Nyolcvan éve Kanizsán állomásoztak a lengyel katonák

Mint azt a képviselő elmondta: az ötlet Papp Jánostól, a Nagykanizsai Polgári Egyesület elnökhelyettesétől származik, aki elkötelezett kutatója a legendás lengyel–magyar barátságnak és a lengyel múltnak.

– János vetette fel először, hogy emlékeztessen valami a volt kávégyár területén állomásoztatott hős lengyel katonákra. Így jött az emléktábla gondolata, azt szeretnénk, ha ez 1939 szeptemberének 80. évfordulójára elkészülhetne – mondja Balogh László. – Önkormányzati képviselőként azért álltam az ügy mellé, mert a történelem egy fehér foltjára mutat rá, amiről nem csak az érintett Nagykanizsán, de egész Magyarországon kevesen tudnak.

Balogh László elmondta: amikor 1939-ben a náci Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel katonák parancsot kaptak arra, hogy lépjék át a határt Magyarország irányába, annak érdekében, hogy nyugaton újraszerveződhessen a lengyel hadsereg, s onnét harcolhasson az ellenséggel.

– Akkor még volt lengyel–magyar közös határ Kárpátalja révén – folytatta a képviselő. – Ezen keresztül léptek be a lengyel katonák hazánkba 1939 októbere és 1941 áprilisa között, s a legtöbben Nagykanizsa érintésével haladtak tovább Jugoszlávia, Olaszország, Franciaország irányába, a vasúton – dokumentálhatóan, vízummal – hatezren, a zöldhatáron pedig körülbelül húszezren – de erre pontos adatok nincsenek, így lehet, hogy összesen 30 ezren is voltak. Az akkori lengyel nagykövet kérésére hozták létre hazánk délnyugati részén, így többek közt Nagykanizsán is az úgynevezett átjuttató állomásokat, táborokat a nyugatra igyekvő katonáknak. Azt gondolom, ezekre az emberekre és az akkor nekik segítséget nyújtó kanizsaiakra méltán lehetünk büszkék.

Az egykori átjuttató állomás helyét megtekintették a művészeti tanács tagjai is, akik – csakúgy, mind Dénes Sándor polgármester – támogatják az emléktábla, illetve dombormű elhelyezését. Utóbbi elkészítéséhez Stamler Lajos művésztanár ajánlotta fel a segítségét.

– A szöveg akár a következő lehetne: „Tisztelet és hála az összesen mintegy 30 ezer lengyelnek, akik többek közt ebből a kávégyári átjuttató állomásról a nyugaton felállított lengyel hadseregbe történt átdobásukat követően élet-halál harcot vívtak Narvik, Tobruk, Monte Cassino, Arnhem csataterein, Nagy-Britannia légterében Európa szabadságáért” – fűzte hozzá Balogh László. – Azt hiszem, ez méltó emlékezés lenne az utókor részéről. Megjegyzem egyébként, hogy az egész országban nincs emlékmű az említett, 1939-es eseményekkel kapcsolatban.