Buda-Cash - Több évtizedes visszaélés-sorozatra gyanakszik az MNB

A gyanú szerint a brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is - fejtette ki.

Közölte azt is, hogy a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható a Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál szintén korlátozó intézkedéseket rendelt el a jegybank, így a betétkifizetést egymillió forintban maximálták és felügyeleti biztosokat rendeltek ki. (A bankcsoport tagja még a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB), és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).)

A Buda-Cash Brókerház Zrt. épülete Budapesten, a XI. kerületi Ménesi úton 2015. február 24-én. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több évtizedes visszaélés-sorozatot gyanít a Buda-Cash Brókerháznál, ezért azonnali hatállyal felfüggesztette működési engedélyét, és a brókerházzal összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB) bankcsoporthoz tartozó négy banknál is korlátozó intézkedéseket, így a betétkifizetés 1 millió forintos korlátozását rendelte el. MTI Fotó: Sallmayer Gábor

Elmondta, hogy a svájci frank árfolyamának januári hirtelen emelkedése nincs közvetlen összefüggésben a brókercégnél feltárt hiányosságokkal, bár az árfolyamváltozás mintegy 10 milliárd forint veszteséget okozott a cég ügyfeleinek. A vizsgált ügy azonban hosszabb időre terjed ki és nagyságrendileg nagyobb összeget érint.

Az alelnök hangsúlyozta, hogy pontos információkról egyelőre nem tud beszámolni a nyomozás, illetve a folyamatban lévő felügyeleti vizsgálatra tekintettel.

Az alelnök tájékoztatása szerint a Buda-Cash Brókerháznál mintegy 15-20 ezer, a DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél lehet érintett, akik kártalanításra számíthatnak. Hozzátette, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint a kártalanításra kötelezett szervezetek, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (BEVA) eleget tudnak tenni ennek.

A Befektető-védelmi Alap 20 ezer euróig kártalanítja a befektetési szolgáltatók ügyfeleit

A Befektető-védelmi Alap (Beva) 20 ezer euróig, azaz nagyjából 6 millió forintig kártalanítja a fizetésképtelenné vált befektetési szolgáltatók ügyfeleit, erre azonban csak az érintett cég felszámolásának megkezdése után kerülhet sor - tájékoztatta a Beva ügyvezető igazgatója az MTI-t kedden.

Farkas Péter hozzátette, hogy a Buda-Cash Brókerház esetében egyelőre nincs közvetlen teendője az alapnak, de természetesen tájékozódnak az ügy fejleményeiről.

A Beva a tőkepiacon működő garanciaalap, amely kifejezetten a befektetésekre, a befektetési szolgáltatási tevékenységre nyújt védelmet. Tagjai a befektetési vállalkozások és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek, valamint a portfóliókezelést végző befektetési-alapkezelők.

A Beva az ügyfeleknek a tagoknál letétként kezelt pénzét és értékpapír-állományát biztosítja, míg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a banki betétekért áll helyt. Az OBA ügyfelenként 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig kártalanít, míg a Bevánál 20 ezer euró, 6 millió forint a felső határ.

Farkas Péter kifejtette, hogy a Bevának akkor kell a befektetési szolgáltató helyett helyt állnia, ha az nem képes "darabra" elszámolni az ügyfél számláján letétként kezelt értékpapírokkal, illetve pénzzel. Hozzátette, hogy ezek a letétek csak bűncselekménnyel, lopással, sikkasztással tűnhetnek el, ezért a Beva közreműködése majdnem minden esetben valamilyen bűncselekmény esetében válik szükségessé.

Beszámolt arról, hogy a Bevának jelenleg 12 milliárd forint vagyona van. Ha ez nem lenne elegendő egy esetleges kártalanításhoz, akkor rendkívüli befizetést rendelhet el a tagok számára, ami mintegy 1,2 milliárd forint plusz, egyéves tagdíjat jelenthet. Másik lehetőség a piaci hitelfelvétel állami kezességvállalás mellett. Hozzátette, hogy ilyenre volt már példa 2001-ben, amikor 2,8 milliárd forint hitelt vett fel a Beva.

A Buda-Cashnél feltételezett 100 milliárd forintos nagyságrendű hiánnyal kapcsolatban az ügyvezető igazgató annyit mondott, hogy az ügyben a brókercég mellett négy pénzintézet is érintett, és egyelőre nem tudni, hogy az esetleges kártalanításból mennyi eshet a Bevára és mennyi az OBA-ra.

A Bevának utoljára 2010-ben kellett egy kisebb befektetési alapkezelő cég ügyfeleit kártalanítania, akkor 30 millió forintot meghaladó összeget kellett kifizetnie mintegy száz befektetőnek. Ezt megelőzően, 1998 és 2002 között több ügye is volt a Befektető-védelmi Alapnak, abban az időszakban 13 ügyben mintegy 4,5 milliárd forint kártalanítást fizetett ki több mint 10 ezer ügyfélnek - mondta el Farkas Péter.