Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MKT ZMSZ közgazdász délutánján

Az előadó a Magyar Közgazdász Társaság Zala Megyei Szervezete meghívására érkezett, s a társaság tagjain kívül a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Képzési Központjában tanuló egyetemi hallgatók és a zalai gazdasági élet szereplőinek figyelmére is számíthatott.

A szombathelyi származású 75 éves közgazdász, a szegedi egyetem professzora korábban az Állami Számvevőszéket is vezette, évtizedek óta pontos rálátása van nemcsak a magyar, de a világgazdaság trendjeire, a monetáris (a nemzeti bankok pénzügypolitikája) és fiskális (kormányzati gazdaságpolitika) gazdálkodás, valamint a politikai döntések és azok gazdasági hatásainak összefüggéseire.  

A november 8-án elhangzott előadását szubjektív bevezetővel indítva arról szólt, még egyetemi hallgatóként a Jövő mérnöke című szaklap művészettörténeti rovatában maga is foglalkozott a Dürer Az apokalipszis négy lovasa című festményével, amely az éhínség, a betegség, a háború és a halál allegóriája. E párhuzammal leírható a 21. század eddig eltelt két évtizede, e nem várt körülmények alapjaiban rendezik át a világ jólétét. Nehéz évek előtt állunk, a végleges problémamegoldás illúziójával pedig le kell számolnunk.

A  WEF (World Economic Forum) elemzésével -  melyet az előadás prezentációjából kölcsönözve mutatunk a mellékelt ábrán – Kovács Árpád vázolta a jelenlegi legjelentősebb kockázati tényezőket: környezeti károk, terrorizmus, az államok működési zavarai, tömegpusztító fegyverek száma, államközi konfliktusok, migráció, az ellátási láncok összeomlása, a társadalmi szolidaritás erodálódása, megélhetési válság, kiberbűnözés, a természeti erőforrások kimerülése. A világgazdaságban előretör Kína: 2023-ban  Észak-Amerika országait leszámítva már világszerte fontosabb kereskedelmi partnere az országoknak, mint az USA. Az elmúlt 22 év adatai láttatják, hogy az USA 54 milliárd dollárról 581 milliárdra, míg az Európai Unió 37 milliárdról 562 milliárd dollárra növelte a kínai árukért fizetett összeget. Magyarország a 221 országot felsoroló lista 48. helyén áll: tavaly több mint 10 milliárd dollár értékben áramlott hazánkba a kínai exportáru.

Nem csak a nemzetállamok gazdasági potenciálja irányítja a világgazdaságot, hiszen a 10  legnagyobb vállalatóriás teljesítménye már meghaladja 180 országét. Egy vállalat számára pedig nem értelmezhető a vallás, a történelem, az államhatár, sem az államhatalom. A két szféra együttműködése kulcskérdés lesz a közeljövőben, a professzor nem volt optimista, amikor az államok önkéntes alárendelődéséről szólt.

Az erősödő államközi konfliktusok rontják a globális ellátó láncok működését, az Európai Unió és az ENSZ konfliktuskezelése egyelőre nem hozza a kívánt eredményt, Kovács Árpád szerint új vasfüggöny ereszkedik a szemünk láttára a nyugati és a keleti világ között, a geopolitikai konfrontációt drasztikusan erősíti a migráció is. Kovács Árpád az ukrajnai háború kapcsán személyes véleményét megosztva azt mondta, a szankciós-embargós politika felülvizsgálatra szorul. Nehezíti a helyzetet, hogy a hagyományos hadviselés a világ számos pontján, például a Közel-Keleten végképp asszimetrikussá vált, a reguláris hadsereg mellett, vagy helyett terrorszervezetek uralják a katonai akciókat.

Dr. Kovács Árpád áttekintette a magyarországi gazdasági helyzetet befolyásoló tényezőket, kiemelve az energiakiszolgáltatottságot: Magyarország energiafüggősége a villamos energia (30%) mellett a kőolaj és a földgáz tekintetében jelentős (85%), a teljes energiafüggőség 54 százalékot tesz ki, Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-ra mintegy 10 milliárd euróval emelkedett meg, s lett 17 milliárd euró.

Ez okozta a folyó fizetési mérleg jelentős romlását, s annak ellenére sem javul a hazai helyzet, hogy közben csökkent például a gáz a világpiaci ára.

A nyersanyagárak a koronavírus járvány éveiben megugrottak, csak nagyon lassan csökkennek, ez sem kedvez a magyar, a németekével erősen összefonódó, így magas kitettségű gazdaságnak, a növekedés százalékos számai rendre elmaradnak a tervezettől. Idénre - optimista várakozás szerint - 0,5 százalékos lehet a bővülés, majd ez 2024-ben - szintén optimista várakozás szerint 1-3 százalékos. Noha a nominális adóbevételek folyamatosan nőnek Magyarországon, az általános forgalmi adóból (áfa) remélt bevétel csökken, köszönhetően a magas infláció miatt lecsökkent lakossági fogyasztásnak. A 2023. évi áfa bevétel 900 milliárd forinttal maradhat el a tervezettől. Kovács Árpád figyelemreméltó adatra is utalt: az államadósságkezelés kamatkiadása utoléri az egészségügy együttes kiadását.

És ehhez jön az EU-pénzek elmaradása.Az esetleges EU-Magyarország közti megegyezés esetén megnyílhatnának a helyreállítási források: hitelkeret függően 3500 - 4000 milliárd forint, valamint a kohéziós források, hét év alatt 8000 – 9000 milliárd forint jönne, bár az euró árfolyam befolyásolhatja a számokat.

Mindezzel együtt a közgazdász professzor úgy látja, elhúzódó, de eredményes lehet a kilábalás az aktivista, „magasnyomású”-nak aposztrofált hazai gazdaságpolitika következetes javító intézkedései nyomán.

Zárásként bemutatta a 64 országot vizsgáló svájci versenyképességi mutatót (IMD: Institute for Management Development): eszerint idén első helyen Dánia áll, az USA a 9., Kína a 21., Magyarország a 46. A vizsgált 64 országból csak 10 tudta javítani, 37 pedig rontotta versenyképességét.