Befektetési mesterkurzus - Merre tart a világ? Lépést tud-e tartani Magyarország? (1. rész)

 Nem tartható az a húsz esztendeje fennálló állapot, hogy a magyar állam a magyar nemzeti össztermék közel felét elvonja és újraosztja, hiszen ez nagyban rontja Magyarország versenyképességét - mondta Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorán ugyan nem foglalunk el rossz pozíciót a negyvenedik hellyel, de megítélésünket főleg az állammal kapcsolatos mutatók rontják.

A magyar állam drága, de nem is ez a legnagyobb baj, hiszen így is lehet eredményes egy ország, utalt Svédországra, hanem az, hogy rossz és eredménytelen. A rendszerváltás óta minden választáskor azt lehetett tapasztalni, hogy meglódult az állami túlköltekezés, a helyzet azonban 2002 óta romlik igazán - az akkori költekezés után elfelejtették visszavinni a deficitet, s az végül olyan kezelhetetlenül magas szinten állt be, hogy szükség volt a 2006-os kiigazításokra.

A magyar állam drága, de nem is ez a legnagyobb baj, hiszen így is lehet eredményes egy ország, utalt Svédországra, hanem az, hogy rossz és eredménytelen. A rendszerváltás óta minden választáskor azt lehetett tapasztalni, hogy meglódult az állami túlköltekezés, a helyzet azonban 2002 óta romlik igazán - az akkori költekezés után elfelejtették visszavinni a deficitet, s az végül olyan kezelhetetlenül magas szinten állt be, hogy szükség volt a 2006-os kiigazításokra.

Elődei kiköltekezése miatt az új kormánynak nem marad sok tere a gazdaság élénkí- tésére - hangsúlyozta a professzor, aki egyúttal azt is kiemelte: a politikai elitnek rá kellene jönnie arra, hogy nem az a fontos, mi volt, hanem az, hogy mi történik azoknál a szomszédainknál, akik egyre komolyabb versenytársaink a globális versenyben. A szlovák gazdaság és társadalom utóbbi sikeres időszakát két esztendő kemény kormányzati munkája alapozta meg, amivel versenyképessé, fejlődőképessé és nem sok időn belül déli szomszédjához képest jómódúvá vált az ország.

2000-ben még az állami kiadások a hazai össztermék 51 százalékát tették ki Szlovákiában, 2008-ban már csupán 35 százalékot. Radikálisan kisebb lett tehát a szlovák állami költekezés, és így sokkal több maradt a munkások, vállalkozók zsebében - mutatott rá a volt jegybankelnök.

Bod Péter Ákos tőle szokatlan keménységgel úgy fogalmazott, hogy Magyarország jó ideig nem lesz képes teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat, s a Nemzetközi Valutaalaptól, az IMF-től felvett hitelt is csak újabb hitelekből leszünk képesek visszafizetni. A közgazdász szerint hiba volt 4,5 százalékosra tervezni a fogyasztói árindex emelkedését akkor, amikor gazdasági visszaeséssel számolt a kormány, és a kőolaj ára is folyamatosan esik. 0,9 százalékos GDP-csökkenést prognosztizált a kabinet, miközben a független kutatóintézetek a 3-4 százalékos visszaesést sem tartották kizártnak.

Az új kormány helyzete egyébként sem lesz könnyű - tette hozzá. A hiányzó be- ruházások, a gyatra munka- erő-piaci aktivitás ingatag- gá teszi a makropénzügye- ket is, hiszen azon kívül, hogy közel egymillió embert kell állami pénzen eltartani , a nem dolgozók fogyasztása és megtakarítása is hiányzik, ami pedig némileg képes lenne stabilizálhatni a helyzetet.

Bod Péter Ákos - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi konjunktú- rakutatására hivatkozva - ugyanakkor úgy vélte: eny- hül a pesszimizmus, leginkább az exportáló cégek de- rűlátóak. Nagy kérdés, hogy ez választási hatás vagy va- lódi piaci javulás-e? Az biztos, hogy az utóbbi hetekben az eurózónát ért pénz- és tő- kepiaci turbulencia miatt ra- dikálisan változott a költségvetési hiányokkal és államadóssággal kapcsolatos közhangulat az Európai Unióban, így az új magyar kormánynak igen erős ellenszéllel kell számolnia az eddiginél magasabb deficitre vonatkozó tárgyalásokon.

Kérdéses ugyan, hogy 2010-ben miből finanszírozza az ország az államadósságot, hiszen hamarosan elfogy az EU és az IMF által adott hitel, a következő időszak egyik legnagyobb gondja mégis az lesz, hogy a foglalkoztatottság nem tud javulni ilyen lassú növekedés mellett; de hogyan lenne nagyobb a növekedés ilyen makrogazdasági és munkaerő-piaci környezetben?! - mondta a szakember. 

A kormányzati változások kérdőjelei

● Gyors kormányalakítás – de milyen gyors lesz a választási gondoskodásról való áttérés a kormányzati üzemmódra, meddig tart az ellenzéki fejeket „átállítani”? Kormányon már nem ígérgetni kell, rá kell „ülni” a kasszára.
● A 2-3 gazdaságpolitikai központ összehangolása – mi lesz a viszony és a munkamegosztás a nagy tárcák, a csúcsminisztériumok, a Fellegi–Matolcsy– Varga erőcentrumok között?

● Várakozások és üzleti dinamika – van esély a lefojtott hazai energiák megmozdítására, de a nemzetközi érintettek és véleményvezérek, a „stakeholderek” bizalmatlanok.

Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu/