Konferencia: Zalaszentgrót és a Batthyányak

A Batthyány család a 17. századtól a 20. század elejéig meghatározó szerepet töltött be Zalaszentgrót életében. Ők építették a kastélyt a 13. századi szentgróti vár helyén és maradványai felhasználásával, a templomot, nevükhöz fűződik a település felvirágoztatása. Emlékükre tavaly készült el a Batthyány kút. Avatásakor elhatározták, hogy idén, amikor Zalaszentgrót várossá nyilvánításának 30. évfordulóját ünneplik, konferenciát rendeznek.

A rendezvényen Baracskai József polgármester megnyitója előtt dr. Bilkei Irén, a megyei levéltár címzetes történésze mondott köszöntőt.

– A konferencián elsősorban Szentgrót régi történetére koncentrálunk – nyilatkozta. –    Dr. Vándor László az általa vezetett ásatásokról beszél, én pedig a település középkori történetéről. Meghívtuk dr. Rácz Györgyöt, az országos levéltár főigazgató helyettesét, aki zalaszentgróti származású, és a Batthyányak családfájáról tart előadást. Dr. Koltai András a Piarista Levéltárból a szentgróti várat megvásárló Batthyány Ádámról beszél, a muzeológus kollégák közül dr. Kostyál László a barokk uradalmi központot,  az épületeket mutatja be, míg Béres  Katalin  a reformkori Szentgrótot.

A konferencián dr. Rácz György a család pelikános címerének eredetét is körüljárta. A Batthyányak felemelkedéséről elmondta: a siker titka, hogy írástudók voltak, a legnagyobbaknál vállaltak szolgálatot (például Mátyás királynál), kitűnő házassági stratégiájuk volt és következetes birtokpolitikával gyarapították a vagyont.