Szűrések és fejlesztések: sok problémát okozhat a gyerekkori beszédhiba

Nem csak a sokak által ismert beszédhibák: például a dadogás, a raccsolás, a pöszeség jelenthet gondot, ugyanilyen probléma lehet a megkésett beszédfejlődés. A két éves gyerekeknek már legalább húsz szót és egyszerű mondatokat is ki kell tudni mondani, a három éveseknek  pedig ismerniük kell a ragozást.

-Ahol ez nincsen meg, ott meg kell kezdeni a korai fejlesztést. E problémák kiszűrése érdekében jött létre a törvényi módosítás, hogy kötelező lesz a szűrővizsgálat három éves korban, ezt szeptembertől el fogjuk kezdeni, minden tagintézménnyel egyszerre -  mondta el Dósa Krisztina, a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Keszthelyi Tagintézményének vezetője.

Ebben az intézményben bővült a létszám is: újonnan munkába álló logopédus és konduktor (fejlesztő szakember) is részt vesz a szűrésekben, illetve a szükséges fejlesztésekben.

Megyeszerte megkezdik a három éves gyerekek logopédiai szűrését - mondta Dósa Krisztina
Fotó: Keszey Ágnes

- Kidolgoztunk egy szűrőeljárást. Amikor a gyermek betölti a három éves kort, akkor az óvónő és a szülő is ki fog tölteni egy kérdőívet. A felmérő lapon például olyan kérdések szerepelnek, hogy a gyermek  cumizott-e, szopja-e az ujját – mert sajnos a cumizós és ujjszopós gyerekek nagy része beszédhibás. Feltesszük a kérdést,  mikor kezdett el beszélni és most mennyit beszél a gyermek, mekkora a szókincse, ragoz-e, mondatokban beszél-e, van-e beszédhibája, szívesen hallgat-e mesét? Megkérdezzük az óvónőket is, hogy megérti-e a kérdéseket a gyermek, és tud-e rájuk válaszolni. Ha valamilyen probléma van, akkor a logopédus meghallgatja a gyermeket- szólt a részletekről a szakember.

A vizsgálat egyik célja a nyelvfejlődési zavarok kiszűrése, melyek sokkal több problémát okozhatnak, mint csupán annyit, hogy keveset vagy nem jól beszél a gyerek. A szűrővizsgálaton sok egyéb problémát is fel lehet deríteni: például lehet, hogy szervi ok, vagy valamilyen betegség áll a háttérben.

- Ha nem megfelelő a szókincse, nem tud mondatokat alkotni, nem tud ragozni három évesen, akkor azonnali beavatkozásra van szükség, mert nagyon komoly következményei lehetnek. Ezek a gyerekek iskolába lépve nagyon nagy valószínűséggel írási, olvasási és tanulási nehézségekkel fognak küzdeni. Ez előbb-utóbb magatartási problémákat is okoz. Ha úgy végzik el az iskolát, hogy nem tanulnak meg rendesen írni és olvasni, kamasz-és fiatalkorban deviáns magatartásúvá válhatnak, rossz társaságba keveredhetnek. Az alapvetően jól kezelhető problémából hatalmas gond lehet. Problémát jelenthet, hogy nem lesz szakmájuk, nem tudnak elhelyezkedni, nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. Ők nem értik a többi ember kommunikációját és nem tudják magukat megértetni- részletezte Dósa Krisztina.

Azoknál a gyermekeknél, akiknél a szűrés során valamilyen problémát fedeznek fel, megkezdik a logopédiai -és ha szükséges, más kiegészítő terápiát. (A pedagógiai szakszolgálatnál egyébként ezek mind ingyenesen vehetők igénybe.)

- A törvényi módosítás is ezért született meg: ha minél hamarabb beavatkozunk, annál hatásosabb a segítség. Ha ez három éves korban megkezdődik, akkor jó esély van arra, hogy a gyermek úgy tud iskolába menni, hogy már problémamentes lesz. Az öt éves korban elvégzett szűrővizsgálat után egyébként most is kötelező a terápia és az addig nem fejezhető be, míg tünetmentes nem lesz a gyermek, de most már három éves kortól is meg kell kezdeni a kezelést – ismertette Dósa Krisztina.

A keszthelyi járás területén tevékenykedő szakszolgálat vezetője szólt egy statisztikai adatról is: míg pályája kezdetén, körülbelül három évtizede még a gyerekek 10-15 százalékánál fedeztek fel valamilyen beszédhibát, ez napjainkban, az öt éves korban megtörtént szűrővizsgálatoknál ez már több mint 50 százalék. A tapasztalatok szerint a mai szülők kevesebbet beszélnek a gyerekekkel, ritkábban mesélnek nekik, ellenben a kicsik sokat néznek tv-t, rajzfilmeket, amelyek nincsenek jó hatással a tiszta beszéd kialakulására és fejlődésére.