Tél a nyárban a Dachstein-gleccsernél

Felemelő, felejthetetlen, fenséges. Ezek a szavak jutnak eszembe, amikor a 2995 méter magasan fekvő Hoher Dachsteinre, Stájerország és az Északi-Kalkalpen legmagasabb csúcsára gondolok. Motoros útjaink kihagyhatatlan célpontjai a hegyek, nem csak az élvezetes kanyarok miatt. Van, amikor úgy alakítjuk a kirándulást, hogy hosszabb-rövidebb gyalogtúrával ötvözzük. Hát, most az oldaldobozokba nem került bakancs…

A Dachstein nagyobb részét vastag, tömör, szürke, triászkorú mészkő alkotja, az Enns folyó völgyéből nézve rajzolódik ki igazán a látványa, ezt megtapasztaltuk a folyó melletti szállásunkról indulva. Szó mi szó, a felvonó nem olcsó, ám semmilyen körülmények között sem vállalkoztam volna arra – mint ahogy jó pár, keménykötésű bakancsos turista, hegymászó –, hogy magát az 1000 méter szintkülönbségű Hunerkogel állomást és kilátót gyalog közelítsem meg. Szerintem egy hétig másztam volna…

Az új nagykabinos felvonó érdekessége, hogy az egyiken 10 vendég a tetején utazhat, ám ahhoz szemfülesnek kell lenni, érkezési sorrend van, hogy feljuthassunk a szabadba. A felvonóra célszerű online lefoglalni a retúrjegyet, a fel- és lejövetel időpontját, a látványosságokhoz pedig kombinált jegyet váltani.

A kabinból kilépve a SkyWalk kilátóhoz értünk először, ahol 360 fokos panoráma terül elénk. Az „Alpok balkonja” a Niagara-vízesés vagy a brazil Iguazu-vízesés kilátójánál magasabb.

Innen a függőhídhoz mentünk, amin átkelve a Lépcső a semmibe nevű kiálló részre mentünk le a 14 százalékos lejtésű 14 lépcsőfokon. A függőhíd hossza egyébként majdnem 100 méter, amit fél évig építettek, ez Ausztria legmagasabban fekvő hídja.

Ezt követően léptünk a Jégpalotába, ahol mesés jégszobrokat láttunk a jégbe vájt alagutak mentén. A bejáratnál az érdeklődők tájékoztatást a gleccserek keletkezéséről. A kiállított szobrok a 2006-os Jégvilág kiállítást követően kerültek méltó helyre a Jégpalotában. Egyes szobrok közel 700 kilogrammot nyomnak. Innen kijutva léptünk rá a kiépített turista útvonalra. És a kásás hóban természetesem férjem azonnal hóangyalt rajzolt a ragyogó nyári napsütésben.

Ezúttal kissé elszámoltuk magunkat, ugyanis előzetesen csupán a SkyWalk-kilátó, a függőhíd, a Lépcső a semmibe látványosság és a Jégpalota szerepelt a tervek között, így nem terveztünk hosszabb túrát. Aztán valahogy megindultunk, mint a lavina. Mert hívott a hegy. Motoros csizmában és kabátban kaptattunk a mészkő sziklákon felfelé, miközben egyre több réteg ruha, meleg pulcsi került a kezembe. Először csak pár méter, aztán a menedékház, végül egy könnyített via ferrata kerekedett a kényelmes, felvonós utazásból.

A hegyi állomástól könnyű, rövid túrákat tehetünk a Gjaidstein sziklapiramisára, mi önkéntelenül erre másztunk fel és nem a balra lévő Hoher Dachstein felé indultunk, amúgy az kb. 2,5 órás túra lett volna. A Kleiner Gjaidstein (2735 m) tetején egy sziklapiramis van, a kilátás pompás minden irányba, gyönyörűen rálátunk az egész gleccserre, a Dachstein-csoport sziklaormaira. A mászás itt valóban könnyű még motoroscsizmában is. A fő csúcsig - Hoher Gjaidstein (2794 m) - nem jutottunk el, mert annyi idő nem lett volna a visszaútra, de megfogadtuk, mint a Terminátor, hogy visszatérünk. Ezt megígértük a mellettünk repkedő, kaját kunyeráló havasi csókáknak is. A bátrabb madarak minden félelem nélkül csipegették ki kezünkből a száraz kekszet, gondolom, hogy a turista áradat miatt nem kell annyira nélkülözniük.

Mondhatni, épp jókor utaztunk a gleccserhez, mert látogatásunk után néhány nappal bezárták a központot. Persze, csak átmenetileg. 1969 óta mintegy tízmillió vendég kereste fel a Dachstein-gleccser hegyi állomását, amit 2024 tavaszára 14 millió euróból újítanak fel. Akinek tehát bakancslistás ez a hely, azt már az új, „Energy Crystal” nevű komplexum fogadja. Ez lesz 54 év után Ausztria legmagasabban zajló építkezése. Az állomás tetejére 633 négyzetméteren napelem paneleket telepítenek. A tervek szerint ezzel az épület energiaszükségletének 80 százalékát fedezik. Az étteremben 220 vendéget fogadnak majd. A szédítő magasságban lévő építkezés kihívást jelent a közel 80 alkalmazott számára, akik megkezdték a bontást – írja a hegycsucsok.hu. Mintegy 20 tonna elemet hoznak le, s 55 tonna üveg és egyéb anyagot visznek fel, mindezt kötélpályán, hogy a környezetet kímélve a lehető legkevesebbszer használjanak helikoptert, nyilatkozta a projektvezető. Az új hegyi állomás egy saját fotovoltaikus rendszerrel szinte önállóan termeli az áramot. „Ha megnézzük a Dachstein-gleccser állapotát – az éghajlatváltozás ott is jól látható. És itt feltétlenül szükséges a gondolkodásmód-váltás, hogy a hegyen lévő épületeket energiatechnológiailag is korszerűsítsük” – mondta Bernhard Moser, Obertraun alpolgármestere.

Bevallom, ott a sziklán ülve megsajdult a szívem. Arra gondoltam, hogy 50-60 éve múlva híre sem marad a gleccsernek, ha így folytatjuk természetpusztító tevékenységünket. Persze ebben kicsit a turisták keze is benne van, ám az szinte eltörpül a sokkal nagyobb, gigászibb ipari és mezőgazdasági környezetszennyezés mellett.

Riasztó sebességű és mértékű a gleccserolvadás, 1981 óta folyamatosan húzódik vissza. Tizenkét éve figyelik, vizsgálják gazdasági jelentősége miatt. Azóta a gleccser térfogata 44 millió köbméterrel, vastagsága évente átlagosan egy méterrel csökkent. 2018-ban a csökkenés 1,9 méter volt. Ha a következő évtizedekben nem sikerül megfékezni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, az Alpok 2100-ra teljesen jégmentessé válik, állítják a szakemberek.

Szóval elhessegettem a rossz érzést, s csak próbáltam elraktározni az itt és most pillanatában a fenséges látványt.