„Egy a lényeg, hogy az emberek vegyenek könyvet a kezükbe, ezt kell elérni bármi áron” Interjú Lakatos Leventével

2016. március 12., 11:46 szerző: Mikó-Baráth György
hozzászólás
A 2014-es év legjobb írója, s a legjobbnak választott könyv szerzője Lakatos Levente volt. Az írói pálya mellett a hölgyek körében is osztatlan sikernek örvendő (mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a 2015-ös év legsármosabb férfijának választotta az egyik vezető stílusmagazin) fiatal szerző „Az én sztorim” című előadással járja be az országot.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Az ide ellátogató rajongók megismerhetik Levente életének legfontosabb állomásait, és egy kötetlen beszélgetés során nyerhetnek bepillantást sikerének titkaiba. Egy ilyen találkozó után beszélgettünk mi is a magyar szórakoztató irodalom egyik legsikeresebb írójával, Lakatos Leventével!

- A minap rákattintottam a profiljára az egyik közösségi oldalon. Az én ismerőseim közül 50 felhasználó kedvelte, abból 49-en nők. Tekinthetjük a műveit női irodalomnak?

- Általában nőkhöz áll közel, amit írok. De például a LoveClub-ban van egy olyan rész, ami kifejezetten a férfi olvasóknak szól. Egy férfi belső monológját írja le egy olyan kérdésről, ami minden fiatal férfit legalább egyszer megérint. Alapvetően az is elmondható, hogy a férfiak, főleg a fiatalok kevésbé szeretnek olvasni, mint a nők. Inkább a videojáték, filmek, amit ők szeretnék, s nem könyvet vesznek a kezükbe. Az is probléma talán, hogy a férfi irodalomnak szinte nincs is itthon kultúrája. Sokakat érdekel például egy terroristás-beépülős vonalra épülő könyv, de sokkal közelebb áll hozzám egy lélektani fejlődés leírása, mint az ész nélküli lövöldözés.

Az én sztorim című előadáson a rajongók bepillantást nyerhetnek Lakatos Levente életének főbb eseményeibe

- Amikor elmeséltem a barátnőmnek, hogy Önnel fogok interjút készíteni, megmutattam neki egy képét, és azt mondta nagyon hasonlít Mario Casas-ra….

- Ezt még soha senki nem mondta…(nevet)

- Lehet-e a sikere egyik kulcsa a sármja, valamint, hogy kifejezetten aktív a közösségi oldalakon?

- Sokszor megkaptam már, hogy csak a külsőm miatt olvasnak. Persze nagyon boldog vagyok attól, hogy a külsőm jó összképet mutat, de ez önmagában semmit sem jelent. Ha gyengén írnék, az első könyv után senki sem venne többet, csak azért mert jól nézek ki. Nyilván nagyon fontos a facebook propagálás,  ez egy olyan terület, ahol szólni lehet az olvasókhoz. Azt mondhatom, amit szeretnék, hisz ott az én követőim gyűlnek össze. De azt is bevallom, ha valaki beszólogat, azt nagyon gyorsan törlöm is. Neki semmi keresnivalója nincs ott, hiszen az egy szűrt közösség. De van ennél még zártabb csoportom is, ahol tényleg a legnagyobb rajongók gyűlnek össze. Nagyon aktív az oldal, kb. 50 ezer követőnél vagyunk. De ezt, ha üzletileg nézzük, nyilván eladásra kell fordítani. Vannak olyan oldalak, amelyeknek nagyon sok követőjük van, de semmi aktivitást nem mutatnak.  Ahhoz, hogy az én oldalam ne járjon így, nagyon sok dolgot kell kitalálnom.

- Észrevettem, hogy minden egyes kommentre válaszol. Hogy lehet ezt bírni?

- Gyakorlatilag ez ma már egy külön marketing munkakör. Volt pont a facebookon egy szóváltás abból, hogy amit én dolgozok az nem munka… Én három ember munkáját végzem el egyedül, hisz megcsinálom a marketinges, az írói és szerkesztői feladatokat is. Én tényleg nem téglákat pakolok, más az életem, de nem kevesebb, mint egy téglarakodás, ebben épp úgy el lehet fáradni!

- Jó, hogy a téglarakodást említette, ha Önre nézek, látom, hogy elég gyakori vendég lehet konditermekben. Az előadást hallgatva fogalmazódott meg bennem az a kérdés, hogy ha a kamaszkori túlsúlyos korszaka is hatott műveire, akkor az is inspirálja, hogy ma már egy sportos testben él?

- Ez nálam egy új effektus, de én valóban nem azért edzem, hogy a tükörben nézegessem magam, hanem azért, mert rosszul érzem magam, ha meglátom, hogy ismét „puffadok”. Egyszerűen feszengek, ha nagy a hasam, és a magánéletben sem tudnék úgy ismerkedni, ha még mindig duci testem lenne. Ez most lehet, hogy nárcisztikusnak hangzik, de szerintem ez pszichés dolog. Nagyon jó annak, aki tud úgy élni, hogy egyáltalán nem érdekli a fizikuma, és el tudja magát hagyni. Ma nem túl népszerű dolog pasik körében a diéta, de szerintem nagyon sok kapcsolat megy arra rá, hogy a fiúk egyszerűen elhagyják magukat.

"Nincsenek példaképeim, hiszen egy példakép beleszivárog az ember stílusába, és az szerintem nem jó!" 
Fotó: Szép Kornél

- Említette, hogy a magyar szépírók közül talán Csáth Gézát kedveli leginkább. A magyar és  a világirodalomban, ki hatott Önre leginkább?

- Nem nagyon engedem, hogy valaki hasson rám, hiszen nem szeretnék semmit plagizálni. Nincsenek példaképeim, mert egy példakép beleszivárog az ember stílusába, és az szerintem nem jó! Magyarok közül Csáth Géza tényleg egy nagy kedvenc, mert elég sötét az általa leírt világ, a világirodalomból nem emelnék ki senkit.

- Milyen korosztály olvassa leginkább a könyveit?

- A közösségi oldalak által látom, hogy 18-24 éves korosztály a legaktívabb. De van nagymama is az olvasók között. Volt, az „Okozz meglepetést” című felhívásom. Ebben három olvasómnak vittem személyesen el egy könyvemet, s egy unoka kérte, hogy a nagymamájának vigyem el a könyvemet!

- Melyik a kedvenc műve?

- Mindig a legújabb, de ha egyet kell kiemelni, talán az Aktus. Ezt volt szakmai szempontból a legnehezebb megírni a négy nézőpont miatt. Nagyon remélem, hogy minél előbb lehet majd újra kapni, s az is el tudná olvasni, aki eddig nem tudott hozzájutni a könyvhöz.

- Művei online formában történő eladásával is próbálkozik. Ez lehet a jövő? Mi a véleménye, „kihal” a nyomtatott könyv?

- Nem hiszem, hogy kihalna a print. Én a Szigor című művet csak online megjelenésre írom, e-bookra. Egy napilap kért meg, hogy egy mellékletében hétvégente jelenjen meg egy sorozat. Ez ebből nőtte ki magát! Ezek nagyon rövid kis könyvecskék, ezért is próbálkoztam azt e-bookban. Ha majd összegyűlik egy könyvnyi adag, akkor az együtt megy ki nyomtatásba. Tehát azt gondolom, hogy az „e-könyv” és a papírkönyv meg fogja találni a közös utat. Lesz, amit az egyik, s lesz, amit a másik formában olvas majd az ember. Én jobban szeretek e-könyvben olvasni, mert már elegem lett abból, hogy porfogóval van tele a szobám, és például egy tableten elfér, egy rakat könyv. Ennél nincs jobb a világon! Sokkal gyorsabban is haladok, mintha papír alapon olvasnék. Én e-könyv párti vagyok, de ez nem fogja felváltani a papírt, hanem meglesznek egymás mellett!

- A mai irodalomtanítás egyik legfőbb problémaköre a kötelező olvasmányok időtállósága. Mi a véleménye erről?

- Nem foglalnék állást ebben a kérdésben, mert nem látok rá. Azt tudom, hogy van olyan tankönyv, melyben szerepel már Leiner Laura, ezt egy nagyon jó váltásnak tartom. S azt is látom, hogy Varró Danit támadják gyermekversei miatt. Vannak teóriáim az oktatással kapcsolatban, ezt majd a Szigor című könyvemben meg is fogom fogalmazni!

- 11-12. osztályban van lehetőség fakultáción kortárs műveket vizsgálni. Mit szólna, ha egy tanórán mondjuk az egyik művét elemeznék a diákok?

- Örülnék,  de kevés tanár nyitott erre, inkább a szépirodalmat részesítik előnyben. Ez akkor is igaz lehet, ha az egy nehezen emészthető szöveg. Én nem hiszem, hogy mindig ez a jó irány. Az első feladat azt elérni, hogy az emberek, a diákok könyvet vegyenek a kezükbe! Ez pedig a szórakoztató irodalom erőssége! Ha az első lépcső már megvan, onnan lehet szépen irányítani a diákokat, hogy mást is olvassanak, ne csak ponyvát. Egy a lényeg, hogy az emberek vegyenek könyvet a kezükbe, ezt kell elérni bármi áron!

Mikó-Baráth György

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások