A világbékét várja ettől az estétől... – Mucsi Zoltán csütörtökön a Kvártélyházban

Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja anno lakatosnak tanult, de valójában focista szeretett volna lenni, aztán egy váratlan fordulattal segédszínész lett belőle a szolnoki Szigligeti Színházban. Az egysoros szerepektől küzdötte fel magát a főszerepekig, majd Budapestre került, ahol sorra jöttek a színházi és filmes felkérések, megbízások. Később megismerkedett Scherer Péterrel, és beindult a legendás Kapa-Pepe páros.

Pályája egy Kőtövis nevű irodalmi színpadnál kezdődött, majd 1979-1995 között a szolnoki teátrum tagja volt. Ezt követően előbb a Bárka Színházhoz szerződött, majd 2002-ben a Krétakör Színház tagja lett. Országos ismertséget Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjével szerzett 1999-ben, 2003-ban pedig a Kontroll egyik ellenőreként vált az ország kedvencévé, és persze a Madách Színházban is számos emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez – például Dürrenmatt, Miller, Heltai Jenő, Lope de Vega, Shakespeare és Beckett darabjaiban.

A zalaegerszegi estén Mucsi Zoltán kiáll a nézők elé, és elmeséli élete legfontosabb történeteit. Persze nem véresen komolyan, hanem olyan „kapásan”: az abonyi gyerekkortól a szolnoki hírlapkézbesítői állásig, a drámai szerepektől a villanyszerelő-jelenetig, a Jancsó-filmektől a munkaügyes Tóth János alakjának megformálásáig. S beavatja nézőit a magánéletébe is.

„Én a világbékét várom ettől az estétől, és azt, hogy az emberiség jobbá válik. Meg hogy megoldás születik végre a klímaválságra. De ha ezeknek csak kis része valósul meg a történeteimen keresztül, akkor sem leszek csalódott” – fogalmazott a művész, elárulva: ez a másfél óra egyfajta létsűrítmény, kiragadva fontosnak vélt dolgokat – hol humorral, máskor pedig nagyon komolyan tálalva.

– Remélem, Zalaegerszegen nem vernek meg ezért: nekem a szomszédos Őrséghez van komoly, családi kötődésem, sokat járunk oda, immáron 28 éve. Persze a zalai megyeszékhelyt gyakran útba ejtjük, ott már részese voltam beszélgetésnek és színházi előadásnak is – mondta Mucsi Zoltán.

A népszerű színművész életének fontos állomásait villantja fel a 90 perc során, és mint leszögezte, akkor boldog, ha a néző úgy áll fel: jól érezte magát, és valami újat megtudott „erről a Mucsi nevű fickóról, aki tán nem is rossz ember”.

Elismeréseinek szinte se szeri, se száma: a filmkritikusok díjától a 34. Magyar Filmszemle legjobb férfialakításáért járó elismerésen, a Jászai Mari-díjon, a Jászai-gyűrűn át a Kaszás Attila-díjig, az Érdemes Művész címig és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjéig. S persze a közönség szeretete övezi, bárhol is járjon az országban.

– Sokat játszom színházban, és a család is nagyon fontos számomra. E kettő kitölti az életem. Most nem forgatok, talán majd a nyár végén vagy ősszel, de ez egyelőre képlékeny. Ami biztos: júliusban tartok egy nagy pihenőt – árulta el Mucsi Zoltán, aki egy korábbi interjújában azt mondta: „Ebben a szakmában, akárcsak az életben mindenütt, a szerencsének és a munkának nagyon nagy része van. Korábban sok mindent a szerencsének tulajdonítottam, de lassan rájöttem: én is kellettem ahhoz, hogy ezt elérjem.”

Mucsi Zoltán életrajzi stand-up estje június 27-én 20.30-tól látható és hallható a XI. ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivál keretében, a Kvártélyházban.