Egy vásznon a mesterrel - A MŰSZAK Mikus Gyula előtt tisztelgő tárlata a Móriczban

A nyári kulturális piknik, aminek a két fő szervező, Takács Ferdinánd és Takács-Szencz Lívia festőművész otthona szolgált helyszínül, a 110 éve született Mikus Gyula festőművész életműve előtt tisztelgett.

- Immár hagyomány nálunk, hogy minden alkalommal egy kissé elfeledett, ám értékében nagy jelentőségű alkotó szellemisége köré szervezzük nyári nemzetközi művésztelepünket - kezdi Takács Ferdinánd. - A 110 éve Celldömölkön született, s 90 éves korában Keszthelyen elhunyt Mikus Gyula számunkra feltétlenül ilyen. Családja is támogatta tisztelgő gesztusunkat, így a művésztelepen Mikus-művekből rendezett kamarakiállítás biztosította a közvetlen szellemi inspirációt, színvilága és látásmódja egyaránt termékenyítőleg hathatott az alkotókra.

Mikus Gábor édesapja mellszobrával
Fotó: Katona Tibor

A művésztelep keretében Tirnován Tamás pápai szobrászművész elkészítette Mikus Gyula büsztjét, aminek gipsz modellje ugyancsak látható az egerszegi kiállításon.

- Abban reménykedünk, hogy keszthelyi lokálpatrióták jóvoltából sikerülhet bronzba öntetni. Annál is inkább, mivel Mikus Gyuláról tudomásunk szerint mindeddig nem készült portrészobor - folytatja Takács Ferdinánd. - Méltó elhelyezést nyerhetne a Balatoni Múzeumban Egry József vagy Károly Gyula szobra mellett, akik ugyancsak a Balaton festői voltak.

A keszthelyi Károly Gyulát (1910 - 1989) nem véletlenül említi, az idei MŰSZAK művésztelep ugyanis az ő emlékét idézi majd fel. Az elsősorban templomi freskóiról, festményeiről ismert alkotót vallásos meggyőződése miatt életében háttérbe szorították. Számos templom - köztük több zalai - őrzi keze nyomát, s emellett portrékat, táj- és zsánerképeket is festett.

- Ismert és kiterjedt keszthelyi család sarja volt, egyik testvére például művészi színvonalú bútorokat készített - halljuk a kiegészítést dr. Cséby Gézától, aki költőként volt jelen a művésztelepen. - Károly Gyula egyik legismertebb műve a Keszthelyi Madonna, amit a Nemzeti Galéria őrzi. A festményről készült dombormű pedig a keszthelyi Helikon utcában látható, annak a háznak a falán, amelynek műtermében a festmény megszületett.

Takács-Szencz Lívia saját művei előtt, mellette Takács Ferdinánd
Fotó: Katona Tibor

De térjünk vissza az elmúlt nyár eseményeihez. A mintegy harminc alkotó, köztük több költő - hiszen a művésztelep a múzsák randevúját hirdeti - termékenynek bizonyult. A kiállításon több verset is a közönség elé tárnak, Takács-Szencz Lívia grafikáival illusztrálva. További érdekesség, hogy Takács Ferdinánd Helikon park - Mikus sétány? című festménye jóslattá avanzsálhat, hiszen úgy hírlik, Keszthely képviselőtestülete ilyen irányú névadást tervez a balatoni sétányon.

A legkülönlegesebb mű azonban az akciófestés során született, amiben hagyományosan Illés Major Julianna (Vonyarcvashegy) és Horváth Melinda (Bécsújhely) jeleskedett Takács-Szencz Lívia mellett. Az történt ugyanis, hogy Mikus Gyula fia, Mikus Gábor jóvoltából hozzájutottak a mester egy nagy méretű vásznához, amelyen bizonyos motívumokat, színfoltokat már el is helyezett. Ezt a festményt fejlesztették tovább az akciófestés keretében, így öltött testet a kézfogás múlt és jelen ecsetforgatói között.

Dr. Cséby Géza az akciófestés során megszületett művel
Fotó: Katona Tibor

A tárlat megnyitóján részt vett a Veszprém megyében élő Mikus Gábor, akit amúgy egészen más területre vitt az élet. Autóipari festékekkel foglalkozik, emellett azonban szívügye édesapja művészi hagyatékának ápolása.

- Szeretnénk megjelentetni egy albumot az alkotásaiból, már a szerkesztés fázisában járunk - meséli. - A nyomdai munkálatokat alapítvány létrehozásával tervezzük finanszírozni, reméljük, akadnak patrónusok. A könyvben rövid összefoglaló olvasható majd édesapám életéről, nagyobb részt azonban a művek kapnak szót. Azon is dolgozunk, hogy az emlékét ápoló tárlat további helyszínekre is eljusson, elsőként Veszprémet céloztuk meg, hiszen ezer szállal kötődött a városhoz.