Többezres tömeg követelt szigorúbb büntetést az állatkínzóknak (frissítve)

Meglendül a baseball ütő és kíméletlenül lesújt. A célpont egy védtelen, néhány hónapos kiskutya. A kamera ezt követően a 18 éves deteki mészáros arcára közelít, amin kéjes mosoly terül szét...

A nyers brutalitás még a sokat látott állatvédők lelkivilágát is felkavarta, a név nélküli kölyök pedig halálával történelmet írt. Ez tette fel ugyanis az i-re a pontot, s hívta életre azt a demonstrációt, amelyre az ország számos pontjáról ezrek érkeztek a fővárosba szombaton, köztük egy busznyi zalai állatvédő, állatbarát is. Igaz Klaudia, a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat vezetője s a szervezet két önkéntese, Szupper Zoltán és Berzicza Alíz is sok szörnyűséget látott már. A legutóbbi a brutális kegyetlenséggel kivégzett Buksi története. Amint arról beszámoltunk, a nagytestű, fekete-fehér rajzos kutya tetemét összekötött lábakkal az egervári út mellé dobta ki valaki, miután halálra kínozta. 150 ezer forintot ajánlottak a nyomravezetőnek...

Szombat, 13.30, Nyugati tér. Kéksálas emberek gyülekeznek a legendás találkozóhelyen, a forgóóránál. A kezekben apró hurkapálcika-zászlócskák, a szívek fölött, a kabátokon kék szalagból készült kitűzők. Az egyre növekvő tömegben hatalmas molinók feszülnek, a komoly feltűnést és médiaérdeklődést generáló zalaira például ez van írva: Zala megye nem tűri tovább az állatkínzókat! Elég! Letöltendőt! Közvetlenül mellettük a haszonállatok szenvedéseire figyelmeztet egy transzparens, mások a szűk kalitkában tartott díszmadarak gyötrelmei miatt emelnek szót.

„A nevem senki, agyonvertek” – áll a döbbenetes mondat egy másik molinón. Mindeközben a Nyugati pályaudvar melletti bevásárlóközpontban és az aluljárók üzleteiben hiánycikké válik a kék sál, a szervezők ugyanis arra kértek minden résztvevőt: viseljék az állatvédelem nemzetközi színét. A tömegben a közös ügy jegyében ismeretlenek beszélgetnek. A deteki mészárlás szitokszóként jön elő szinte minden diskurzusban, de természetesen szóba kerülnek az otthon hagyott kedvencek és a menhelyeken gazdára váró árvák is. Egy a biztos: itt minden az állatok körül forog. Egy középkorú, színes dzsekis férfi lép oda hozzánk, feltéve a költői kérdést: hová jutottunk? Hová süllyedt a világ? S hogy szavainak nyomatékot adjon, elárulja, ő még egy elhullott galambért is imádkozik...

A tömeg aztán útban a Parlament felé elsodorja őt mellőlünk, de mire az első szónok feláll a pódiumra, ismét előkerül – a frontvonalból, a kamerák sorfala mellől hallgatja a beszédeket. Mögötte többezres tömeg, amelyet elsőként Kajó Cecília állatvédelmi jogász köszönt, kiemelve: ezekben a percekben Győrben, Szegeden és Szombathelyen is hasonló demonstrációra gyűlnek össze az elkötelezettek, soha nem látott tömegben – „politikától, vallástól, faji megkülönböztetéstől mentesen” – Együtt egy közös ügyért! Együtt az állatkínzás ellen!, idézi a szónok a Facebookon szerveződött megmozdulás címét.

– Tudjuk, mit szeretnénk: az állatkínzók kapjanak letöltendő szabadságvesztést az életek kioltásáért! Olyan büntetési tételeket kívánunk elérni, amelyek elriasztják a kegyetleneket a bántalmazástól – mondja a tömeg hangos helyeslése közepette. S szól arról is: a hatályos büntető törvénykönyv alapján maximum 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik az állatkínzókat, ám letöltendő, jogerős börtönbüntetést eddig csak néhány esetben szabtak ki. A Kövér László házelnöknek címzett törvényjavaslat az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná és bűntetté minősítené. Paál Csaba állatorvos beszédében kiemeli: míg az emberek gyakran egy karcolástól is odavannak, a megkínzott állatok a legnagyobb sérüléseket is némán tűrik.

„Aki nem ad az állatnak vizet és ételt, a napfény elől nem biztosít árnyékos helyet számára, ugyanúgy állatkínzást követ el” – teszi hozzá, hangsúlyozva: „Az állattartás nem kötelesség, hanem felelősség!”. Pataki Gábor, az Állatmentő Liga és az Újpesti Állatvédelmi Járőrszolgálat vezetője a változás napjának nevezi a szombatit, s arról tájékoztat: január 19-én az Állatmentő Liga, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány és a Tetovált Állatmentők kezdeményezésére országos állatvédelmi szövetség megalapítására gyűltek össze Újpesten. A megbeszélésen 26 szervezet tett szándéknyilatkozatot a csatlakozásra. Szántó Boglárka, a Kutyamentő Angyalok munkatársa indulatoktól fűtött s a tömeg hangos egyetértése által kísért beszédében leszögezi: ma Magyarországon a törvényeket csak addig tartjuk be, „amíg az nekünk, embereknek kedvez, és nem nekünk fáj. Annak pedig, akinek fáj, nincs szava, hogy elmondja, nincs hangja, hogy kérje. Értük vagyunk ma itt”.

Az állatvédő végül a gyepmesteri telepek helyett a menhelyi rendszer bevezetését és a hatóságok állatvédelemben való hatékony közreműködését szorgalmazza. Somogyi Zoltán, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány elnöke a legális állatkínzásra hívja fel a figyelmet, s a hús-, tej- és tojásipar névtelen áldozataiért emel szót.

„Nekünk, embereknek az a feladatunk, hogy segítsünk a természetnek, s oltalmazzuk azt, ugyanis nem a tápláléklánc csúcsa vagyunk, hanem a természet része” – mondja az állatvédő, aki maga és teljes csapata is vegán. Három éve egy férfi kidobta a kutyáját az ablakon, és nem kapott érte semmilyen büntetést, majd pár napja száz késszúrással megölte a feleségét. A történetet az Állatvédőrség képviseletében Tornóczky Anita eleveníti fel, Csányi Vilmos etológust idézve, miszerint aki kutyát kínoz, emberre készül. Az állatvédelem célja, teszi hozzá, hogy likvidálja a mindenkire veszélyes egyedeket a társadalomból, ehhez azonban az kell, hogy ezek az emberek börtönbe kerüljenek. Omáscsik Orsolya, a „Ments meg!” Oroszlányi Állatvédő Egyesület elnöke a falvak közömbösségét emeli ki, hangsúlyozva: vidéken sok esetben a mai napig elbagatellizálják az állatkínzásokat, nemcsak az idősek, a fiatalok is. A változáshoz előbb-utóbb be kell kerülnie az alapoknak a tankönyvekbe s ezáltal a köztudatba, a törvényi szigorítás ugyanis csak így érheti el célját. Perédi Gergely, a Tetovált Állatmentők Egyesület elnöke kemény szavak kíséretében arról beszél: külföldi statisztikák bizonyítják, hogy az állatkínzókból lesznek a családon belüli erőszakot elkövetők és a sorozatgyilkosok, akik azért ölnek, mert élvezik. Ebből pedig „elég volt!”. A változáshoz azonban kevés az állatvédők közös fellépése, ahhoz a mostanihoz hasonló összefogás kell, hogy „kiharcoljuk, hogy végre példás büntetések legyenek”.

Müller Attila színész-műsorvezető, aki maga is a Tetovált Állatmentők tagja, mindezt azzal egészíti ki: minden állatkínzó ugyanazt érdemelné, amit maga tesz. A demonstráció zárásaként Pataki Gábor átadja a törvényjavaslatot Horváth István országgyűlési képviselőnek, akinek ígérete szerint megvizsgálják annak tartalmát, és a dokumentumról tárgyal majd a parlament szakbizottsága is. A kék nyakkendőt kötött politikus végül arról is szól: „egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, a vandalizmusnak. Fontos tehát, hogy olyan törvények legyenek, amelyek a végrehajtás mellett elrettentő erővel is bírnak”. – A mai tüntetéssel nem ér véget a hazánkban eddig példa nélküli, új típusú, lobbizni képes érdekvédelmi jellegű állatvédelem – jelenti ki zárszavában Kajó Cecília, arra célozva: az állatvédő szervezetek rövidesen megalapítják azt az országos állatvédelmi tömörülést, amellyel egy újfajta szemléletmódot szeretnének érvényesíteni. A demonstráció után a zalai csapat is hazaindul, ám érkezés előtt állatvédőink megpróbálnak befogni egy kóbor macskát, ám ő nem akar Zalába költözni, így, miután némi sonkával megtöltötte a bendőjét, köddé válik. A szállítására beszerzett doboz viszont velünk tart, hogy egy újabb hasonló eset már ne érjen bennünket felkészületlenül...

Jegyzet

Életemben először demonstráltam. Egy közös ügyért. Az állatkínzás, a baseball ütős gyilkosok ellen. Újságíróként szívügyem az állatvédelem, amibe bár az átlagosnál talán mélyebben belelátok, tudom, hogy ez még mindig csak a jéghegy csúcsa. Amit tapasztalok, mégis szinte naponta megríkat és feldühít. Ahogy az is, amikor, mint most a demonstráció után, kérdőre vonják az állatvédőket: miért kell olyan nagy ügyet csinálni ezekből az esetekből. Hiszen csak egy kutya, egy macska, egy nyúl, egy szarvasmarha volt...

Csányi Vilmos szerint aki kutyát kínoz, emberre készül. Szerintem egy kutya is casus belli. Ok a háborúra. És kell a hang a hangtalanokért, amely kimondja: Elég volt! Börtönt az állatkínzóknak!