Féltik a szakmaiságot, a pártatlanságot

Erről is beszélt dr. Mihályi Mónika, a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke, akit a nemrég napvilágot látott kormányzati elképzelésről, törvénytervezetről kérdeztük. A változás az állampolgárok nagyon széles körét érinti majd, ezért csak néhányat említsünk azon ügykörökből, amelyekben eljár majd az új bíróság: a földhivatali, építéshatósági ügyekben, szociális ellátások, mezőgazdasági támogatások tárgyában, a közbeszerzési, társadalombiztosítási ügyekben,a választási kifogások tárgyában, a gyülekezési törvényen alapuló ügyekben, illetve a Magyar Nemzeti Bank ügyeiben.

Talán feltűnt az olvasóknak is, hogy a munkaügyi perek jövőbeni intézéséről nem esett szó. Nos, ezekről a tervezet sem tesz említést, úgy tűnik, róluk megfeledkeztek, pedig minden a munkavállalót és munkaadót érintő ügyek a speciális szaktudást igénylő és önállóan működő bírósághoz tartoznak 1980 óta.

Fotó: Arany Gábor

– A mostani rendszer megszűnik és a szervezet teljes átalakítását követően a felsorolt területeket érintő ügyekben hozott határozatok ellen 2018. január elsejétől a jelenlegi bírósági rendszertől elkülönülten működő önálló közigazgatási bíróságoknál lehet majd pert indítani – magyarázta dr. Mihályi Mónika.

– Ezekből összesen hét lesz az országban, és a zalai ügyeket Győrben bírálnák el, a fellebbezést követően pedig a Székesfehérvárott működő Közigazgatási Felsőbíróság jár majd el – mondta. – Ez ellentmond annak is, hogy a kormányok évek óta rendre a gyors, időszerű ítélkezést kérték számon a bíróságokon. Emellett nemrég még törvénykezési helyek létrehozásával akarták közelebb vinni az igazságszolgáltatást az állampolgárokhoz.

Ennek pedig a regionalitás nem felel meg, mert az ügyfeleket több száz kilométeres utazásra kényszeríti, ha nem értenek egyet valamely határozattal – mutatott rá.Mint ismeretes, most minden megyeszékhelyen és Budapesten működik közigazgatási és munkaügyi bíróság. Tevékenységük színvonalát jelzi, hogy az ügyhátralékuk 28 uniós országgal összevetve a második legalacsonyabb, a perek időtartama a legrövidebbek közé tartozik.

A zalaegerszegi adatok azt mutatják, hogy a négy bíróhoz évente beérkező ügyek száma megközelíti a félezret, és ezzel közel azonos a befejezések száma is. A teljesítményük tehát nem magyarázza az átalakítást, amelynek tervezetét véleményezésre az érintettek a nyári törvénykezési szünetben kapták meg az Igazságügyi Minisztériumtól. Az észrevételek megtételére pár nap maradt, ha egyáltalán eljutott mindenkihez a tervezet, hiszen sokan a szabadságukat töltötték.

A kormány által támogatott elképzelés szerint jelenleginél sokkal több ügy kerül a közigazgatási bíróságokhoz, ahol majd tanácsban, három bíróval járnak el. Ez komoly létszámbővítést feltételez, annál is inkább mert a szakterületen most dolgozók közül többen nem tudnák vállalni az új bíróság székhelyére való költözést. – Számunkra komoly aggodalmat okoz az, ahogy a törvénytervezet a bíróvá válás feltételeit meghatározza. Csak olyan személy lesz közigazgatási bíróvá kinevezhető, aki öt év közigazgatási szakterületen szerzett gyakorlatot igazol.

Ezzel a tervezet lehetővé teszi a közigazgatásban már öt éve dolgozó, de semminemű bírósági gyakorlattal nem rendelkező jogvégzett szakemberek bírói kinevezését, de kizárja a más ügyszakban eljáró bírák, illetve a bíróságokon évek óta kinevezésre váró bírósági titkárok bíróvá válását. Elgondolkodtató az is, miért teszi lehetővé a tervezet a bírói szervezetben egyedülálló módon, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét pályáztatás nélkül, jelölés alapján nevezzék ki, akinél az sem feltétel, hogy bíró legyen és rendelkezzen vezetői gyakorlattal.

A tervezet szerint a felsőbírósági helyeknek csak a fele tölthető be legalább 5 éve közigazgatási ügyeket tárgyaló bírókkal, míg a többi 10 éve közigazgatási jogi szakterületen dolgozó személyekre vár. Ebből az is következik, hogy a helyek jó részét nem a szakterületen most dolgozó bíróknak szánják – mondta.

– Mi tiszteljük a közigazgatásban dolgozók munkáját, ezt naponta tapasztalhatják maguk is a tárgyalótermekben, de a bírói munka összetett. A közigazgatás alá-fölé rendeltségéhez, utasításokhoz szokott, hatósági szemléletű szakemberektől miként lehet elvárni, hogy egyik-napról a másikra a mindenek feletti pártatlanság irányítsa majd a döntéseiket  – fogalmazta meg kételyét.

– A tervezet elfogadhatatlan – szögezte le dr. Mihályi Mónika. – Olyan kormányzati célokat tükröz, amelyek az igazságszolgáltatás céljaival összeegyeztethetetlenek és olyan értékeket rombol le, amelyekről eddig azt gondoltuk, hogy érinthetetlenek. Féltjük a szakmaiságunkat, veszélyben látjuk a pártatlanságot, a bírói függetlenséget – mondta végezetül.