Érdekességek a balatoni vitorlássport és a Kékszalag történetéből

1866-ban az a hír járta, hogy Erzsébet királynénak megmutatják majd a szép Balatonfüredet is. A látogatás végül – a porosz háború miatt – nem történt meg, ellenben a híresztelés nagy fejlesztéseket indított el a tó partján: köztük a vitorlássport kibontakozását. A valódi áttörést az hozta meg, hogy az 1880-as években Andley Gosling angol főkonzul egyik kedvelt vidéke lett a Balaton, ezért Királynő nevű hajóját idehozatta szülőhazájából. Időközben Richard Young – Balatonfüreden letelepedett angol hajóépítő – elkészítette Mariska nevű yachtját, így a professzionális vitorlások egyre szaporodtak a tavon. 1882-ben megrendezték az első vitorlásversenyt, melyen még csak három hajó vett részt: a Királynő (Szarvassy Sándoré), a Mariska (Esterházy Andoré) és a Herczegnő (Némethy Ernőé). Ez az első magyar vitorlásverseny egy korabeli tudósítás szerint: „oly nagymérvű érdeklődést keltett a vitorlázás nemes sportja iránt, hogy egymást érték a yacht-megrendelések Young Richárdnál, a kit e rá nézve kedvező körülmény arra képesített, hogy füredi hajógyárát jelentékenyen megnagyobbítsa és tökélyesitse.” Mindezen előzmények hatására alakult meg 1884 februárjában az a Balatoni Vitorlázó Egylet, amely valósággal felvirágoztatta a tavi vitorlássportot. Első, nagysikerű vitorlásversenyét 1885 augusztusában tartotta, később nevét Stefánia Yacht Egyletre változtatta, majd kikötője és – Hauszmann Alajos egyleti tag terve szerint – klubháza is megépült. Richard Young hajóépítő füredi távozását követően Ratsey E. Mihály cowesi hajóépítő vette át az üzemet és a korszak tehetős arisztokratái sorra gyártatták itt vitorlásaik: Esterházy Mihály Alma, Andrássy Géza Álmom, Károlyi László Arám, Andrássy Sándor Fergeteg, Esterházy Ferenc Gardenia, Nádasdy Ferenc Miczi, Ádám Károly ikonikus, Kishamis nevű yachtja készült el a balatoni hajógyárban. Az egylet tagjainak száma a 19. század végére a 100 főt is elérte. A jeles tagok ebben az időszakban a vitorlássport felfuttatása mellett a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaságot is megalapították, így ösztönözve az éppen hanyatlását élő tavi gőzhajózást, életben tartva ezáltal a tavi közlekedést és a vízi életet. 1892 neves év volt az egylet történetében, mert Stefánia főhercegnő Balatonfüredre látogatott. A jeles alkalomra regattát rendeztek, melyen Andrássy Géza Álmom nevű hajója győzött, amit – a későbbi kormányzó – nagybányai Horthy Miklós sorhajózászlós vezetett. Ezekben a napokban készült el a Stefánia főhercegnő egy balatoni yachton című fotográfia is. A jóhangulatú hercegnői látogatást 1896-ban egy hatnapos ismételt vendégség követte, újbóli vitorlásversenyekkel, díszes és népes mulatságokkal. Az egylet tevékenysége nem korlátozódott a nyári szezonokra, hiszen téli versenyeket is szerveztek: 1895-ben Ádám Károly szerezte be az első jégvitorlát, meghonosítva ezáltal a tavi jégvitorlázást is.

A Stefánia Yacht Egylet nevét 1912- ben Magyar Királyi Yacht Clubra változtatták, s ezen a néven 1945-ig működött. A két világháború közti időszakban a nagyobb méretű yachtokat egyre inkább a kisebbek váltották fel, valamint a tó több településén – Balatonalmádi, Siófok, Földvár – további egyesületek, vízi sporttelepek alakultak. 1929-ben megalakult a Magyar Vitorlás Szövetség és a tavi vitorlássport kiemelkedő állomásaként tarthatjuk számon azt is, hogy 1933-ban Balatonfüreden már vitorlás Európa-bajnokságot tartottak, 1934-ben pedig megrendezték az első Kékszalagot.

Az első Kékszalagot a Hungária Yacht Club kezdeményezésére szervezték meg, hajóosztály és hajónagyság nem számított, nyílt bajnokságot hirdettek. Az 1934-es megmérettetésről így adott hírt a korabeli újság: „A verseny startja július 27-én lesz Balatonfüreden, ahonnan a hajók az alsóörsi bója megkerülése után partok érintése nélkül vitorláznak Keszthelyig. Itt megkerülik a bóját és egyfolytában haladnak vissza a célig, Balatonfüred alá. A verseny vonala tehát 160 km. A versenyzők hajójukat nem hagyhatják el, élelmet azonban a verseny közben idegen hajókról fölvehetnek. A Kékszalag-verseny díjazását bőkezűen állapította meg a Hungária Yacht Club. (…) A győztes hajók legénysége külön emlékérmet kap, az összes hajók pedig, amelyek a pályát végigvitorlázzák, megkapják a Hungária Yacht Club kékszalag-emlékplakettjét. Az összes hajók között elsőnek beérkező hajó kapja a Kékszalagot, amelyet Auguszta kir. hercegasszony nyújt át a győztes hajó kormányosának. A hajó tulajdonosa két éven át, az új versenyig, viselheti árbocán a „Balaton Kékszalagját”, mint a leggyorsabb hajó jelvényét.”

Az első győztes Ugron Gábor egykori miniszter lett Rabonbán nevű cirkálójával. A versenyt általában júliusban, holdtölte idején rendezték, s kezdetben nem számított a menetidő sem. Később a versenyt több szempontból is szabályozták, de a leghíresebb tavi megmérettetésen számos érdekes, legendás történet született. Az egyik a Tramontána nevű hajójé, amelyik 1940 és 1989 között hét alkalommal is diadalmaskodott. Az egyik legnagyobb rekordot a Nemere II. elnevezésű 75-ös cirkáló állította fel, amely 1955-ben 10 óra 40 perc alatt kerülte meg a tavat. A verseny történetében egyedülálló módon kétszer nyert női kormányos, Gordon Evelyn személyében, a Tramontanával. A legsikeresebb versenyzőnek Litkey Farkas számít, aki tizenkétszer győzedelmeskedett a megmérettetésen és akadt olyan verseny is, 2010-ben, amikor közel 600 hajó szelte a habokat.

A második világháború idején a sporthajózás háttérbe szorult, a tavi hajóállomány nagy károkat szenvedett. 1944 és 1947 között nem rendezték meg a Kékszalagot, az idei verseny a sorozat 56. eseménye. A tradíció, még ha egy időre meg is szakadt, tovább él és hirdeti a balatoni vitorlássport folytonosságát.

dr. Kovács Emőke