Kínában a magyar népdal

– Lentiben az Arany-iskolában szereztem első meghatározó zenei élményeimet, Magyar Anna tanárnő énekkaros óráin mindig volt lehetőség a megmutatkozásra – mesélte. – Aztán következett a helyi zeneiskola, Kulcsár-Takács Katalin tanárnő osztályából már szolfézsversenyekre jártam, ahol rendre helyezéseket értem el. Egy évet töltöttem a zalaegerszegi zeneiskolában, ami tanárnőm, Győrffyné Könczöl Tímea vezetésével az egyik legmeghatározóbb időszak volt számomra. Ha ő 12 éve azt mondja, hogy ezzel a gyerekkel nem érdemes foglalkozni, akkor most nem lennék ott, ahol vagyok. Olyan biztos alapokat kaptam tőle, hogy játszi könnyedséggel felvettek a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskolába, ahol szolfézs-zeneelmélet-karvezetés szakon végeztem, ének és orgona melléktárgyakkal kiegészítve. Ezután kezdődött kántori munkásságom Lentiben Balás Endre tanár úr ösztönzésére. A konzervatóriumi négy év elvégzése után rögtön felvettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol 2013-ban szereztem diplomát előadóművészet-zenekar- és kórusvezető szakon, majd tanári mesterképzésben folytattam tanulmányaimat. Egy szemesztert Dublinban töltöttem, ahol zenepedagógiát tanultam. A nagy lehetőséget, hogy friss diplomásként rögtön nyakamba vehessem a világot, és Pekingig meg se álljak, egykori főtárgy tanáromtól, dr. Nemes László Norberttől kaptam.

Guncz Nóra lenti zenetanár

Guncz Nóra elmondta, kicsit azért megilletődött a pekingi lehetőségtől, hiszen nem ismerte sem a kultúrát sem a nyelvet.

– A Pekingi Magyar Kulturális Intézetben dolgozom, ahol Kodály Zoltán zenei koncepcióját szeretnénk minél nagyobb körben elterjeszteni. Kínában elég nagy ennek a közönsége – folytatta. – Tavaly indult az intézetben a Kodály Pont programja, ennek keretében ketten vagyunk itt zenetanárok. Én egyéves szerződéssel dolgozom, de szeretnék még pár évet itt tölteni, hiszen nagyon izgalmas a feladat. Hozzánk bejöhet minden zene iránt érdeklődő, felmérjük a gyerekek tudását. Úgy tanítjuk a zenét a kínaiaknak, ahogy hazánkban folyik a zeneoktatás. Az én csoportjaimba 3-4 évesek járnak, ez a zeneóvoda, de foglalkozom 7-9 évesekkel is. A résztvevők száma egyre magasabb, gyerekkórusunk létszáma már 40 fölött van, s bízom benne, hogy felnőttkórusunk is gyarapodik. Kodály neve amúgy nem ismeretlen a kínaiak számára, működik ott egy Kodály Társaság, amelynek szakemberei tanulmányozzák a módszert, és szeretnék bekapcsolni a kínai zenetanárok képzésébe. Ebben is próbálunk segítséget nyújtani, de pedagógusaik rendszeresen járnak Magyarországra is, hogy itt sajátítsák el a koncepciót. A kínaiak egyébként nagyon szeretik a magyar népzenét, szívesen énekelnek, táncolnak velünk.

Guncz Nóra (középen) Kodály Zoltán módszerével oktatja a zenét a pekingi fiataloknak

A zene tényleg világnyelv, persze a kommunikáció a helyiek és a magyar zenetanárok között angolul zajlik, illetve fordító is segíti őket a foglalkozásokon.

– Bár kínai zeneórán nem voltam, de a tankönyvek alapján azt láttam, nincs konkrét rendszer a zeneoktatásukban. A Kodály-koncepció lényege az lenne, hogy minden nép a saját népzenéjén keresztül tanulja meg a zenét. Ezt kellene ott is megvalósítani. Érdekes, hogy a nyugati klasszikus zene sem jelenik meg zeneoktatásukban. De nyitottak, úgyhogy idővel beépülhet...

Kína azért más világ. jegyezte meg Guncz Nóra, igaz, ő könnyen beilleszkedett. Az új tanév októberben kezdődik, úgyhogy hamarosan visszatér.

– Érdekes, hogy mennyire befogadóak és kedvesek Kínában az emberek – emelte ki. – Lelkesek és szeretnének tanulni. Peking pedig egy igazi nagyváros, ahol óriási a szmog. Mióta itthon vagyok, gyönyörködöm a kék égben. Emellett kaotikus a közlekedés, viszont kiváló a közbiztonság – tette hozzá.