Újdonságok a Zala megyei szakképzésben

ZH: Hogyan érintette a szakképzés megújulása a helyi intézményrendszert?

ZSZC Vizlendvai László: Az idei tanévtől az új struktúra szerint tanulnak és vizsgáznak az újonnan belépett tanulók. Az intézmények munkáját most egyfajta kettősség jellemezi, hisz a felmenő, megújult rendszer mellett a kimenő évfolyamokra vonatkozó képzési programok szerint is kell oktatniuk.

A változások, a Szakképzés 4.0 stratégiában megfogalmazott fejlesztési lehetőségek a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum részeként működő iskolák számára új utakat jelentenek, nemcsak az infrastruktúra tekintetében, de a képzési területen is.

Ki kell emelni, hogy az egyik legnagyobb kihívás a szakképzésről és az ezen belül zajló oktatásról kialakult szemléletmód megváltoztatása. Ez egy folyamat, amelynek hatékonyan érintenie kell mind az intézményrendszereket, mind az oktatásban érintetteket– oktatókat, leendő diákokat és szüleiket. Legfőképp a szülői társadalom irányába szeretnénk ugyanis közvetíteni, hogy egyrészt a szakképzésben eltöltött tanulmányi évek gyermekeik számára olyan szakmai alapokat fognak nyújtani a tehetségük, a képességeik alapján, amelyek a későbbi szakmai pályafutásukhoz stabil alapot fognak jelenteni, legyen az felsőoktatás, vagy munkavállalás, vagy éppen saját vállalkozásalapítás. Másrészt azt is fontos megemlítenünk, hogy a ZSZC intézményei jól alkalmazkodtak a szakképzés tovább fejlesztésének első lépéseihez, sőt elindult a kreatív, innovatív együtt gondolkodás a lehetőségek irányába.

ZH: Milyen lehetőségekre lehet itt gondolni?

ZSZC Vizlendvai László: Az említett stratégia nagyon mélyen tárta fel a megoldásra váró problémákat, ugyanakkor nagyon alaposan írja le a beavatkozási pontokat és társítja ehhez a lehetőségek palettáját. A ZSZC intézményeivel együtt mi is megvizsgáltuk azokat a területeket, amelyeknél láttuk a megújulás szükségességét és ehhez fogalmaztuk meg célkitűzéseinket a jövőre vonatkozóan. Örömmel vettük, hogy a rendszer rugalmassá vált, figyelembe lehet és kell is venni a munkaerőpiaci folyamatokat, az ipari szereplőktől érkező munkaerő és képzettségi igényeket, illetve a képzésbe fektet idő fontosságát.

Tavaly kezdtük el ezt a munkát, már készülve a 2021/2022-es tanév beiskolázására. Ennek eredményeként az idei tanévben középiskolát választók számára nyújtunk új lehetőségeket, olyan területeken is, amelyek eddig a megyében nem szerepeltek a képzések körében, de az elmúlt tíz év gazdasági folyamatai, beruházásai a környezetünkben ezt megkívánják.

ZH: Melyek ezek?

ZSZC Vizlendvai László: A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum intézményei 19 ágazatot kínálnak a különböző gazdasági területeket érintve a leendő diákok számára. Célunk a műszaki területhez tartozó ágazatok kiemelése és erősítése – erre a közeljövőben óriási igény lesz –, így az első körös fejlesztések ebbe az irányba kezdődnek meg. Itt, Zalaegerszegen alakítjuk ki a 21. század iskoláját, ahol a gépészet, a specializált gép-és járműgyártás, az informatika és távközlés ágazataihoz tartozó szakmairányokat immár a technológiai fejlődés, a digitalizáció, a robotika összefüggésében modern oktatótermekben tanulhatják a jövő középvezető szakemberei. Sőt, előnyként tekintettünk arra a lehetőségre is, amikor a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjának stratégiai rektorhelyettesével, dr. Németh Istvánnal elkezdődtek az egyeztetések, hol tud a helyi szakképzés és felsőoktatás kapcsolódási pontokon keresztül együttműködni. Így a 2021/2022-es tanévre a Ganz Ábrahám Technikum meghirdette az 5 éves okleveles technikus képzését, amely valójában a mérnökképzés előszobája számtalan előnyökkel azok számára, akik mindenképp a felsőoktatás irányába szeretnének mozdulni a középfokú tanulmányok befejezése után, hisz ebben a képzésben résztvevő diákok már a 9. évfolyamtól fognak bekapcsolódni a kampusz vérkeringésébe.

További új ágazat a műszaki terület részterületeihez kapcsolódva a honvédelem ágazat, szintén a Ganz Ábrahám Technikum képzési palettáján két szakmairány megjelölésével. Úgy gondoljuk, ez szintén kiváló lehetőség azoknak a fiataloknak, akiket vonzanak a katonai technikai eszközök, a magas fokú technológia megismerése. Ezen felül vonzó lehet a juttatások sokszínűsége, vagy a későbbiekben a biztos megélhetés.

Örömmel említhetem, hogy a Báthory István Technikum is bővítette képzési portfólióját: ők a kreatív ágazatban látták meg a lehetőségeket, amely kiváló meglátás, hisz a kreatív iparhoz köthető ágazatokban működő vállalkozások ma Magyarországon a dinamikusan fejlődő szektorokhoz tartoznak. A célunk az ágazat meghonosításával, hogy legyen lehetősége a kreativitással, kézügyességgel, fantáziával, precizitással és digitális kompetenciával rendelkező fiataloknak is megfelelő életpályamodellt nyújtani. A Báthory István Technikum így kínálja technikumi, 5 éves képzésben az ágazaton belül a divat-, jelmez- és díszlettervező, a dekoratőr és a nyomdaipari technikus képzéseket egyelőre egy osztály indításával.

ZH: A nyelvoktatás továbbra is fontos a szakképzésben?

ZSZC Vizlendvai László: Természetesen, ma már alig nélkülözhetetlen az idegennyelv-tudás, és ez továbbra is hozzátartozik a megújult szakképzés által kínált életpályamodellekhez. A technikumi osztályokban tanulók 5 éven át gyarapíthatják a nyelvtudásukat egy idegennyelvből előzetes választás alapján. Minden intézményünk magas szintű nyelvoktatással büszkélkedhet, ahol biztosított a diákok számára a sikeres érettségire, akár emelt szinten, vagy államilag elismert általános, illetve szakmai nyelvvizsgára történő felkészítés.

Újdonságról is be tudok számolni ezen a területen. A Báthory István Technikum a kereskedelem ágazatában egy új képzést hirdetett meg, amely az idegennyelv-tudásra épít. Az idegennyelvű ipari és kereskedelmi technikus képzésben résztvevő diákok számára emelt szintű idegennyelvi óraszám biztosítja a nyelvi kompetenciák magas szintű fejlesztését, valamint a célorientált szaknyelvi felkészítést.

ZH: Mit mondana összegzésképpen?

ZSZC Vizlendvai László: Egy hónap múlva lezárul a középfokú felvételi eljárás jelentkezési szakasza, a családok, tanulók döntést hoznak. Mi azt mondjuk, minden jövőbeli elképzeléshez a szakképzés utat kínál. Aki szakmát és érettségit szeretne, mert akár szakirányú felsőoktatásban is gondolkodik később, annak a technikum, aki viszont mielőbb munkába állna, annak a szakképző iskola a legjobb választás.

A jövőt bátran kell vállalni, a mai iskoláskorú generációban hihetetlen potenciálok rejlenek, és a szakképzés ezt szeretné felszínre hozni. Jó döntést, biztos jövőt!

Milyen támogatásban részesülnek a szakképzésbe bekerülő diákok?

Szabó Károly kancellár: Kialakításra és bevezetésre kerül az ösztöndíj és a tanulói munkaszerződésből származó jövedelem egymásra épülő rendszere.

Szeptembertől került bevezetésre a szakképzési ösztöndíj, melyet minden, szakképzésben tanulói jogviszonyban tanuló diák megkap. Szakképző intézményben folyó ágazati alapoktatásban 2020-ban – (a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy-havi összegének 10%-a) azaz 16.100 Ft, míg technikumban folyó ágazati alapoktatásban 2020-ban – (a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 5%-a) azaz 8.050 Ft lesz az ösztöndíj mértéke. Arra törekszünk, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a támogatás, ugyanakkor, a tanulói juttatások eredményfüggők is legyenek, ezáltal is sarkallva a tanulót a szakképzésben való komoly, hatékony és eredményes részvételre. A duális képzésben a szakirányú oktatásban az ösztöndíjat felváltja a szakképzési munkaszerződés. Ez alapján a tanuló a végzett munkáért munkabérre lesz jogosult, mely eredményeként akár a minimálbér összegét, de legalább a minimálbér 60%-át is megkaphatja. A tanulói ösztöndíj folyósításához elengedhetetlen, hogy minden tanuló adata felvételre kerüljön a KRÉTA rendszerbe.

Milyen módon tudnak bekapcsolódni a vállalkozások az oktatásba a szakképzés területén?

Szabó Károly kancellár: A szakképzésben kiemelkedő fontosságú a duális képzés. Ezen esetekben a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik az állam és a gazdasági szereplők. A képzés elméleti feladatait a szakképző intézmények, a gyakorlati részét pedig a gazdálkodó szervezetek körébe tartozó cégek, vállalatok látják el.

A duális szakképzésnek sok előnye van, például a tanulók valós gazdasági környezetben tanulhatnak, korszerű, naprakész ismereteket szerezhetnek. A diákok még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot szereznek, hogy megszereznék a szakképesítést, ráadásul kapcsolatba kerülnek olyan cégekkel, ahol később el is helyezkedhetnek.

Emellett a cégek, vállalatok számára is előnyökkel jár a duális képzés, hiszen olyan utánpótlást, leendő munkavállalókat képezhetnek, akik mélyebb gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.

A sikeres ágazati alapvizsga után (optimális esetben szakképző 9 évfolyam, technikum 10 évfolyam) szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatásra kerülnek az ipari szereplőknél. Az új rendszerben az adminisztrációs terhek ugyan növekedtek, de a Zala Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara és a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum folyamatosan segítséget nyújt a vállalkozásoknak a diákok foglalkoztatásával összefüggő terheik csökkentésében.