2015.03.11. 11:40
A faipari pálink(ász) - Gazdag Attila mindent tud a gyümölcsből főzött párlatról
Gazdag Attilát korábban a halott fák érdekelték, de ma már jobban izgatják az élők. Azoknak is legfőképpen a gyümölcse, amiből kiváló pálinka készülhet – persze csak akkor, ha nem hagyjuk félig megrohadni a földön. Ja, és az sem árt, ha értünk is kicsit a főzéshez.
– Hogy mikor kerültem kapcsolatba a pálinkával? – kérdezett vissza az egyik (és számára talán legfontosabb) végzettsége szerint szakpálinkász, akivel Cserfő-hegyi pincéjénél beszélgettünk. – Hát akkor, amikor még nem nagyon lehetett főzni. Most már több, mint 12 éve ismerkedem a szakmával és 2010 óta szabadon főzhetjük is a pálinkát. Az egész úgy kezdődött, hogy megörököltem édesapám szedett-vedett katlanját, és az első főzésem ugyanúgy sikerült, mint az övé. Igen büszke voltam rá, hogy hát igen, akkor én is tudok ilyet főzni. Aztán egy találkozón kóstoltam egy olyan pálinkát, aminek a hatására rájöttem, hogy mégsem tudok... Igazából ez indított el afelé, hogy komolyabban foglalkozzak ezzel a területtel. Beleástam magam a pálinkafőzésbe annyira, hogy papírom is van róla, úgymond „szakpálinkász” vagyok. Persze, ebből még nem élek meg, van főfoglalkozásom, ez csak hobbi. Amúgy az eredeti végzettségem faipari technikus. Annyiban közel áll a pálinkafőzéshez, hogy anno a holt fákkal foglalkoztam, most pedig az élőkkel, de legfőképpen a gyümölcsükkel, mert abból készül a finom nedű...
Gazdag Attila házi készítésű pálinkáival, melyekből a barátok kapnak, ha jól viselkednek. Fotó: Szakony Attila
S ha már a gyümölcsnél tartunk: Gazdag Attila állítja, jó pálinka csak egészséges gyümölcsből lehet. Olyanból, amit anyuka is nyugodt szívvel használna a lekvárfőzéshez. Ezért aztán a pálinkakedvelő apukáknak néha érdemes alkudozni nejükkel, hátha mégsem kell annyi körte, vagy barack abba a lekvárba. De ha nem sikerülne dűlőre jutni az asszonnyal, a megmaradt lekvárokat is elkérhetjük később, mert azok is kifőzhetők.
– Sokat lehet egyébként megtudni a főzés tudományáról az interneten is – folytatta. – Az alap: nem mindegy, miben főzöd. Ahogy egyre jobban sikerült megismerkednem a technológiával, építettem magamnak egy egyedi berendezést. A kivitelezés elég viccesen kezdődött, mert kezembe akadt egy régi rézbogrács, amibe egykor még öregapám forralta a vizet forrázáshoz a hegyen. Az egyik barátom beállított egy saválló söröshordóval, én pedig találtam egy Hajdu villanybojler belsőt, mire az agyamban össze is állt a Gazdag-féle pálinkafőző készülék. Duplafalú és gázzal működik, így biztosan nem ég le a cefre. Mivel ez olcsón, a boltokban ma kapható főzők árának a töredékéből, 20-30 ezer forintból összehozható műszer és jó pálinkát lehet vele főzni, ma már országszerte körülbelül 6 ilyen dolgozik. Az üst az Artúr 1. nevet kapta a Csillagok háborúja Artu-ditujának neve nyomán. Elképesztő a hasonlóság a robot és az üstöm közt... De ez csak vicc volt.
Attila azt is elmondta: gyakorlatilag minden gyümölcsből készülhet pálinka, így például madárberkenyéből (ebből főzött nedűjét a Zala legjobb házi főzésű pálinkája címmel tüntették ki még korábban), fügéből is.Még nem beszéltünk a borseprőről – pedig az első hazai szeszek ebből készültek.
– Magyarországon az 1200-as évek végén kezdtek égetett bort készíteni szerzetesek, a gyümölcspálinkafőzés majd csak 1600 után indult be olasz mintára – árulta el. – Mi a gabonaszeszgyártásban lehettünk volna nagyok, de elődeink nem bírták kivárni, hogy a tölgyfahordóban megérjen a szesz, hanem rövid időn belül megitták. Vélhetően nagyon ízlett nekik, ezért születhetett meg Mátyás király levele, amiben felszólította a népet, hogy ne főzzék ki a kenyérnek és sörnek szánt gabonát...
Gazdag Attila most könyvet ír, tankönyvet. Ugye, sejtik, hogy miről.
