Új adó bevezetéséről is tárgyal a megyeszékhely közgyűlése

Az már korábban kiderült, hogy szükség van a város pénzügyi helyzetének konszolidációjára, hogy hiány nélkül tervezhessék meg a büdzsét.

- Az őszinte beszéd a legfontosabb. Mivel nem zárt ajtók mögött szeretnénk dönteni a város sorsáról, nem titkoljuk el a nehézségeket sem - mondta Bali Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke. - Az első problémákkal a választások után szembesültünk, hiszen a város legnagyobb foglalkoztatójának gondjai miatt a helyi iparűzési adóból a tervezett 4 helyett csak 3,25 milliárd forint folyt be. A vártnál kevesebb bevétel származott gépjárműadóból, ingatlan értékesítésből és a rossz nyár miatt az AquaCity-ből is. Az előirányzott 4,5 milliárd helyett így csak 3,6 milliárd érkezett meg a büdzsébe. A 845 millió forintos hiány eltüntetése érdekében elhagytunk beruházásokat, felújításokat, racionalizáltuk az önként vállalt feladatainkat, bevontuk az 500 milliós tartalékot, így sikerült stabilan zárni az évet.

Nem lesz azonban könnyebb az idei esztendő sem. 2014-hez viszonyítva 1,8 milliárd forintos hiánnyal kellett szembenézni a költségvetés tervezésekor.

- Zalaegerszeg összes önként vállalt kiadása 1,2 milliárd forint - érzékelteti Bali Zoltán az összeg nagyságrendjét. - Ennyit költünk színházra, sportra, fesztiválokra, ösztöndíjakra, az egyesületek támogatására, a városrészi önkormányzatok működésére és a helyi sajtóra. Ha ezt mind megvonnánk, az sem lenne elég a hiány kezelésére. Sikerült azonban a kormánytól 800 millió forint központi kiegészítő támogatást szereznünk, ami 1 milliárd forintra mérsékelte a költségvetési lyukat.

Bali Zoltán elmondta: nem titkolják el nehézségeket. A büdzsé hiányát többek között építményadóval foltozzák be Fotó. Pezzetta Umberto

Az önkormányzat eztán a saját háza táján kezdett söprögetni , hangsúlyozza Bali Zoltán: 10 százalékos kiadáscsökkentést rendeltek el az önkormányzati cégeknél és intézményeknél, továbbá ennyivel szűkítették a hivatali szakosztályok és bizottságok keretét, és döntöttek az önként vállalt feladatok és támogatások csökkentéséről is. Mindez további közel 400 millió forint megtakarítást eredményezett.

- Végignéztük a lehetőségeket, és a többi megyei jogú város példáját látva arra jutottunk, hogy a maradék 600 milliós hiány eltüntetésére nincs más lehetőségünk, csak egy új adónem bevezetése - folytatja Bali Zoltán. - A lakosságot közvetlenül terhelő adó kivetésére nem kerülhet sor, ezért július 1-től építményadó bevezetését javasoljuk kizárólag a nem lakáscélú ingatlanokra, azaz bevásárlóközpontokra, pénzintézetekre, telephelyekre, üzlethelyiségekre vonatkozóan. Ennek mértéke évi 1500 forint négyzetméterenként, azaz 2015-ben a féléves bevezetés miatt 750 forint.

Ez a döntés a költségvetés stabilitása érdekében elengedhetetlen, teszi hozzá a bizottsági elnök, hiszen, míg a friss statisztikák szerint tavaly a megyei jogú városok zömében emelkedtek, Zalaegerszegen csökkentek a helyi adókból származó bevételek. Iparűzési adóból idén 3,7 milliárdra, idegenforgalmi adóból pedig 12 millió forintra számítanak.

Mivel pontos adatbázisunk még nincs, így idén nincs mód arra, hogy sávossá tegyük az építményadót, de 2016-ban már megtörténik a finomhangolás ígéri Bali Zoltán. Az új adóhoz szükséges adatokat a cégeknek kell szolgáltatniuk, legkésőbb a nyáron. Addig azonban számos egyeztetést, fórumot tervezünk az érintettekkel.

Arra a kérdésre, hogy az új cégek idetelepülését nem gátolhatja-e az új adó bevezetése, Bali Zoltán így válaszolt: ha annak hiánya ez idáig nem juttatta előnyhöz Zalaegerszeget, minden bizonnyal bevezetése sem fogja hátrányként érinteni, különösen, hogy építményadó Zalaegerszegen kívül már minden megyei jogú városban van.

- Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy Zalaegerszeg pénzügyi helyzetét más lépéssel sajnos nem lehet konszolidálni - szögezi le Balaicz Zoltán polgármester. Ám, mivel az építményadó a nem lakáscélú ingatlanokat, azaz főleg a vállalkozásokat érinti, ezért javaslom majd a közgyűlésnek, hogy a helyi vállalkozásoknak eddig 1,5 millió forint adóalapig biztosított adómentességet emeljük fel 2,5 millió forintra, vagyis ebben a sávban ne kelljen helyi iparűzési adót fizetniük. Ez több mint 500, elsősorban a kereskedelemben tevékenykedő kisvállalkozót érint. Indítványozni fogom továbbá, hogy az építményadóból befolyó bevételből hozzunk létre egy vállalkozói alapot, amiből a helyi cégek fejlesztési igényeit támogathatjuk. S elengedhetetlennek tartom, hogy a stabillá váló költségvetésben még nagyobb figyelmet fordítsunk a közbiztonságra és az utak, járdák, zöldfelületek, parkok, játszóterek állapotára.