Újak: öt lovag és három dáma - Tanúságtétel Krisztus mellett

Latin nyelvű ünnepi szentmisével kezdődött az avatás a keszthelyi belvárosi plébániatemplomban, ahol a gellénházai plébánia adminisztrátora, Rába Attila letette lovagi esküjét, három zalai novícius, dr. Szalay Tamás nagylengyeli háziorvos, Illés Csaba gellénházai tanár és Tóth Tibor novai plébános pedig fogadalommal kötelezte el magát a rend iránt. A lovagok, dámák és jelöltek a szentmisét követően rendi öltözékben és jelképekkel vonultak át a Festetics-kastély tükörtermébe, aholdr. Munkácsy-Kovács László, a lovagrend nagymestere és Rába Imre lovagkanonok, gellénházai plébános vezetésével folytatódott a szertartás. Végül a lovagi inszigniákat (jelvényeket) a nagymester adta át a rendtagoknak. A vendégek, hozzátartozók és a gellénházai, nagylengyeli, petrikeresztúri egyházközségből érkezett hívek annak is tanúi lehettek, amint Rába Imre plébánost (meglepetésszerűen) mesteri tisztséggel tüntette ki a mesterek tanácsa.



A Szent Gellért Lovagrend lovagjai, dámai és novíciusai rendi öltözékben és jelképekkel vonultak a keszthelyi plébánia-templomból a Festetics-kastélyba múlt szombaton - Fotó: ZH

Az avatást követően az új rendtagot, Rába Attilát kérdeztük.

- Unokabátyám, Rába Imre atya, a lovagrend kanonoka ajánlott engem a Szent Gellért Lovagrendbe, így lettem tavaly novícius. Az elmúlt év a felkészülés jegyében telt: lelkigyakorlatokon, lovagrendi rendezvényeken vettem részt, amelyek mind megerősítettek abban, hogy szeretnék e közösséghez tartozni. A Szent Gellért rendi tagság tanúságtétel Krisztus urunk mellett. Bízom abban, hogy egyházi teendőimet e külön kegyelmi segítséggel felvértezve még hatékonyabban tudom ellátni ezután - fogalmazott Rába Attila.

Hozzátette: a lovagrendi tagság lényege, hogy szolgálatot tesznek a Jóistennek, az Anyaszentegyháznak és az embereknek. A papok (lovagként kanonokok) mint pásztorok vezetik a nyájat, a civilek pedig segítenek e munkában.

A Szent Gellért Lovagrend (öndefiníciója szerint) a katolikus egyház törvényei alapján működő lelkiségi mozgalom, ami az újraevangelizálás végzésére jött létre. Világi jogi személyiségében pedig országos nyilvántartásba vett közhasznú szervezet. Krisztushívők 25 fős csoportja - világi és egyházi személyek közössége - alapította 2002-ben. A közösséget Szent Gellért oltalma alatt hozták létre, mivel ő volt Szent Imrének (Szent István fiának) nevelője, a magyar nép kereszténységre tanítója, az első csanádi püspök és az első magyar vértanú.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.

- Unokabátyám, Rába Imre atya, a lovagrend kanonoka ajánlott engem a Szent Gellért Lovagrendbe, így lettem tavaly novícius. Az elmúlt év a felkészülés jegyében telt: lelkigyakorlatokon, lovagrendi rendezvényeken vettem részt, amelyek mind megerősítettek abban, hogy szeretnék e közösséghez tartozni. A Szent Gellért rendi tagság tanúságtétel Krisztus urunk mellett. Bízom abban, hogy egyházi teendőimet e külön kegyelmi segítséggel felvértezve még hatékonyabban tudom ellátni ezután - fogalmazott Rába Attila.

Hozzátette: a lovagrendi tagság lényege, hogy szolgálatot tesznek a Jóistennek, az Anyaszentegyháznak és az embereknek. A papok (lovagként kanonokok) mint pásztorok vezetik a nyájat, a civilek pedig segítenek e munkában.

A Szent Gellért Lovagrend (öndefiníciója szerint) a katolikus egyház törvényei alapján működő lelkiségi mozgalom, ami az újraevangelizálás végzésére jött létre. Világi jogi személyiségében pedig országos nyilvántartásba vett közhasznú szervezet. Krisztushívők 25 fős csoportja - világi és egyházi személyek közössége - alapította 2002-ben. A közösséget Szent Gellért oltalma alatt hozták létre, mivel ő volt Szent Imrének (Szent István fiának) nevelője, a magyar nép kereszténységre tanítója, az első csanádi püspök és az első magyar vértanú.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.

- Unokabátyám, Rába Imre atya, a lovagrend kanonoka ajánlott engem a Szent Gellért Lovagrendbe, így lettem tavaly novícius. Az elmúlt év a felkészülés jegyében telt: lelkigyakorlatokon, lovagrendi rendezvényeken vettem részt, amelyek mind megerősítettek abban, hogy szeretnék e közösséghez tartozni. A Szent Gellért rendi tagság tanúságtétel Krisztus urunk mellett. Bízom abban, hogy egyházi teendőimet e külön kegyelmi segítséggel felvértezve még hatékonyabban tudom ellátni ezután - fogalmazott Rába Attila.

Hozzátette: a lovagrendi tagság lényege, hogy szolgálatot tesznek a Jóistennek, az Anyaszentegyháznak és az embereknek. A papok (lovagként kanonokok) mint pásztorok vezetik a nyájat, a civilek pedig segítenek e munkában.

A Szent Gellért Lovagrend (öndefiníciója szerint) a katolikus egyház törvényei alapján működő lelkiségi mozgalom, ami az újraevangelizálás végzésére jött létre. Világi jogi személyiségében pedig országos nyilvántartásba vett közhasznú szervezet. Krisztushívők 25 fős csoportja - világi és egyházi személyek közössége - alapította 2002-ben. A közösséget Szent Gellért oltalma alatt hozták létre, mivel ő volt Szent Imrének (Szent István fiának) nevelője, a magyar nép kereszténységre tanítója, az első csanádi püspök és az első magyar vértanú.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.

Hozzátette: a lovagrendi tagság lényege, hogy szolgálatot tesznek a Jóistennek, az Anyaszentegyháznak és az embereknek. A papok (lovagként kanonokok) mint pásztorok vezetik a nyájat, a civilek pedig segítenek e munkában.

A Szent Gellért Lovagrend (öndefiníciója szerint) a katolikus egyház törvényei alapján működő lelkiségi mozgalom, ami az újraevangelizálás végzésére jött létre. Világi jogi személyiségében pedig országos nyilvántartásba vett közhasznú szervezet. Krisztushívők 25 fős csoportja - világi és egyházi személyek közössége - alapította 2002-ben. A közösséget Szent Gellért oltalma alatt hozták létre, mivel ő volt Szent Imrének (Szent István fiának) nevelője, a magyar nép kereszténységre tanítója, az első csanádi püspök és az első magyar vértanú.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.

Hozzátette: a lovagrendi tagság lényege, hogy szolgálatot tesznek a Jóistennek, az Anyaszentegyháznak és az embereknek. A papok (lovagként kanonokok) mint pásztorok vezetik a nyájat, a civilek pedig segítenek e munkában.

A Szent Gellért Lovagrend (öndefiníciója szerint) a katolikus egyház törvényei alapján működő lelkiségi mozgalom, ami az újraevangelizálás végzésére jött létre. Világi jogi személyiségében pedig országos nyilvántartásba vett közhasznú szervezet. Krisztushívők 25 fős csoportja - világi és egyházi személyek közössége - alapította 2002-ben. A közösséget Szent Gellért oltalma alatt hozták létre, mivel ő volt Szent Imrének (Szent István fiának) nevelője, a magyar nép kereszténységre tanítója, az első csanádi püspök és az első magyar vértanú.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.

A Szent Gellért Lovagrend (öndefiníciója szerint) a katolikus egyház törvényei alapján működő lelkiségi mozgalom, ami az újraevangelizálás végzésére jött létre. Világi jogi személyiségében pedig országos nyilvántartásba vett közhasznú szervezet. Krisztushívők 25 fős csoportja - világi és egyházi személyek közössége - alapította 2002-ben. A közösséget Szent Gellért oltalma alatt hozták létre, mivel ő volt Szent Imrének (Szent István fiának) nevelője, a magyar nép kereszténységre tanítója, az első csanádi püspök és az első magyar vértanú.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.

A Szent Gellért Lovagrend (öndefiníciója szerint) a katolikus egyház törvényei alapján működő lelkiségi mozgalom, ami az újraevangelizálás végzésére jött létre. Világi jogi személyiségében pedig országos nyilvántartásba vett közhasznú szervezet. Krisztushívők 25 fős csoportja - világi és egyházi személyek közössége - alapította 2002-ben. A közösséget Szent Gellért oltalma alatt hozták létre, mivel ő volt Szent Imrének (Szent István fiának) nevelője, a magyar nép kereszténységre tanítója, az első csanádi püspök és az első magyar vértanú.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.

Még 2002-ben Bíró László püspök celebrálta a rend alakuló szentmiséjét, amelyen esküt tettek az első lovagok. A rend fővédnöke egyébként dr. Ladocsi Gáspár esztergom- budapesti segédpüspök, eszmei alapítója pedig (a kitűzött célokat illetően) Mindszenty József bíboros (1892-1975), aki egyben az örökös nagymester is. Rába Imre gellénházai plébános, püspöki tanácsos tavaly októberben tett lovagi esküt, idén februárban pedig már megyénk, pontosabban Nagylengyel adott otthont a lovagrend nagykáptalanjának (évértékelő gyűlésének). A zalai kötődés tehát egyre erősebb, sőt, már az is hagyománynak számít, hogy a lovagok, dámák és novíciusok a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében tesznek esküt, illetve fogadalmat.