Hírek

2017.03.14. 15:38

A magánpraxisból kellene kipótolniuk a hiányzó állami támogatást? - Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a fogorvosok

Elvárható-e egy fogorvostól, hogy a magánpraxisa bevételéből pótolja ki a közfinanszírozott ellátás karcsúra szabott kasszáját?

Magyar Hajnalka

Egy zalai indíttatású aláírásgyűjtő akció nyomán kiderült, sokan úgy gondolják: nem. Az alapellátásban dolgozó fogorvosok 25 százaléka kész tiltakozó akcióra, sztrájkra is, hogy méltányosabb finanszírozást érjen el az egészségügyi kormányzatnál.

Az aláírásgyűjtést dr. Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség fogorvos képviselője kezdeményezte közel két évvel ezelőtt. Pillanatnyilag mintegy 700 támogatót tud maga mögött a szakmai mozgalom, s amennyiben ez a szám eléri az 1000-et, az aláíró fogorvosok egy hónapig csak a sürgősségi teendőket tervezik ellátni az OEP által finanszírozott rendeléseken. Céljuk a finanszírozás legalább 60-100 százalékos növelése.

– Az államilag támogatott fogászati ellátás finanszírozása az elmúlt másfél évtizedben igen jelentősen elmaradt a valós költségektől és kiadásoktól – szögezi le elöljáróban dr. Nagy Ákos. – De nem csak ezektől, hanem a háziorvosi praxisok támogatásától is. Ha azonos mértékben emelték volna a két alapellátó terület finanszírozását, akkor most 17 milliárd forinttal magasabb összegből gazdálkodhatnánk. Persze nem a háziorvosok javadalmazása sok, hanem a miénk kevés.

Dr. Nagy Ákos fogorvos beteget lát el a keszthelyi Alapellátási Intézet rendelőjében
Fotó: Keszey Ágnes

Egy praxisra vetítve ez azt jelenti, hogy a háziorvos havi 1,5 millió forintból, míg a fogorvos 800 ezerből gazdálkodik. Ehhez képest a MOK fogorvosi tagozata által felkért közgazdász csoport számításai szerint a fogorvosi praxisok megnyugtató színvonalú üzemeltetéséhez ennek duplájára, havi 1,6 millió forintra volna szükség. A fogászati ellátás ugyanis rendkívül költséges, a szokásos kiadások – rezsi, biztosítás, sterilizálás – mellett meg kell vásárolni a méregdrága anyagokat és műszereket, gépeket is. A kamara számításai szerint pillanatnyilag a bevételeknek mindössze 30-40 százaléka jut bérjellegű kiadásokra.

Az önkormányzatok több helyen segítenek épülettel, felszereléssel, pénzbeli hozzájárulással, ám ez nem orvosolja az alapvető gondokat. A fogorvosok érveiket, meglátásaikat folyamatosan közvetítik az egészségügyi kabinet felé is, részeredményeket elértek, de a finanszírozási aránytalanság megmaradt.

S hogy miért?

– Korábban, az alapellátó orvosok zalakarosi országos gyűlésén államtitkári szintről informálisan azt a választ kaptuk, a fogászat azért nem számíthat az elkövetkező években finanszírozásbővítésre, mert minden fogorvosnak van magánpraxisa, nagyon is jól állunk anyagilag... – halljuk dr. Nagy Ákostól. – Ez egyrészt nagy általánosítás, másrészt a két területet nem szabadna összemosni. Attól, hogy magánrendelésen is dolgozunk, az államnak még ki kellene fizetnie a körzetes betegekkel végzett munkát. Ennyi erővel azt is lehetne mondani, hogy ha a fogorvosnak van egy halastava, finanszírozza meg abból a tébés betegek kezelését...

Felvetjük, ha ennyire kedvezőtlenek a feltételek, miért köt mégis szerződést az OEP-pel a fogorvosok kétharmada? Hogyhogy nem hátrálnak ki a közfinanszírozott ellátásból?

– A kihátrálás már megindult, a frissen végzetteknek mindössze 10 százaléka vállal körzetet – reagál dr. Nagy Ákos. – Az országban 2800 alapellátó fogorvosi praxis működik, ebből, az iskolafogászatokkal együtt már hozzávetőlegesen 300 tartósan betöltetlen. Vannak olyan országrészek, ahol 50 kilométert kell utazni a kezelésért. Ha nem lesz változás, az OEP-ellátás rövid időn belül összeomolhat.

Pedig nagy szükség van a közfinanszírozott ellátásra. A Bokros csomag annak idején 10 millió fog elveszítésébe került, most még több forog kockán. Annál is inkább, mivel annak idején a gyermekellátást azért megkímélték – idézi fel dr. Nagy Ákos.

Az aláírókhoz csatlakozott dr. Sáska József, Zala megye fogászati és szájsebészeti szakfelügyelő főorvosa is.

– A gondokat emlegetve az államtól mindig azt kapjuk válaszul, hogy a fogorvosnak van bevétele, gazdálkodjon abból – utal ő is a fő „ellenérvre". – De gondoljunk bele, milyen bevételről beszélhetünk egy kétezer lelkes faluban, ahol jelentős részben nyugdíjasok és közfoglalkoztatottak élnek? A falusi fogorvosi körzetek sorsa Zalában is megpecsételődött, képtelenség kigazdálkodni a rentábilis működést. Csak a megyeszékhely környékén is több, fogorvost kereső falutól tudok, például Páka, Zalaszentiván. Ahol van ellátás, ott pedig gyakran nyugdíjas korú orvos látja el az embereket, leginkább a szakmaszeretettől hajtva. Mi lesz, ha ők is leteszik a fúrót? Észre kellene venni, hogy fizetőképes kereslet szempontjából az ország kettészakadt. Budapest már nem is Magyarország, nem lehet az ottani állapotokból kiindulni, az ottani praxisok gazdasági erejét alapul venni. A fővárosi kollégák megengedhetik maguknak, hogy a vidéki ár dupláját kérjék például egy cirkon koronáért, vagy egy foghúzásért ügyeletben 25-30 ezer forintot. Eközben az OEP a vele szerződött fogorvosnak 330 forintot fizet egy sürgősségi foghúzásért...

Dr. Sáska József vagyont érő fúrószárvéget nyújt át Bőke Petra asszisztensnek
Fotó: Pezzetta Umberto

A körzeti ellátásnak azért mégis lehet annyi „haszna", hogy betegeket hoz a magánrendelésre is... – vetjük fel.

– A városokban valószínűleg így van, de a falvakban ez sem jelentős – feleli dr. Sáska József. – Ha komolyabb fogászati beavatkozásról van szó, az ott élők nagy része is inkább egy városi rendelőt választ, ahol van röntgen, CT stb. A körzeteket igazából csak a nagy és komplex rendelők tudják elvinni a hátukon, az egyszemélyes vidéki praxisban dolgozók szinte lehetetlen feladattal próbálnak megküzdeni. Pedig ők azok, akik becsülettel szolgálják a falusi embereket. Minden fórumon igyekszünk hangot adni az érveinknek, a kamara is erre törekszik. Születnek is részeredmények, tavaly például havi 50 ezer forinttal növelték a finanszírozást. De tegyük hozzá, ezt a pénzt idén lényegében el is vitte az asszisztenseknek járó kötelező bérminimum megemeléséből adódó járuléktöbblet...

Az átütő változást hozó döntések elmaradása miatt már az a vélemény is megfogalmazódik, hogy talán a kereslet-kínálat törvényeire bízzák a jövőt, aminek következtében a falvakban kivérzik a közfinanszírozott fogászat.

– Azért pozitívum is akad, többek között Zalaegerszeg önkormányzata például öt évvel ezelőtt megszavazta, hogy évi 500 ezer, fejlesztésre fordítható forinttal támogatja a praxisokat – teszi hozzá a szakfelügyelő főorvos.

Az elmúlt napok új fejleményeket hoztak. Egy rendelettervezet szerint a jövőben csak azok a friss diplomás fogorvosok vehetnének részt államilag támogatott szakorvosképzésben, akik vállalják, hogy utána 3 évig OEP-finanszírozott fogászatokon dolgoznak. A szakma kétli, hogy a tervezet sikeresen becsatornázná a fiatal orvosokat az állami ellátásba. A frissen diplomázott fogorvosok ugyanis inkább fizetik zsebből a szakképzés költségeit, mintsem vállalják a „röghöz kötést". A többség eddig is így tett, hiszen a fogorvosok a diploma után (ha nem mennek el külföldre) azonnal, szakorvosi vizsga nélkül is magánrendelőt nyithatnak, s a magánpraxis jövedelméből állni tudják a tandíjat.

További fejlemény, hogy márciustól a kormány a fogorvosok számára is elérhetővé teszi a letelepedési támogatást. Ennek lényege, hogy aki tartósan betöltetlen körzetekben vállal munkát, 6-10 millió forintos szabad felhasználású forrást kaphat. A szakmai „matek" felől közelítve azonban már ez a lehetőség sem olyan csábító. A támogatást elnyerő fogorvosnak 6 évet kell aláírnia. Abból kiindulva, hogy a számítások szerint jelenleg havi 800 ezer forint hiányzik a finanszírozásból, a 6 év alatt már 57,6 millióra kúszik a „deficit". A támogatásként kapott 10 milliót tehát 1,5 év alatt feléli a vidékre szerződő kolléga – hangoztatják az érdekvédők.

Zala megyében 82 közfinanszírozott fogászati praxis működik, amiből pillanatnyilag 15-ben csak helyettesítéssel oldható meg az ellátás. Ebből 12 tartósan betöltetlen körzet. Olyan is akad köztük, ahova 2005 óta, tehát 12 éve nem találnak fogorvost. Nálunk rosszabb és jobb helyzetben lévő megyék egyaránt akadnak. Békés és Bács-Kiskun megyében például 24-24 a tartósan betöltetlen körzetek száma, míg Vasban 5, Tolnában 3, Baranyában pedig 2.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!