejtettem a rémisztő aktualitást. Az előítéletek virulensebbek mint valaha, a fekete ember tragédiája valósággá válik.

Kazinczy oldalán karddal, Soliman afrikai törzsi viseletben sétál az elegáns, magát felvilágosultnak tudó Bécs utcáin, hogy rámutasson az idegenségre, megítélésére. Ma már nincs kard az Európában járó honfitársaink oldalán...

- Nemcsak a hangos siker révén formabontó a Kitömött barbár, a marketinget is ügyesen oldotta meg. Elutazott ide-oda, s fotókat tett közzé a könyvvel üldögélve a világ távoli pontjain.

- Véletlenül alakult, akkor sokat utaztam, elvittem a könyvet például Kufsteinbe. Az olvasók is küldtek aztán nyaralásos-olvasós képeket a közösségi oldalon.Nehéz eldönteni, hol van a magamutogatás és az ízléses ajánlkozás határa.

- Olvastam, testvérének, Péterfy Bori énekes-színésznőnek is szeretne darabot írni. Van már ötlet?

- Alakulóban van valami szöveg.

Megállapodunk, biztosan akad az irodalomban a művésznőre passzoló extravagáns figura, csak elég sok régi levelet kell olvasni, mint a Kazinczy-történethez.

Péterfy Gergely családjában a húgán kívül is számtalan híres művész található. Nagyanyja Jancsó Adrienn előadóművész, nagyapja Jékely Zoltán költő, dédapja Áprily Lajos költő, édesapja Péterfy László szobrászművész. Sőt, felesége, Péterfy-Novák Éva is ír. (Az Egyasszony című önéletrajzi ihletésű kötetéből készült monodrámát július 6-án láthatja a zalaegerszegi közönség a Kvártélyházi Nyári Fesztivál keretében Tenki Réka előadásában.)

- Nagyszerű érzés, hogy tagja lehetek ennek a családnak, de nyomasztó is.

A vendég érzékletesen mesélt az író-olvasó találkozón Iványi Ildikó nyugalmazott irodalomtanár felkészült kérdései nyomán arról, milyen volt kisgyerekként végszavazni a világhírű nagymamának, ha Arany János balladáit tanulta. Arról, milyen illatokat őriz az orrában apja műterméből, amit nem szeretett. Mintha a saját élete így szövődne Kazinczyéval: a művészi tehetség hétköznap papucsot ölt és pont olyan, mint mi.

Péterfy Gergely Budapesten született 1966-ban, öt gyermeke van, József Attila-díjas író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. Művei: Félelem az egértől - 1994, A B oldal - 1998,

A tűzoltóparancsnok szomorúsága - 2000, Bányató - 2004, Misikönyv- 2004-2005, Halál Budán- 2008, Örök völgy - 2012,

Kitömött barbár 2014, legújabb kötete a Mindentől keletre