2024.10.27. 21:55
Felavatták Nagyenyeden az uniós alapokból és magyar kormánytámogatással felújított középkori vártemplomot
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot, amely számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője beszédet mond az európai uniós forrásokból, valamint a magyar kormány támogatásával felújított nagyenyedi vártemplom megújulásáért tartott hálaadó istentiszteleten 2024. október 27-én
Forrás: MTI
Fotó: Kiss Gábor
Igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: az egész Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) ünnepel, lassan befejeződik az a nagyszabású program, amelynek révén a fél évezredes református egyház mintegy ötszáz temploma és egyházi ingatlana újult meg Erdélyben. Hálaadásra sereglett össze Nagyenyed reformátussága is, hogy megköszönje azt a sok-sok támogatást, amit "itthonról, Európából, az anyaországból kapott" a vártemplom felújításához - tette hozzá.
„Mit is adunk cserébe ezért a támogatásért? Nincs egyéb, mint az a hűség, mint amivel évszázadokon keresztül őriztük a hitet, hagyományt, kultúrát, és teljesítettük a kötelességünket azok felé, akikkel egy közösség tartozunk"
- mutatott rá a püspök.
Brendus Réka, a Nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőjében elmondta: nehéz szívvel áll a gyülekezet elé a minden magyar közösség sorsát szívén viselő, közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János helyett, ugyanakkor - egykori nagyenyedi diákként - emelkedett lélekkel tért vissza az erdélyi református egyház bölcsőjének számító városba. Úgy értékelte: a vártemplom teljes felújítása tisztelgés a történelem, és a jelenkor hősei előtt.
„Az elmúlt évtizedben az egyházi intézmények sokasága korábban soha nem látott léptékű felújítási, építkezési, közösségszervezési folyamaton ment át, mellyel az egyház egyrészt lépést kíván tartani történelmi örökségével, másrészt hosszú időre meghatározza a közösség életét olyan településeken is, ahol az elnyomás és a megfogyatkozás ereje szinte kilátástalanná tette a közösségi létet"
- mutatott rá a főosztályvezető.
Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi frakcióvezetője, volt fejlesztési miniszter köszöntőjében rámutatott: nemcsak az építészeti stílusjegyek ötvözésében, sok évszázados történelmében egyedi a nagyenyedi református vártemplom, hanem abban is, ahogyan példás felújításának forrásait megszerezte a református közösség.
„Van itt uniós forrás, van bukaresti kormányzati hozzájárulás, de van jelentős egyházközösségi, református egyházközösségi önrész, és hát volt akkor, amikor a legjobban kellett, magyar kormányzati támogatás"
- sorolta a volt fejlesztési miniszter. Hozzátette: csak ilyen közösségi összefogással teljesítheti a mai nemzedék azt a feladatát, hogy megvédje és - ha lehet még jobb állapotban - továbbadja a következő generációknak azokat az értékeket, amelyeket elődeitől örökölt.
Lőrincz Helga leköszönő alpolgármester köszöntőjében kiemelte: Nagyenyeden, Erdély nagymúltú iskolavárosa és egyházi központjában az évszázadok folyamán volt már szász és magyar többség, most pedig a románság alkot többséget. Úgy értékelte,
valóságos csoda, hogy néhány éve a Bethlen Gábor Kollégiumot, most pedig a református vártemplomot egy olyan időszakban sikerült felújítani, amikor a magyarság a város alig 13 százalékát teszi ki.
„Minden, ami érték, minden ami magyar, a helyén áll, és felújítva" - összegezte Lőrincz Helga. Hozzátette: biztos benne, hogy lesz élet, lesz jövő, magyar közösségi élet a megújult kollégiumban, Bethlen utcában, vártemplomban.
A Krónika című erdélyi lap 2018-ban számolt be arról, hogy az európai uniós támogatásokat kezelő ügynökség csaknem 16 millió lejes (1,28 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a nagyenyedi középkori vártemplom helyreállítására a regionális operatív program keretében.
A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Mivel az évszázadok során többször megrongálódott, több építészeti stílus keveréke: az eredetiben megmaradt szentélyhez és román stílusú toronyhoz későbarokk, háromhajós templombelső társul, külseje pedig gótikus. A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas. A harangokhoz csigalépcső vezet, melyről gótikus ajtókeretek nyílnak a torony egyes emeleti helyiségeibe.
A nagyenyedi vártemplom számos jelentős egyházi esemény helyszíne volt: itt írta alá a város első papja 1551-ben a lutheri konfessziót, ebben a templomban vált külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány, itt választották meg Erdély első magyar református püspökét Dávid Ferenc személyében. A vártemplom nyújtott szállást 1551. július 19-én utoljára a magyar koronának, amelyet Izabella királyné másnap Torda közelében átadott I. Habsburg Ferdinánd király Castaldo nevű fővezérének. Számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt - ismertette az erdélyi lap.
