2024.11.09. 20:00
Túlpörög a gyerek? A dráma segíthet!
A játék és a színjátszás nem csupán szórakoztat, de mélyebben fejleszti a gyermekek érzelmi és társas készségeit is. A dráma hatékonyan támogatja a nevelés folyamatát, amely Boldizsár Bernadett drámapedagógus szemléletében minden más oktatási célt felülmúl.
"Az iskolában olyan légkört kell kialakítani, mint amikor Jézus és a tanítványai együtt voltak, és a tanítványok azt mondták: Uram, jó nekünk itt lenni. Én ennyit szeretnék: hogy a gyerek jól érezze magát." - vallja Boldizsár Bernadett drámapedagógus
Fotó: Mészáros Annarózsa
Boldizsár Bernadett a keszthelyi Csány-Szendrei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója, drámapedagógusa, aki szerint a dráma eszközeivel a pedagógus nem csak szórakoztat, hanem fejleszti a gyerekek érzelmi világát is. A csendes pillanatok és a közösségi élmények segítenek az iskolai túlpörgés kezelésében.
Dráma, mint eszköz a gyerekek világában
A dráma nem csupán előadói készségeket fejleszt, hanem a gyerekek személyiségére is hat. Boldizsár Bernadett iskolai szakköreiben a gyerekek számára olyan biztonságos környezetet teremt, ahol szabadon élhetik meg érzelmeiket, és bátran próbálhatják ki azokat a szerepeket, amelyeket talán a mindennapokban visszafojtanának. A szakkör keretében két irányzat jelenik meg: a népi játék és a színjátszás. Bár sok gyermek egyszerűen „drámaként” említi a foglalkozásokat, ennél sokkal több rejtőzik bennük. Az iskolai színjátszó és népi játék szakkör célja, hogy ne csak a tananyaghoz kapcsolódva, de a szabadidőben is hasznos élményt nyújtson a résztvevőknek.
A modern iskolai környezetben a gyerekek gyakran túlfeszültek, túlpörögnek a mindennapi elvárások és a digitális világ hatásai miatt. A dráma fontos eszköz lehet ebben a helyzetben, amellyel a gyerekek megtanulhatják a nyugalom értékét, a közösségi együttlétet és az egymásra figyelést.
Játék és nevelés a mindennapokban
Bernadett szerint a játék, különösen a dráma, rengeteg lehetőséget tartogat az érzelmek feldolgozására és megélésére. A színjátszás során a gyerekek kifejezhetik azokat az érzelmeket, amelyeket egyébként talán magukba fojtanának. A foglalkozások alapját a közös játék és a bizalom építése képezi. Az első hónapokban a hangsúly a kommunikációs, kapcsolatteremtő és bizalomépítő játékokon van. Ezen gyakorlatok a tanítási dráma módszerével kiegészülve segítik a gyerekeket erkölcsi kérdések megértésében is. A pedagógus szerint a dráma módszere különösen jól alkalmazható a gyermekek számára még megfoghatatlan erkölcsi dilemmák bemutatására, akár egy Lúdas Matyi-történet feldolgozásán keresztül.
A drámapedagógia hatása a gyermekek fejlődésére
Boldizsár Bernadett számára a drámapedagógia alapvető célja a gyermekek személyiségének gazdagítása. A foglalkozások során szoros kapcsolat alakul ki a gyerekek között, akik megtanulnak együttműködni és bízni egymásban. A színházi gyakorlatok és népi játékok keretében a kisebbek és nagyobbak közötti kapcsolatok erősödnek, hiszen a nagyobb gyerekek példaképként támogatják a kisebbeket, akik viszont bátran kérnek segítséget. Így épül fel egy olyan közösség, amely az iskolán túlmutatva is hatással lehet a gyerekek közötti kapcsolatokra.
– Gyakran érzem, hogy vonzom magamhoz azokat a gyerekeket, akik valamilyen kihívással néznek szembe. Olyan módszereket keresek, amelyek segítenek nekik leküzdeni a belső akadályaikat. Ezek a pillanatok, amikor láthatom, hogy a gyerekek túllépnek a saját határaikon, mindig megerősítenek abban, hogy a drámapedagógia eszközei milyen hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban – tette hozzá Bernadett.
„Nem a díjak számítanak” – a drámapedagógus sikere
Boldizsár Bernadett számára a legnagyobb siker az, ha a gyermekek bátorságot merítenek és szerepet vállalnak a színpadon. Az önbizalom-erősítés egyik legfontosabb eredménye, amikor egy gyermek, aki korábban félénk volt, főszerepet vállal, vagy mesélőként lép a színpadra. – A siker nem az, hogy arany vagy bronz minősítést kapunk. A siker az, amikor egy gyermek önmagát legyőzve, magabiztosan vállal szerepet egy előadásban – vallja Bernadett.
Dráma és digitális világ
A mai digitális világban, ahol a gyerekek idejük nagy részét képernyők előtt töltik, a dráma jelentősége felértékelődik. Bernadett szerint a foglalkozások alatt a gyerekek kezükbe veszik azt a fajta kommunikációt, amellyel megtanulják, hogy a beszélgetésekben is helye van az érzelmeknek. A dráma olyan készségekkel gazdagítja a résztvevőket, mint az együttérzés, a figyelem és az érzelmek kifejezése – ezek pedig elengedhetetlenek a személyes kapcsolatok kialakításában.
A dráma személyes hatása
Boldizsár Bernadett maga is gyermekkora óta vonzódik a drámapedagógiához, mely számára nem csupán egy foglalkozás, hanem hivatás is. Korai iskolás éveiben saját élményein keresztül ismerkedett meg a drámával, és az azóta szerzett tapasztalatokat kamatoztatva inspirálja tanítványait. A tapasztalatát ma már nemcsak oktatói szempontból adja át, hanem személyes példamutatásával, hiszen számára a legfontosabb, hogy a gyerekek megértsék: a dráma nem csupán előadói műfaj, hanem az élet kifejezőeszköze.
– Az iskolában olyan légkört kell kialakítani, mint amikor Jézus és a tanítványai együtt voltak, és a tanítványok azt mondták: Uram, jó nekünk itt lenni. Én ennyit szeretnék: hogy a gyerek jól érezze magát.