Király Imre az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub keresztfelújításairól és a Szent Orbán-szoborról

Imre Bozsokon a házánál vár, bár amit igazából mutatni szeretne, az a Csácsi-hegyen van. De látnivaló van nála is bőven. Kér, hogy menjünk fel a telkére. A ház mögött meredek, autógumikból épített lépcső vezet fel a partoldalon a kertbe, de megéri feljönni a méretes domb tetejére, innét ugyanis látni a csácsi és a bozsoki hegyvonulatot, ellenkező irányba fordulva meg a várost. Gyönyörű a kilátás mind a két irányba. És látni Király Imre kertjét is, a fejlődő paradicsomokat, paprikákat, a fehérre meszelt törzsű gyümölcsfákat. A vetemények kék színben pompáznak.

– Rézgáliccal permetezek. Szeretem az eredeti hagyományos dolgokat. Hogy eső után azonnal újra kell permetezni gáliccal? Nem baj, az ember legalább tudja, mit eszik, nem viszek mérgeket a növényekre.

De hát ki is a vendéglátóm, Király Imre? Jelenleg a Zalaegerszeg csácsbozsoki városrészében működő Évgyűrűk Nyugdíjas Klub vezetője. Amúgy nyugdíjas tűzoltó és szódagyártó kisiparos. Amit a nyugdíjasklub produkál, arra sokan felfigyeltek. A közelmúltban volt az egyik legnagyobb rendezvényük, a Szent Orbán-szobor állítása, illetve annak ünnepélyes avatása a hegyi kápolna kertjében.

– Ne szaladjunk ennyire előre, előbb nézzünk szét itt Bozsokon – javasolja Imre, s egy kis kápolnához kalauzol. – Nos, ez volt az első, amibe belefogtam. A szomszédban vettem egy telket, azon építkeztem, s nagyon zavart, hogy ez a kápolna romos állapotban van. A házépítés mellett felújítottuk ezt is. Aztán itt volt ez nagy térség a falu közepén. A környékbeliek ide hordták a szemetet. Kitisztítottuk, s egy kis játszóteret is kialakítunk. Most éppen az a gondom, hogy a kápolna melletti juharfa életveszélyesen elöregedett, s félő, hogy az ágaival tönkreteszi a kápolna tetejét. Kértem, vágják ki, kell egy kis levegő az épület köré.

Elindulunk a hegyre megnézni a kereszteket. A nyugdíjasklub ugyanis a sok rendezvénye mellett azzal is kitűnt, hogy sorra felújította a térségben található kereszteket. Útközben Király Imre elmondja, hogy tíz éve alakult a klub, s most már hetven tagjuk van. Érdekes módon már nem a csácsi városrészből bővül a tagság, s nem is azokból, akiknek a hegyen telkük van, hanem a városból jönnek ki hozzájuk olyan nyugdíjasok, akiknek hiányzik egy jó közösség. A hegy lábánál, az első útelágazásnál áll a fából ácsolt kereszt. Ennek az alapozásnál segítettek. A hegyre vivő horhos közepénél található egy 1831-ben állított kőkereszt. Ez volt a második rendbetétel, majd egy Mária-szobor felújítása következett, ami a hegyi kápolna oldalában látható és végül a kápolna előtt magasodó, szintén kő feszület megújítása zárta a sort. – Nézzünk be a kápolnába is, ott is hagytunk már nyomot – invitál Imre. – Ezt a szép Mária-szobrot az egyik klubtagunk adományozta, s ezeket a képeket is – mutatja a falon függő alkotásokat a klub vezetője. – Dénes Mártonné és Holczmüller Lászlóné klubtagunk adta oda ezeket az értékes holmikat a kápolnának – mondja. Kint a széles templomkertben áll a Szent Orbán-szobor, a számára épített szoborfülkében, mellette pedig egy virágokkal körülültetett emelvény húzódik, melyre betonlépcső vezet fel.

– Ez lesz a szabadtéri színpad, remélem a dalkörünk hamarosan felléphet ezen is. (A nyugdíjas klubon belül tavaly, huszonöt fővel alakult meg az Évgyűrűk Dalkör, vezetője Huber Klára.)  S azt is reméljük, hogy nemsokára lesz itt egy tágas esőbeálló, aminek a faanyagát már megszereztük. Pontosabban ez lesz a következő építkezésünk – magyarázza Király Imre. – A szobor azért kellett, hogy legyen nyoma a létezésünknek. Ezen a hegyen évszázadok óta szőlővel foglalkoztak az emberek, és azt szeretnék, ha ez sokáig folytatódna még. Szent Orbán a szőlőművelők védőszentje, úgy gondoltuk, jó, ha az égiek is vigyázzák a fáradozásunkat. Most az a tervünk, hogy a kertet a szobor környékén kinyitjuk, legyen helye az autóknak parkolni is, illetve a közösségi rendezvényeknek helyet adó esőbeálló is  megközelíthető legyen. Segíti a város önkormányzata is a helyi térségi önkormányzat céljainak megvalósítását. Herkliné Ebedli Gyöngyi képviselőnek is mindene, hogy a helyi turizmus fejlődjön, hiszen a Csácsi-hegy Zalaegerszeg egyik legszebb tája – vázolja a terveiket Király Imre, majd hosszasan arról beszél, hogy ki mivel járult hozzá a szobor és a szabadtéri színpad építéséhez. Kér, hogy említsem meg a Bozsokon élő Kovács Attila szobrászművész nevét is, mert a keresztek felújításában ő volt számukra az egyik fő segítség és a szobrot is ő faragta. Fontos tudni,  akihez csak fordult mindenki azonnal segített, vagy tette, amire megkérték.

– Együtt éljük itt az életünket. Az ember a szomszédját inkább egy pohár borral kínálja meg, mintsem, hogy ártson neki, bár sajnos ilyen emberek is vannak. Hogy engem mi hajt? Szeretem boldognak látni a körülöttem élőket. Én akkor vagyok boldog, ha mások is azok, és ezért, amit csak lehet, mindent megteszek.

Király Imre 2012-ben megkapta a Csácsbozsékért Díjat, majd tavaly a Zalaegerszegért Díjat is.