Csatlakoznak, nem csatlakoznak a megyeszékhelyhez a pethőhenyeiek?

Az elmúlt években Pethőhenyén megfogalmazódott a szándék, hogy közigazgatásilag a megyeszékhelyhez csatlakozzon. Ennek egyik fő szószólója Deák István polgármester volt. Ezt azonban a tavaly augusztusban tartott népszavazáson elutasították, de már akkor lehetett hallani a külterületeken élők elválást szorgalmazó kezdeményezéséről is. E szerint Hosszú- és Kápolna-hegy, valamint Cserlap lakói a területek Zalaegerszeghez való átadását kezdeményezték a képviselőknél, akik ezt támogatták is, az előkészítésre bizottság alakult.

A hegyháti ingatlanok tulajdonosai évente közel 2 millió forint adót fizetnek a község kasszájába, erre is utalt a 256 hektárnyi külterület átadását előkészítő alkalmi bizottság vezetője, Bangó Imre, amikor így indokolt: - Az adónkat beszedik, de vissza semmit nem kapunk belőle. Minden beruházást a saját pénzünkből fizettünk az évek során, mert a község nem támogatott minket. Így aszfaltoztattuk az utakat, így vezettük be a vizet. Ráadásul, ha csinálunk valamit, ellenünk tesznek. Legutóbb az út javításakor azzal jelentettek fel, hogy szennyezett követ használunk, ami nem volt igaz, ezt a környezetvédelmi hatóság ellenőrzése is megállapította.
 
Az idén májusban megtartott voksoláson az akkor 22 választóképes lakosból 13 jelent meg és a megyeszékhelyhez tartozásra szavazott. Ezt a községi önkormányzat határozatba foglalta - nem is tehetett mást, mert erre kötelezte a választók akarata. 

Ezek után következett volna a végleges megállapodások aláírása a polgármesterek részéről, azonban a község első embere ezt nem tette meg. Szeptember végi ülésükön a képviselők ugyanis négy igennel, ellenszavazat nélkül döntöttek a Deák István polgármester által előterjesztett javaslatról. E szerint választópolgári bejelentés nyomán indítványozza, hogy a területátcsatolásról szóló határozatukat vonja vissza a testület és forduljanak bírósághoz. Végül nem ezt, hanem a határozat ideiglenes felfüggesztését határozták el az ott lakók által felvetett törvényességi aggályokra hivatkozva.
 
A történtek miatt a városi önkormányzat a jognyilatkozat pótlását bíróságon kérte. Az ügyben első tárgyalást december 14-én tartották meg, ahol Deák István elfogultsági kifogást jelentett be a bíróság ellen, emiatt nem született döntés.  Ez az eljárásban annyit jelent, hogy a táblabíróság jelöli ki az új bíróságot, amely határoz majd, amire optimális esetben legkésőbb jövő hónap végéig sort kellene keríteni. Lakott területrész átadása ugyanis az önkormányzati általános választás napjával történhet és az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást annak az  évnek  január 31-éig kell megküldeni az önkormányzati miniszterhez és a KSH-hoz.

E fejlemény miatt a hegyhátak lakói és ingatlantulajdonosai nyílt levélben fordultak a polgármesterhez. Kérték, adja magyarázatát, mi alapján tagadta meg az érvényes népszavazás által jóváhagyott döntés végrehajtását, miért tagadta meg a végleges megállapodás aláírását?

A zalaegerszegi önkormányzat a területrész átadás előkészítésre közel hárommillió forintot költött el. A joggal való visszaélésnek is tekinthető lépés miatt a várost esetlegesen érő kár megfizettetéséről dr. Kovács Gábor jegyző még korainak tartotta beszélni. Ezen túlmenően elmondta, a területrész átadásához szükséges minden anyagot felterjesztenek a minisztériumba, remélve, hogy a polgármesteri aláírást pótló, bíróság által meghozott jognyilatkozatot is mihamarabb mellékelhetik.
- Meggyőződésünk, hogy semmi olyat nem tettünk, ami miatt ennek az ügynek így kellett alakulnia. Az eredményes népszavazás, a testületek támogató határozatai után erre magyarázatot legfeljebb Deák István adhatna - fogalmazta meg.
 
Nos, a kérdéssel megkerestük őt is. Mint elmondta, hogy változatlanul támogatja a hegyhátak átcsatolását, mert ez az ottani ingatlantulajdonosok és lakók érdeke. Ám késő ősszel jutott tudomásukra olyan információ, amely szerint a népszavazás kezdeményezői között nem szerepeltek a jogosultak, jelesül a hegyhátakon élő állandó lakosok. Márpedig, ha a kezdő lépés nem volt törvényes, akkor ez kétségessé teszi a népszavazás érvényességét is, fejtette ki. A bíróság elleni elfogultság bejelentésének magyarázatául pedig azt mondta, információi szerint az érintett hegyháti ingatlantulajdonosok között van olyan, aki a bíróságon dolgozik, és a pártatlanság biztosítása érdekében jobb, ha nem Zalaegerszegen tárgyalják ügyüket.

Nos, minden jogvesztő határidő lejárt a népszavazással kapcsolatban, így annak érvényessége már semmi módon nem vonható kétségbe, ráadásul  a népszavazást a község képviselő-testülete írta ki önálló döntéseként, így jogilag nem is az aláírásgyűjtés volt ennek az elindítója.

Csak remélhetik a hegyhátiak, hogy a magyar közigazgatás kitesz magáért, különben további négy évig Pethőhenyéhez tartoznak.

A Zalai Hírlap érdeklődésére az önkormányzati minisztériumtól hétfőn kaptunk tájékoztatást. Ebből kitűnt, a területrész átadásáról a népszavazást követően 90 napon belül kell megállapodást kötni. Ennek hiányában erről a megyei bíróság soron kívül dönt. A megállapodásnak, bírói döntésnek (amelyet addigra az ingatlan-nyilvántartásban átvezettek) január 31-ig  kell megérkezni, valamint a mellékleteknek is, így például a határvonal leírásának, térképvázlatnak. Hiánypótlásra nincs mód.



Kapcsolódó cikkeink, kattintson az alábbi címekre!

"Törvényességi aggály" fékezi a területátadást

Települést váltó henyei hegyhátak

15 perc alatt szavaztak: csatlakoznak Zalaegerszeghez!