Leonardo da Vinci nyomában Milánóban

Az idei nyári motoros körút egyik állomásaként jelöltük meg Olaszország második legnagyobb városát, Lombardia másfél millió lakosú székhelyét, ahol két éjszakát és egy napot töltöttünk. A hatszáz éven át épülő milánói dóm, valamint a kereszt alaprajzú Galleria Vittorio Emanuele II passzázs leírhatatlan, ám ugyanúgy izgalmas látnivalót nyújtott a Leonardo da Vinci Nemzeti Tudományos és Technológiai Múzeum és a dóm közelében található Leonardo da Vinci világa (The World of Leonardo da Vinci) interaktív gyűjtemény, ahol az olasz reneszánsz géniuszának – aki egyszerre volt művész és tudós - találmányait keltették életre. 

Leonardo da Vinci emléke előtt tiszteleg a múzeum 

A milánói Santa Maria delle Grazie refektóriumában látható a világhírű falfestmény, amit az olasz polihisztor 1498-ban készített el, s amely Jézust ábrázolja a keresztre feszítést megelőző utolsó vacsorán a tanítványai körében. A mű megtekintéséhez online legközelebb októberben lett volna jegyünk, ám mint kiderült, akár ott a helyszínen is besétálhattunk volna. Helyette vagy kárpótlásul néztük meg a mesterről elnevezett, 50 ezer négyzetméteres alapterületű, Európa-hírű műszaki-tudományos múzeumot. Az olasz technológia történetéből csemegézhetünk a 19. századtól napjainkig: tengeralattjáró, gőzgép, villamos, vonat, de még a Vega hordozórakéta is látható, melyen a magyar tervezésű Masat-1 műhold kapott helyet. 

Az épület első emeletén azokat a modelleket, rekonstrukciókat találjuk, melyeket Leonardo da Vinci tervei, rajzai alapján, az ő ihletésére készítettek el a későbbi korok tervezői, mérnökei, kivitelezői. Külön termet szenteltek azoknak a feldolgozásoknak, melyek Az utolsó vacsorát ábrázolják. Ezek közül kiemelkedő például Giovanni Mauro della Rovere „Fiamminghino” ( 1575 – 1640) freskója. 

Leonardo da Vinci világa életre kel

Nem kevésbé izgalmas a dóm melletti interaktív múzeum sem, ahol valóban testközelben láthatjuk vagy akár kipróbálhatjuk Leonardo da Vinci találmányait, melyek évszázadokkal előzték meg korát. Neki köszönhetjük például a géppisztolyt, a tankot, a búvárruhát, a helikoptert vagy az ejtőernyőt. A 15 századi zseni a hadieszközök mellett számos hangszeres innovációt talált ki. Fennmaradt jegyzetei bizonyítják, hogy ismerte a természetet, a fizikai törvényeket, kiváló megfigyelő volt. Munkásságának egy részét máig titok lengi körül. Ahogy a Santa Maria delle Grazie refektóriumának freskóját ma is misztikum övezi. Az interaktív múzeum egyik termében Az utolsó vacsora digitálisan reprodukált változatát és környezetét látjuk, s VR-szemüveggel magunk is beléphetünk a kolostor ebédlőjébe, illetve nyomon követhetjük a festmény születését, részleteit. 

Leonardo da Vinci szőlőskertje

A tudós 1482-ben költözött Firenzéből Milánóba, Ludovico Maria Sforza herceg, "a Mór" udvarába. Három év múlva kapta a megbízást Az utolsó vacsora című freskó elkészítésére. A herceg 1498-ban egy hektáron elterülő szőlőültetvényt ajándékozott a bortermelő családból származó Leonardónak. Ezt az idillikus birtokot és a várost azonban két év múlva el kellett hagynia, amikor a francia király bebörtönözte Ludovicót. Leonardo a francia megszállás után visszaszerezte az ültetvényt, később végrendeletében szolgájára és tanítványára hagyta azt. A Santa Maria delle Grazie templommal szemben, a Casa degli Atellani kertjében ma is megcsodálhatjuk ezt a kertet. 

Mi ezekkel az élményekkel, s a zalai olimpikonoknak,

• Major Veronikának
• Betlehem Dávidnak
• Bicsák Bencének
• Kaizinger Balázsnak drukkolva hagytuk el Milánót a 2024-es ötkarikás játékok idején.