Bicskelekvárral és szabadtéri kemencében sült kenyérrel ért véget a mezőgazdasági év

A faluban csak bicskének nevezett csipkebogyót szüretelték, majd lekvárt főztek belőle, kenyeret és szilvalekváros prószát sütöttek a szabadtéri kemencénél, a cefrézés művészetéről gyógynövények feldolgozásáról, valamint befőzésről és aszalásról hallhattak előadást a betakarító Szent Mihály nap résztvevői kedden.

Készül a lelkvár- Lukács István kevergeti  (Fotó: Keszey Ágnes)

A falu közösségi napját - mely egyben volt dologgal teli és jó hangulatú rendezvény is - a Rezi Várbarátok Köre szervezte, életben tartva a régi hagyományokat.

- Régen tavasszal, Szent György napján kihajtották az állatokat és elkezdték a földeken a munkákat, melyek egészen szeptember végéig Szent Mihály napjáig tartottak. Ekkor volt a betakarítás, s ezzel zárták a mezőgazdasági évet - idézte fel Tafota Istvánné, a hagyományőrző szervezet elnöke.

Bár ez a nap kiemelkedett a többi közül, de a helyi turistaház udvara mellett veteményeskertben és a szabadtéri kemencés, sparheltes konyhában máskor is sok a munka.

- Évek óta szedjük a bicskét ebben az időszakban, csináljuk a lekvárt, megyünk szüretelni is, hiszen annak is ideje van, ezt is feldolgozzuk, A gasztronómia is szerepet kap: készülnek a finomságok: káposztalevest főzünk az idei káposztából és paradicsomból, aludtejjes prószát sütnek a nyugdíjasaink azzal a szilvalekvárral, melyet szintén idén készítettünk, langallót kínálunk a gyerekeknek, akik délután jöttek a vásárba - sorolta Tafota Istvánné.

Somogyi Zoltán Max gasztroblogger vezetésével (balra) dagasztás nélküli kenyeret készítettek a résztvevők: Lukács István, Nagy Anita  Gelencsér Katalin. A kemencében sült kenyeret  Meiszner Katalin biokertész zöldségkrémeivel ízesítve, közösen fogyasztották el (Fotó: Keszey Ágnes)

A helyi kertben termett és a közösségi üzemben készült feldolgozott termények már lekvárként, savanyúságként, befőttként sorakoznak a turistaház polcain. Ezeket közösségi rendezvényeken és a közétkeztetésben kínálják. A mezőgazdasági év befejeztével azonban nem ér teljesen véget munkák sora: van még kint káposzta,melyet besavanyítanak, s majd még a földet elő készíteni a jövő évi veteményezéshez.

A közösséget még inkább egybekovácsoló és hagyományápoló programok is várják helyi gyerekeket és felnőtteket: hamarosan a szintén hagyományos Márton – nap, majd a szintén munkával és jó hangulatban telő disznóvágás.