Seregi László reméli, egyszer film lesz a Téli berekből is

A békéscsabai Jókai Mór Színház igazgatóhelyetteseként és rendezőként dolgozó, egykori gyermekszínész, Seregi Zoltán hangsúlyozta: nagyon örül az országban egyedülálló kiállításnak.

– Elsősorban nem magam, hanem Fekete István emlékének őrzése, felkarolása miatt örülök a múzeumnak – tette hozzá, megjegyezve: leginkább azon lepődött meg, hogy milyen régen volt a forgatás. – Az a csodálatos világ, melyet ő megálmodott, leírt a Tüskevárban, illetve a Téli berekben, megérdemli, hogy – főként a Kis-Balaton közelségében – megjelenítsék ilyen formában is. A Tüskevár – melyet kötelező olvasmányként ismertem meg korábban – megfilmesítése, forgatása természetesen számomra is nagy élményt jelentett. Csak nézelődtem egy forgatáson, amikor a rendező, Fejér Tamás kiválasztott a főszerepre, tizenhárom évesen. A szerepet nem is kellett nagyon játszani, hiszen pesti srácként valóban rácsodálkoztam a természetre, megfogott a nádas szépsége, élete, minden egyes mozzanata. Érdekesség – s ezt lehet, hogy kevesen tudják –, de a film nagy részét a Csepel-sziget déli részén forgattuk. A több hónapos munka során a Kis-Balatonnál csupán három napot töltöttünk. Persze azóta azért többször is bejártam az igazi berek területét.

Seregi Zoltán (balról) Túri Török Tiborral, a keszthelyi Matulárium megnyitóján. Fotó: Sámel József

A Tüskevárt 1967-ben mutatták be a televízióban, Seregi Zoltán pedig Tutajosként azonnal ismert és népszerű lett az országban.

– Bevallom, nehezen viseltem a felhajtást – árulta el. – Aztán alábbhagyott az egész, talán csak a katonaságnál örültem újra a főszerepnek, hiszen a felettesem imádta a Tüskevárt, s ebből származtak bizonyos kiváltságok. Feledni persze soha nem lehetett a filmet, hiszen a televízió gyakran ismételte. De én maximum belenéztem, végig soha nem láttam. Sokáig nem is volt meg otthon, ajándékba kaptam meg aztán DVD-n.

Seregi Zoltán szomorúan emlékezik a Tüskevár szereplőire, akik közül sokan már nem élnek. Imádta például a Matula bácsit megszemélyesítő Bánhídi Lászlót, aki mindenben segítette őt.

– Együtt játszhattam olyan hírességekkel, mint Zenthe Ferenc, Kiss Manyi, Molnár Tibor, s ez tizenhárom évesen nagy dolog volt. Bütyökkel, vagyis Barabás Tiborral is tartottuk egy ideig a kapcsolatot, ám később ez megszakadt, nem is tudok róla semmit.

Az egykori Tutajos úgy véli, Fekete István kultusza nem csökkent, írói munkássága igazi érték. A gyerekek és felnőttek is ismerik és szeretik a Tüskevár történetét, annak ellenére is, hogy sajnos már nem kötelező olvasmány az iskolákban. Kedveltek az állatokkal foglalkozó regényei is.

– Nagyon bízom a folytatásban, elkészítettem a Téli berek forgatókönyvét. Remélem, hogy a pénzügyi helyzet úgy alakul, hogy sikerül megfilmesíteni a regényt, melyet pontosan olyan nagyra becsülök, mint a Tüskevárt.