2024.07.21. 11:57
Megnyílt Verebes György Munkácsy-díjas festőművész kiállítása Balatongyörökön
Megnyílt Verebes György Munkácsy-díjas festőművész kiállítása Balatongyörökön, a hagyományos Nyári Tárlat-sorozat részeként. A zenés nyitányon a pályatárs, Szemadám György érdemes és kiváló művész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a különleges képeket.
Átszellemített testek láthatók a tárlaton. A kiállításmegnyitón (b-j) Verebes György, Villányi Éva és Szemadám György
Fotó: Péter B. Árpád
A zenészként is elismert Verebes György 1988 óta foglalkozik festészettel, emellett könyvillusztrációkat készít, színházi díszletet és belsőépítészeti arculatot tervez, s rendszeresen publikál, illetve tárlatokat nyit meg. Az elmúlt három és fél évtizedben dzsesszt és világzenét játszó formációk tagja volt, s nemcsak zongoristaként, hanem zeneszerzőként is ismert.
A Munkácsy-díjas érdemes művész 2003 óta a Szolnoki Művésztelep vezetője, amely irányításával az ország egyik legrangosabb műhelyévé vált, 2017-ben a Magyar Örökség díjat is megkapta a kolónia.
Fotó: Péter B. Árpád
Villányi Éva, a házigazda Bertha Bulcsu Művelődési Ház igazgatója emlékeztetett: a Nyári Tárlat-sorozat 2003-ban indult, s a Balaton-parti közönség mindkét művész alkotásait láthatta már a Balatongyörökön.
Szemadám György megnyitójában úgy fogalmazott: Verebes György arcokat és aktokat fest, vagyis az emberi testet, „ugyanakkor képeinek édeskevés köze van azokhoz a klasszikus aktokhoz, amelyek többnyire a női test szépségét ünneplik, s még kevesebb köze van a portréfestészethez”.
– Mintha csak a hatalmasra felnagyított és így önálló életre kelt kezek önvallomások, illetve önarcképek lennének – folytatta az úgyszintén Munkácsy-díjas festőművész. – És mintha a szinte áttetsző, következetesen háttér és környezet nélküli, minden konkrét utalást kerülő, időtlennek tűnő, átszellemített testképein a kereszténység hitének egyik sarokpontját, az utolsó ítéletkor a testben való feltámadást és annak is első pillanatát látnánk.
Fotó: Péter B. Árpád
Ám az is lehet: Verebes afféle démiurgoszként – vagyis iparosként, mesteremberként – a teremtés első pillanatait ábrázolja, tette hozzá Szemadám György, aki történeti s mitológiai áttekintés után leszögezte:
egy képzőművész akkor mondhatja magát beavatott mágusnak, ha képes felcsillantani a sötét anyagban a transzcendencia fényét, s erre a képességre tett szert Verebes György azzal, hogy az emberi test-lélek-szellem hármasának legesendőbb, romlékony és múlandó részét, a testet át tudta szellemíteni.
