Mit tudhatunk róla?

2020.04.30. 17:30

Nem lelketlen volt Zrínyi édesanyja, hanem tragikus sorsú asszony

E hét végén, azaz május elsején lesz pontosan 400 esztendeje, hogy Zrínyi VII. Miklós költő és hadvezér meglátta a napvilágot a horvátországi Ozaly várában, más források szerint Csáktornyán. Vasárnap pedig az édesanyákat ünnepeljük – de mit tudhatunk Zrínyi Miklós szülőjéről?

Horváth-Balogh Attila

Zrínyi Miklós egy kevésbé ismert ábrázolása

Forrás: keptar.oszk.hu

Nos, a költő és hadvezér édesanyjának sorsa tragikusan alakult, ráadásul sajnálatos módon az utókor sem tisztáz minden szempontból kielégítő módon egy vele kapcsolatos, félreértésen alapuló vélekedést – tudtuk meg Pusztai Ferenc letenyei helytörténésztől.

– Zrínyi Miklós és öccse, Péter édesanyja nem egy lelketlen, hanem egy tragikus sorsú édesanya volt – szögezte le a legelején Pusztai Ferenc. – Előbbi vélekedés alapját az adja, hogy régebben több történész írásában, akár papíralapon, akár a világhálón azt olvashattuk, hogy a Zrínyi-fiúk apja, György halála után anyjuk hamarosan férjhez ment Malakóczy Miklós báróhoz: „Apjának 1626. december 18-án bekövetkezett halála után anyja rövid özvegység után ismét férjhez ment.” Más forrásokban pedig az olvasható, hogy György a halála (1626 december 18.) előtti végrendeletében gyermekeit fejedelmi barátja, II. Ferdinánd királyra bízta: „Méltóztassék az én szerelmes két fiamat kegyes atyai gondviselésébe venni és isteni félelemben és catholica religióban (ahol és amint Őfelsége akarja) úgy neveltetni, hogy ők is felnevelkedvén, Istennek, az anyaszentegyháznak, Őfelségének és édes hazánknak kedvesen és hasznosan szolgáljanak.” De kérdem én: vajon nem furcsa-e az, hogy egy apa előre végrendelkezik arról, hogy halála után vegyék el anyjuktól a 6 éves Miklóst és az 5 éves Pétert? A titok nyitja, hogy a dolgok valójában nem úgy történtek, ahogy az számos helyen olvasható. Az igazság az, hogy Zrínyi György felesége, Széchy Magdolna gyermekágyi lázban meghalt Péter születése után nem sokkal (1621). Tehát a gyermekek félárvák lettek. Az apjuk halála után pedig anya és apa nélkül maradtak. A kicsiket ezért apjuk első unokatestvérének felesége, Batthyány Ferencné Poppel Éva gyámolítgatta, nevelte fel.

Zrínyi Miklós egy kevésbé ismert ábrázolása
Fotó: keptar.oszk.hu
Pusztai Ferenc letenyei helytörténész
Fotó: ZH Archívum

 

Pusztai Ferenc fontosnak tartotta továbbá megjegyezni, hogy György és fia, a kis Miklós többször tartózkodott Letenyén, hiszen apósa, Széchy Tamás halála után érdekeltségei lettek a térségben.

– 1625-ben meghalt nagybáty­juk, Zrínyi VI. Miklós, s az ő akkori felesége, Széchy Erzsébet (Széchy Magdolna testvére) megözvegyült – folytatta a helytörténész. – György még abban az évben Ozalyból Csáktornyára költözött és az özvegy sógornőt zaklatta, aki ezért a vármegyénél panaszt tett. Valószínű, hogy a vármegye utasítására Erzsébet ekkor kapta vissza a szécsiszigeti uradalmat (Letenyével együtt), s a gyász letelte után ő ment férjhez Malakóczy Miklós báróhoz, nem pedig Magdolna.

Zrínyi Miklóst 1638-ban nagykorúsították, 1645-től a vármegye főispánja lett, 1647-ben pedig már horvát bán, majd 1648-ban sógorától, Malakóczy bárótól megvásárolta a szécsiszigeti és a letenyei uradalmat. Mivel a Malakóczy család békésebb vidékre költözött, a hadifelszerelést is már jó előtte átmentették Lapsina várába, így Zrínyi Miklósnak Szécsiszigetet újra fel kellett fegyverezni és az őrséget megerősíteni. Végül egészen a haláláig birtokolta a szécsiszigeti uradalmat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!