7 órája
Nemrégiben a költözés mellett döntött a két művész, szerdán kiállításuk nyílt a csonkahegyháti iskolában
A csonkahegyháti Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskolában szerdán nyílt meg Toró Annamari és japán misztikus jelentéssel bíró művésznevű kacsó fugecu közös tárlata. A grafikus, festőművész alkotópár nemrégiben a költözés mellett döntve érkezett Zalába, Kustánszegre.
A csonkahegyháti Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskolában szerdán nyílt meg a zalai költözés mellett döntő Toró Annamari és japán misztikus jelentéssel bíró művésznevű kacsó fugecu közös tárlata. A grafikus, festőművész alkotópár nemrégiben költözött Zalába, Kustánszegre.
A tárlatot megnyitó Simon Zsolt, az iskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a kiállítás a természeti témaválasztás mellett a magyar legendákban, a népmesék motívumvilágába is elkalauzolja a szemlélőt. Ehhez kapcsolódott a népzenei énekműsor is, melyet az intézmény diákjai adtak. A program folytatással is kecsegtet, hiszen Toró Annamari a Magyar Népmesék rajzfilm sorozat készítésében is részt vett, az e célból született illusztrációit, valamint egy mondókás könyv képeit is elhozza a csonkahegyháti iskolába.
Költözés és együttműködés
Szerdán Arany Jánossal kapcsolatos irodalmi vetélkedő is zajlott a csonkahegyháti iskolában. A POK központtal második alkalommal közösen meghirdetett versenyre Zalából és Vasból 11 iskola 60 diákja nevezett, akik csapatokat alkotva feladatlapot oldottak meg, majd a Toldi egy-egy részletét adták elő.
A kiállító művészek életrajzának részleteibe alább tekinthetnek bele.
Kacsó Fugecu Marosvásárhelyen született 1952 -ben, szülővárosában érettségizett 1971-ben a Művészeti Líceumban. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán végzett, rajztanár lett Korondon, majd a szebeni nyomdánál vállalt grafikusként munkát. 1984-ben jött az anyaországba, ahol 1991-ben alapító tagja volt a MAMŰ-nek.
Bár grafikus, festményeket és installációkat is készít.
Nyitott a misztikumra, a mágiára, a pszichoanalízisre, a keleti kultúrára és a természet és ember kölcsönhatására; mindezeken keresztül keresi az "Egész"-séges, alkotó énjét. Kedvelt, szimbolikus tartalmú motívumai a szem, a nap, a mag, a molekuláris szerkezetek, a fa, a sátor (jurta), a kötél, bürök, bambusz, természetes raffia (mint vonal) a (száraz)kenyér, a levegővel telített (papír) zacskó,léggömb, a természet kreatúrái (mákgubó, gránátalma).
Toró Annamari:
1959-ben született Székelykeresztúron, Romániában. 3–4 évvel később elkezdett rajzolni, festeni, gyurmázni, minden lehetséges anyagot vágni, ragasztani, és folyamatosan ezt csinálja azóta is.
Mikorra évek múlva, 1983-ban áttelepült Magyarországra, a Kecskeméti Rajzfilm Stúdió lehetőséget biztosított számára. Egy évtizeden keresztül számos filmben és sorozatban, köztük nemzetközi koprodukciókban is részt vett. Legkedvesebb számára a Magyar népmesék-sorozat volt, Első egyedi filmje a Csiribi, ami számos animációsfilm-fesztiválon szerepelt.