Post-COVID: amitől még mindig tartanunk kell?

Nem söpörhetjük a szőnyeg alá ezt a témát, különösen akkor nem, ha már a tudományos közeg is foglalkozik vele, s nem véletlenül. Minap jött velem szembe az a cikk, amit a Magyar Tudományos Akadémia közölt. November 26-án Post-COVID témában tartanak konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A rendezvényen az akadémia alábbi témában kiírt pályázata során született tudományos eredményeikről számolnak be a kutatók. 

Remélhetőleg a szimpózium után még több információval rendelkezünk arról a járványról, annak egészségügyi és társadalmi következményeiről, ami oly sok család, ember életét megváltoztatta. 

„A súlyos, kórházi kezelést igénylő esetek száma jelentősen csökkent, a COVID-19 sokszervi, hosszú távú hatásai velünk maradtak. A long-COVID-szindróma vizsgálata ezért kiemelten fontos ” – bocsátja előre a cikk. 

A pandémia és az idegeink

Dénes Ádám, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportjának vezetője a „Gyulladás és mikroglia szerepe a COVID-19 idegrendszeri hatásainak kialakulásában” címmel tart majd előadást a fenti rendezvényen, s kutatási eredményeit taglalja az említett cikk is.

A HUN-REN kutatásainak célja az volt, hogy feltárja a COVID-19 következtében kialakuló gyulladásos folyamatok szerepét az agyszövetben tapasztalható idegi károsodás kialakulásában. 

A kutatás során egyrészt a pandémia alatt elhunytak agyi szöveteit vizsgálták, másrészt „azokat a pácienseket követték különböző képalkotó módszerekkel (például keringés-MRI-vel, EEG-vel), illetve vizsgálták komplex pszichológiai és memóriatesztekkel, akik átestek a COVID-19 betegségen, felgyógyultak belőle, és utána idegrendszeri tüneteik alakultak ki”.

Dénes Ádám hozzátette: a tervek szerint ezeket a betegeket igyekeznek majd utánkövetni, „hiszen bár többségüknek javult az állapota, vannak, akik még mindig szenvednek különféle neurológiai tünetektől, és ez jól mutatja, hogy valóban nagyon elhúzódó, lassan javuló neurológiai folyamatról van szó.”

Amit tudhatunk: a Post-COVID komolyabb neurológógiai károsodást is okozhat

S álljon itt még egy fontos konklúzió: „nagyon határozott érintettsége van a vegetatív idegrendszernek és azoknak az agyi területeknek, magvaknak, amelyek a vegetatív idegrendszer működtetésében játszanak szerepet. Ez azért baj, mert a vegetatív idegrendszer tartja kézben az ember aktivitását, a vérnyomásváltozásait, a keringését, a szívritmusát, a légzését, tehát nem véletlen, hogy nagyon sok betegnek voltak olyan tünetei, amelyek bár különböző szervekben jelentkeztek, a hátterükben valószínűleg idegrendszeri folyamatok álltak.” 

A kutatásokból sejthető hát az a tendencia, miszerint már nem annyira azért kell aggódni, hogy lélegeztető gépre kerülünk-e egy újabb hullám vagy egyáltalán a Post-COVID hatásainak köszönhetően, hanem nagyobb esély van a kisebb vagy súlyosabb neurológiai károsodásoknak. 

Vizsgálat van, de vajon létezik-e gyógymód?

Zárójel, nem vagyunk orvosok, ne is diagnosztizáljuk weben keresztül magunkat, ám nem árthat, ha figyelemmel kísérjük a tudományos kutatásokat, hátha egyszer választ adnak a pandémia okozta, máig velünk élő megválaszolatlan kérdésekre. Ha pedig pénztárcánk engedi, kérhetünk Post-COVID szűrőcsomagot a megnyugtatás végett 70-140 ezer forintért. Bár lehet, hogy ennyi pénzért jó magam inkább az oxigénban dús hegyeket választom. 

Post-COVID tünetekre utalhatnak:

•  fáradékonyság
• alvászavar
• koncentrációs zavarok
• nehézlégzés
• mellkasi fájdalom
• gyors pulzus
• szívdobogásérzés
• fejfájás
• íz és szaglásvesztés
• memóriazavar
• nehéz gondolkodás
• hajhullás
• szédülés
• fülzúgás
• hallásvesztés
• köhögés