Nyitott lelkű, érzékeny fiatalok éneklik az Oscar-díjas rövidfilm betétdalát

Azt viszont csak kevesen tudják, hogy a szentesi születésű, 79 éves zeneszerző a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a nagykanizsai Farkas Ferencnél tanult zeneszerzést. A film zeneszerzője egyébként Balázs Ádám, Balázs Árpád fia volt.

– Három évvel ezelőtt tanultuk meg ezt a varázslatos versből készült kórusművet, de minden kórus repertoárjában kellene szerepeltetni – mondta Dávidovics Lászlóné Zsuzsa néni, a Rozgonyi iskola énekkarának vezetője. – Nyugodtan kijelenthető, mára slágerré érett, de a kitüntető figyelem nem csak az Oscar-díjnak köszönhető.

A "rozgonyis" énekkar szívesen énekli Nemes Nagy Ágnes versét, miként más megzenésített költeményt Fotó: Szakony Attila

A gyerekeknek segít a többszólamúság megtanulásában, persze azért a többi nagyszerű szerzőről sem szabad megfeledkezni. A bodzavirágként emlegetett dalt előadtuk már egy évzáró ünnepségen, ám az Arany János járási szavalóverseny megnyitóján újra előtérbe került.

Az általános iskolás kórus a vezető szerint nagyon jól működik, a gyerekek szorgalmasak és rendszeresen járnak a próbákra. Nyitott lelkű, érzékeny fiatalok, akiket megérintett a dal s ezzel együtt a mozi mondanivalója.

Zsuzsa néni szerint nem kell mindenáron eltiltani a gyereket az énekléstől, hiszen ő is találkozott a pályája során már olyan énekkari taggal, aki bizony eléggé hamisan énekelt, de kettejük kitartásának hála beérett. A diákok egyébként más költők verseit ugyancsak örömmel éneklik, tehát a megzenésített műveknek igenis van létjogosultságuk.

Vele értett egyet az énekelt versek egyik jelentős zalai képviselője, az Igricek Együttes vezetője, Farkas Tibor is. Úgy érzi, a zene és a vers együtt jól működnek.

- Persze nem mindegy, a zeneszerzők miként nyúlnak bizonyos költeményhez, ugyanis avatatlan kezek között a végeredmény inkább ártalmas lesz, mintsem hasznos - mondta Farkas Tibor, aki jelenleg a fővárosi K11 Művészeti és Kulturális Központot vezeti. - Az eltelt harmincegy év alatt a legnagyobb költők alkotásait zenésítettük meg s töltöttük meg valami extra varázzsal, amitől a sorok valósággal szárnyra kaptak. Ezen túl a kanizsai költők, Pék Pál vagy éppen Szoliva János írásait is felkaroltuk, ezzel tovább színesítve a repertoárunkat. Az iskolákban koncertezve rendszerint mosolygós arcok fogadnak bennünket, s amikor elbúcsúzunk, általában csak annyit kérdeznek: mikor térünk vissza. Tehát a fiatalság igényli a minőséget, a lényeg, hogy adjon nekik pluszt.

A Hevesi Sándor Versmondó Kör alapító vezetője, Schmidt István szinte testközelből ismeri a különféle költemények felépítését és rímeit.

- A népdalaink népköltészetre épültek - fogalmazott. - De itt vannak a drámák, például Katona József Bánk bánja verses műfaj, de örömmel tölt el mindenkit, hogy megzenésítették. Ha a vers-szerző képessége, műveltsége találkozik a zeneszerző ezen tulajdonságaival, akkor várhatóan jó művek születhetnek és ezt a hallgatók is üdvözölni fogják. A költemény akkor válik alkotássá, ha azt a művet a versmondó átszűri a saját szubjektumán és úgy adja elő. Az éneklés egyfajta felfokozott beszéd, amit prózában nem lehet hatásosan kifejezni, azt így adjuk elő. A megzenésített vers esetében lényeges, hogy a sorokat körbeölelő dallamok hangulata, érzelemvilága jól illeszkedjen a költeményhez.