Magyar földdel tértek vissza a szülőhazából

A Balatoni Múzeum tárlata a ma már Keszthelyen élő Iván Márta, a yonkersi magyarok emlékezetének egyik utolsó őrzője gyűjteményéből és visszaemlékezései alapján született meg. A tárlat kurátora Gyanó Szilvia, a múzeum néprajzkutatója felidézte: a nő férje, Iván Ernő katona volt, de az 1956-os forradalom kitörésekor levette a katonaruhát. A forradalom legyőzése után vissza kellett volna menni, de nem tette, szökevényként bujkált, majd eljutott Amerikába.

Több zalai vonatkozása is van a  „De mi magyarok maradunk-történelem, emlékezés és identitás a yonkersi (USA) magyarok körében" című kiállításnak. A Balatoni Múzeum tárlata a ma már Keszthelyen élő Iván Márta, a yonkersi magyarok emlékezetének egyik utolsó őrzője gyűjteményéből és visszaemlékezései alapján született meg. A tárlat kurátora Gyanó Szilvia, a múzeum néprajzkutatója felidézte: a nő férje, Iván Ernő katona volt, de az 1956-os forradalom kitörésekor levette a katonaruhát. A forradalom legyőzése után vissza kellett volna menni, de nem tette, szökevényként bujkált, majd eljutott Amerikába.

A február közepéig látható kiállítás a New York állambeli város magyar közösségének életét eleveníti fel. Már a 19. század végén érkeztek oda magyarok, majd a világháborúk után és nagyobb számban az '56-os forradalom után leltek itt új otthonra. A tárlat felidézi a nőegyletnek a történetét, melynek jóvoltából megépült a magyar templom, az 1920-as években. Az Árpád-házi Szent Margit templom felekezettől függetlenül a magyar közösség központja lett.

Gyanó Szilvia mutatja a  parasztház makettjét, mögötte a zászlódomb mása- Yonkersben itt szórták szét a megáldott magyar földet Fotó: A szerző

– 1956-os menekültekből alakult az első magyar sportklub, mely nagyon szép eredményeket ért el. A focicsapat – melyben Iván Ernő is játszott – kupagyőztes is volt a hatvanas évek elején. A hetvenes években az ott élő magyarok létrehoztak egy egyesületet, kifejezetten a templom fenntartására, aktív közösségi és gyűjtőmunkát végezve, hiszen a templom elvesztette plébánia rangját, így a közösség által gyűjtött pénzt gyakran a New York-i plébániára költötte a püspökség. Lett magyar iskola és ennek magyar cserkészcsapata is. A magyar iskola azt jelentette, hogy a gyerekek minden szombaton a yonkersi templomban írni, olvasni tanultak és ismerkedtek a magyar néprajzzal –  szólt a közösségi életről Gyanó Szilvia.

A templom előtt volt egy mesterséges domb. Azok a yonkersi magyarok, akik hazalátogattak szülőhazájukba, mindig vittek vissza magukkal magyar anyaföldet- s ezt augusztus 20-án megáldották, s szétszórták. A templom alatt volt a Szent Margit Hall- a több száz főt befogadó rendezvényterem, mely a közösségi eseményeknek adott otthont. Az ott élők mindig megtartották  a magyar nemzeti ünnepeket: március 15-ét, augusztus 20-át, s minden év október 23-án 1956-os emlékünnepségeket is rendeztek, de együtt ünnepelték a karácsonyt és vigadtak farsangkor, de az amerikai ünnepeken is összejöttek. A közösség életében a legkiemelkedőbb esemény Mindszenty 1974-es yonkersi látogatása volt, ennek történetét is megismerhetik a látogatók a tárlaton. A kiállítás egyik központi darabja egy aprólékosan kimunkált és hűen berendezett parasztház.

–  Ezt a magyar iskolában készítette Sebők István és felesége, Csertán Anna- ő Zalaapátiból származott. Ezen a házon mutatták be a magyar iskolában a gyerekeknek, milyen volt egy magyar ház, hogyan nézett ki a tisztaszoba, egy magyar konyha, milyen a kemence, mi az a sublót, mi a sublótszent, mi a pitvar, milyen a muskátli, a pulikutya – mesélte Iván Márta visszaemlékezései alapján a néprajzkutató. A Sebők házaspár is visszatelepült Magyarországra- több más egykor Yonkersben élő magyar családdal együtt – s itt is tartották a kapcsolatot.

Az amerikai város közössége elöregedett, s 2007-ben bezárt a templom. Az időközben felnőtt gyerekek szétszéledtek, de a többedik generáció több tagja is őrzi magyarságát.