A tízmilliós Magyarország már csak illúzió

A tízmilliós Magyarország eszményképe évek óta illúzió csupán, a népességszám körülbelül 4-5 esztendeje már lecsökkent a bűvös szám alá. Míg 2010. január elsején még 10 millió 14 ezer főt jelzett a statisztika, az egy évvel későbbi adatok szerint már csupán 9 millió 985 ezren éltünk az országban.

A közel 880 lakosú Csesztregen 2014-ben mindösszesen négy gyermek született, köztük a most hat és fél hónapos Réka, aki a négyéves Csenge után érkezett a Tóth családba. Édesanyjuk, Farkas Tímea azt mondja, szeretnének egy harmadikat is, ám az ő megszületését későbbre tervezik.

Farkas Tímeának (balról) ad fejlesztési tanácsokat a hat és fél hónapos Réka tornáztatásához Kovácsné Varga Ágnes védőnő. Fotó: A szerző

– A három- vagy többgyermekes család egyre ritkább – osztja meg velünk tapasztalatait Kovácsné Varga Ágnes, a község védőnője.

A hét község védőnői feladatait 1991 óta ellátó Kovácsné Varga Ágnes azt mondja: a kilencvenes években még 15-20 gyermek született itt évente, de a húsz fölötti sem volt ritka. Mára a számuk lecsökkent tíz alá. Van olyan település, ahol már hosszú évek óta nincs újszülött. Ami pedig a szülők gyermekvállalási kedvét illeti, viszonylag gyakori az egy gyermekes család, vagy maximum kettőt vállalnak.

– Az is árulkodó adat lehet, hogy a szülés ideje kitolódott – folytatja a védőnő. – Egyre több lesz az olyan nő, aki az első gyermekét a harmincadik éve után hozza a világra.

Farkas Tímea szerint elsősorban megfelelő apuka kell ahhoz, hogy egy nő akár három gyermeket is vállaljon, s az egzisztenciális biztonság is fontos. Náluk adottak ezek a feltételek, párjával ezért döntöttek úgy, hogy 5-6 év múlva jöhet a harmadik gyermek.

Temetés az egyik zalai kisközségben. A fiatalok munkahelyek hiányában elköltöztek, az idősek elhalnak, a házak lassan kiürülnek... Fotó: Gyuricza Ferenc

Csesztregen az anyagi biztonság megteremtését az önkormányzat is igyekszik elősegíteni a maga eszközeivel. A letelepedni szándékozó fiataloknak nagyon kedvezményes áron kínálnak telkeket, s egy fecskeház program indításán is dolgoznak. Emellett a helyi lakosoknak alanyi jogon jár a szülési támogatás, továbbá bevezetnek egy szigorú feltételekhez kötött, babakötvény jellegű programot, ennek köszönhetően egymillió forinttal tudják segíteni a helyi lakosok önálló életkezdését.

– Mindezek ellenére növekedést nem, csupán stagnálást tudtunk elérni – mondja Czupi Magdolna polgármester.

A legtöbb zalai településen sokkal rosszabbak a mutatók. Zebecke lakossága például a rendszerváltás óta felére fogyatkozott – tudtuk meg Varga Imrétől, aki 1990 óta látja el a polgármesteri teendőket.

– Akkoriban még 130-140 fő lakta a falut – idézi vissza a 25 évvel ezelőtti adatokat. – Ma a hivatalos statisztika szerint 76 lakosa van a településnek, valójában azonban ennél is kevesebben élnek itt.

A polgármester szerint elsősorban a munkahelyek hiánya miatt alakult így a helyzet, a fiatalok elköltöztek, ez a születésszám csökkenésével járt együtt. Az utóbbi években gyermek szinte nem is született a faluban.

– Az idősek lassan elérik a kort, amikor a halál természetes velejárója már az életnek. Ezért aztán a házak kezdenek kiürülni... – teszi hozzá Varga Imre.

Mindez nem zebeckei sajátosság, az általunk megkérdezett falvak polgármesterei általában hasonló tapasztalatokról számoltak be. Legtöbb helyen szintén csökken a lélekszám, ellenpélda ritkán akad.

A parlament mellett működő szakértői hálózat, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács adatbázisa szerint a csökkenést befolyásoló tényezők közül első helyre a természetes fogyás tehető, a halálozások száma meghaladja a születésekét. Második helyen a negatív előjelű migráció található: Magyarországról többen költöznek el, mint amennyien hazájuknak választják az országot.

Zala egészét tekintve a népességfogyás a nemzeti átlagot is túllépi, a megye térségeiben a mutatószámok azonban igen eltérőek. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a 2001 és 2011 közötti időszak demográfiai változásait vizsgáló felmérésben – az akkori közigazgatási struktúrának megfelelően – kistérségekre bontva találunk adatokat.

Természetesen ennél frissebbek is vannak, ám azok az időközben kialakított járásokra vonatkoznak, s mivel ezek területe csak bizonyos esetekben azonos a korábbi kistérségekével, a népességfogyásra vonatkozóan abból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le.

A KSH adatai szerint Zala megyében a vizsgált időszakban a letenyei kistérség szenvedte el a legnagyobb népességvesztést, ahol 11,06 százalékkal, számszerűsítve 18.450 főről 16.410 főre csökkent a lakosok száma. A lenti kistérségben is 10 százalékot meghaladó volt a fogyás, itt 2011-ben már csupán 21.007 fő lakott, szemben a tíz évvel korábbi 23.402 fővel.

Az országos átlagnál nagyobb volt a népesség csökkenése a pacsai és a zalaszentgróti kistérségben is, előbbiben 8,66, utóbbiban 8,43 százalékos. Pacsa térségében 11.082-ről 10.122 főre, Zalaszentgróton 18.687-ről 17.111-re történő csökkenést jelent mindez. A megye déli részén valamivel kedvezőbbek a mutatók, az egykori nagykanizsai kistérség területén 6,64, a zalakarosiban 5,41 százalék a fogyás. Nagykanizsa körzetében 69.031 főről 64.447-re, a zalakarosiban 13.143 főről 12.432 főre csökkent a lakosok száma. A zalaegerszegi kistérség 3,7 százalékos népességfogyást szenvedett el, ami azt jelenti, hogy a vizsgált 10 év alatt 97.009 főről 93.417 főre apadt a lakosság száma. A megyében a legjobb, de így is negatív előjelű eredményt elérő keszthelyi kistérség területére pedig 2,82 százalékos fogyást mutat a statisztika: a 2001-ben mért 34.951 fővel szemben 2011-ben csak 33.966-an éltek itt.

CSAK KÉT MEGYÉBEN NÖVEKEDETT

A KSH adatai szerint 2001 és 2011 között Magyarország megyéi közül kizárólag Pest és Győr-Moson-Sopron megyében tudott növekedni a lakosságszám. Pest megye mintegy 12 százalékos növekedést regisztrálhatott (ez közel 134 ezer főt jelent), elsősorban a Budapestről az agglomerációs településekre kiköltözőknek, illetve az ország különböző részeiből a főváros felé áramlásnak köszönhetően. A legnagyobb népességvesztést, 10 százalék felettit Békés megye szenvedte el.