Javítva változtatna az új elnök

– A gimnáziumban kezdtem a jog iránt érdeklődni, ezért a továbbtanuláson morfondírozva, a felvételi lapon végül is a Pécsi Tudományegyetem jogi karát jelöltem meg – fog hozzá életútja ismertetéséhez a Nagykanizsai Járásbíróság új elnöke. – Pécsen harmadéves joghallgató voltam, mikor eldöntöttem: bíró szeretnék lenni. Két év múlva munkába álltam a nagykanizsai bíróságon fogalmazóként, ekkor 1987-et írtunk. Mikor letettem a jogi szakvizsgát, rögvest bírósági titkári kinevezést kaptam Nagykanizsára. A mai napig szívesen emlékszem vissza ezekre a hetekre, hónapokra.

- A fővárosban euforikus hangulat uralkodott, 1989 októberében, a rendszerváltás kellős közepén jártunk. Azon kevesek közé tartozom, akinek a bírói kinevezési okmányát Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök írta alá. Akkoriban két büntető ügyszakos bíró dolgozott Nagykanizsán, a bíróság elnökén kívül, ma már hatan látjuk el a büntető igazságszolgáltatást. Hogy van-e olyan ügy, amelyik kitörölhetetlen nyomot hagyott bennem, a lelkemben? - kérdez vissza az elnökasszony. - Persze, bár szerintem nincs olyan bíró, akinek ne lenne egy-egy ilyesfajta ügye. A '90-es évek legelején történt, egy 12 éves kislányt próbált meg egy hasonló bűncselekmény miatt korábban már elítélt, és frissen szabadult férfi megerőszakolni. A gyermek lélekjelenlétének köszönhetően szerencsére kísérleti szakban maradt a férfi cselekménye, mégis mély hatást gyakorolt rám az ügy. A kislány a bírói tanácsunk előtt is nagyon talpraesetten viselkedett, és döbbenetes részletekre emlékezett: például, hogy római számlapos volt az elkövető órája. A vádlott tagadott, de felhozattam a lefoglalt órát, ami valóban római számlapos volt. Az egyéb bizonyítékok is egyértelműen bizonyították a bűnösségét, így szigorú büntetést szabtunk ki.

- Az elkövetkező évekre számos megvalósítandó tervem van a Nagykanizsai Járásbíróság működésével kapcsolatban, talán a javítva változtatni Deák Ferenchez köthető gondolat fejezi ki legjobban az általam elérendő célt. Az ügyteher arányosítása vagyis a bírák közti megfelelő kiosztása kiemelten fontos - szögezi le a járásbíróság elnöke.

Dr. Hajdu Ildikó a nyitott bíróság programmal kapcsolatban elmondta: lehetővé teszik fiataloknak, középiskolásoknak, hogy rendhagyó osztályfőnöki óra keretében eljöhessenek egy-egy nyilvános tárgyalásra. Meglepően fogékonyak a diákok (Fotó: Bakonyi Erzsébet)

- Ötletládát és ügyfél-elégedettséget mérő ládát helyezünk ki a bíróság folyosóján, utóbbihoz kérdőívek is tartoznak majd. Nyitottak vagyunk minden jobbító szándékú ötletre, javaslatra, vagy a problémák felvetésére. Kiemelkedően fontosnak tartom a tanúgondozást, amely lehetőséggel a tanúk rendre élnek is. A város lakosságát pedig fogadóóráimon várom esetleges kérdéseikkel és problémákkal. A cél: a bíróság a működését tekintve tiszta és átlátható képet adjon magáról a laikus érdeklődő számára is. Ezt szolgálja a nyitott bíróság programunk is. Fiataloknak, középiskolásoknak tesszük lehetővé, hogy rendkívüli osztályfőnöki óra keretében eljöhessenek egy-egy nyilvános tárgyalásra. Meglepően fogékonyak, érdekli őket az itt folyó munka, mondhatom, hogy az osztályok sorba állnak az időpontokért. Rendkívül fontosnak tartom ezt az ifjúság nevelése szempontjából, főleg Nagykanizsán, ugyanis a járás eléggé fertőzött területnek számít a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számát tekintve.

- Két éve tárgyalhatjuk a fiatalkorúakat érintő büntetőügyeket, addig csak a megyeszékhelyen található városi bíróságnak volt joga erre. Milyen tapasztalataim vannak eddig? A családi háttér egyértelműen meghatározó, de legalább ilyen fontos a baráti társaság is, hiszen a gyerekek esetében a társas elkövetés a leggyakoribb - nyomatékosítja dr. Hajdu Ildikó. - És tulajdonképpen ők a kisebb-nagyobb bűncselekményeiket általában nem az anyagi haszonszerzés motivációjával követik el, hanem egyszerűen egy jó balhét látnak benne a legtöbb esetben. Amivel fel tudnak vágni a barátok előtt, a lányok előtt. Át sem gondolják, hogy akár az egész életüket tönkretehetik egy szombat estével A Nagykanizsai Járásbíróságon kialakult bírói gyakorlat egyértelműen a nevelés irányába ható ítéletek kiszabására törekszik. Tehát rádöbbenteni a gyereket a tettére, annak súlyára és következményeire. Megrovás és próbára bocsátás az elsődlegesen alkalmazott büntetési forma a fiatalkorúak esetében, illetve van még egy fontos eszköz: a javító-nevelő intézet. A fiatalkorúak börtönét a tököli intézetet - csak a többszörös visszaeső vagy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményt elkövető fiatalok esetében alkalmazzuk. Ezért is tekintek várakozásokkal a Nagykanizsai Javítóintézet felé. Egyrészt rendkívül megkönnyíti mind a bíróságok, mind a társszervek munkáját, hiszen a fogvalevő gyereket nem Aszódról, vagy Kalocsáról kell majd előállítani tárgyalásra, kihallgatásra. Másrészt pedig, egy megfelelően működő javító-nevelő intézet a bíró munkájának eredményességét fogja növelni: javít és nevel, ami által remélhetőleg csökken majd a bűnismétlő, visszaeső fiatalkorúak száma. A cél pedig mindenképpen ez.

- Régóta megoldatlan az épületünk biztonsági beléptető rendszerének kérdése, pontosabban annak hiánya. Ez a probléma rendeződhet, ugyanis beléptető kaput és csomagvizsgáló készüléket kapunk, ami magával hozza a bejárat átépítését, illetve a rendészeti létszám 1-2 fővel való növelését.

- Hogyan pihen egy bíró? - kérdezzük beszélgetésünk végén, amire az elnök rögtön felel: a családdal. - Férjemmel és lányommal aki gimnazista és a későbbiekben az állatokkal szeretne foglalkozni, talán állatorvos lesz - gyakran felkerekedünk, és nekiindulunk a világnak. Utazás, túrázás, új tájak, emberek és kultúrák megismerése: ez az, ami engem fel tud tölteni lelkileg. Na meg a kutyánk, egy szeretnivaló, keverék golden retriever és a három koromfekete macska, akik nálunk szintén családtagnak számítanak .