A gyermekek a közlekedés legvédtelenebb szereplői

A rendőrség által gyűjtött előzetes statisztikai adatok szerint 2013-ban nyolc gyermek vesztette életét közúti balesetben. A megelőző évek és évtizedek adataival összevetve pozitív tendencia figyelhető meg. A rendszerváltozás évében, 1990-ben 107 gyermek szenvedett halálos sérülést közúti balesetben, így méltán nevezhetjük azt a hazai gyermek-közlekedésbiztonság fekete évének.

Az ezredfordulóra kevesebb mint felére, 46 főre csökkent a gyermek áldozatok száma. Azt követően 2006-ig nem történt érdemi változás – a gyermek halálozási adatok hullámzó tendenciát követtek – majd 2007-től a trend (a 2012. évi adatok kivételével) kedvezővé vált.

A gyermekek a közúti közlekedés legvédtelenebb szereplői közé tartoznak. Ők azok, akik általában gyalogosként vagy kerékpárosként vesznek részt a forgalomban, míg járművek utasaként alapvetően a járművezetők vezetési stílusától, szabálytiszteletétől függ testi épségük.

A szülők és a felnőttek felelőssége a gyermekek baleseti részvételében meghatározó. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy hazánkban a gyermekek a súlyos, illetve halálos sérülésüket többnyire gépjármű utasaként, s nem önálló közlekedőként (gyalogosként, vagy kerékpárosként) szenvedik el. Meglepő adat, hogy az utolsó tíz év átlagában az összes közlekedési baleseti gyermekhalálozáson belül a 14. életévüket be nem töltött utasok aránya 64 százalék volt.

Ma a legtöbb autót Isofix rendszerrel látják el. Ennek lényege, hogy a gyerekülést két adapter segítségével közvetlenül a karosszériához rögzítjük. Biztonságosságát a gyárak törésteszten is vizsgálják

Szükséges ugyanakkor megemlíteni, hogy a gépjárműben utazó gyermekek védettsége az elmúlt évtized során javult. A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2013. évi felmérése alapján a gyermekek körében a gyermekbiztonsági rendszer, valamint a felnőtt biztonsági öv használatának együttes aránya már megközelítette a 90 százalékot (2001-ben még 20 százalék alatt volt), ami azt jelenti, hogy napjainkban tíz gyermekből egy utazik passzív biztonsági eszköz használata nélkül. A gyermekeket ma biztonságosabb közlekedési környezet veszi körül, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ugyanakkor hiba lenne azt gondolni, hogy minden a legnagyobb rendben van, s nincs tennivaló. A gyermekek nem „kis felnőttek”, egészen más szemmel látják a világot, nem rendelkeznek sem kellő veszélyérzettel, sem közlekedési szabályismerettel. Ezért a gyermekek közlekedésre nevelését évről-évre folytatni kell, ebben a legnagyobb szerep a gyermek környezetében élő felnőttekre hárul.

Végezetül néhány jó tanás, intelem: a gyermekeket soha ne hagyjuk védtelenül a gépkocsiban! A testmagasságtól függően a biztonsági gyermekülés, vagy a felnőtt biztonsági öv bizonyítottan életmentő eszköz, s egyik eszköze lehet annak, hogy a gyermek egészséges felnőtté váljon. Mindig vigyázzunk a gyermek biztonságára, akkor is, ha gyalogosként, kerékpárosként vagy tömegközlekedési jármű utasaként közlekedünk. Vezessünk az átlagosnál is óvatosabban, ha a gépkocsiban gyermek utazik, és soha ne hagyjuk őt védtelenül a járműben. Mutassunk példát a gyermekeknek, hiszen ez a kor a legfontosabb, legintenzívebb tanulási időszak az életben, és a szabályok tiszteletét már a kezdetekben ki kell alakítani bennük.

KÉT KERÉKEN IS FŐ A BIZTONSÁG

A biztonságos gyermekszállítás alól a bicikli sem kivétel. Kerékpárra a gyermekülést úgy szabad felszerelni, hogy az és a rajta ülő gyerek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza. A bicikli világító- és jelzőberendezéseit az eszközzel nem szabad eltakarni. Az üléshez kapaszkodót és lábtartót minden esetben fel kell szerelni, ezek nem lehetnek összefüggésben a kormányzott kerékkel, illetve az azzal együtt elforduló szerkezettel.