Minimálbér: emelni kell, más kérdés, hogy miből

A minimálbér összege jelenleg 266.800 forint, a garantált bérminimumé pedig 326 ezer forint. A kettő súlyozott átlaga az effektív magyar minimálbér, amely 306 ezer forint. Magyarország ezzel a 17. helyen áll az Európai Unióban, a régióban azonban az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát. Vigh László országgyűlési képviselő érdeklődésünkre elmondta, hogy a kormány, attól függetlenül, hogy jól állunk az effektív minimálbérrel, szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. A kormány felhatalmazta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal. A cél az, hogy a bruttó minimálbér 2027-re érje el a bruttó átlagkereset 50 százalékát, természetesen több lépcsőben. A kormány célja, hogy a kiszámíthatóság jegyében kössenek többéves bérmegállapodást a felek, továbbá a kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy nagyarányú emelésre kerüljön sor, ismertette Vigh László. 

– Szinte biztosra vehető, hogy a minimálbér 2027-ben átlépheti a bruttó 400 ezer forintot, egy elfogadás előtt álló kormányrendelet pedig hosszú távon kiszámíthatóvá tenné az érintett munkavállalók fizetésének változását. Mindez azt jelenti, hogy a következő három évben összesen legalább 40-50 százalékkal nőhet a kötelező legkisebb kereset, ami nagyjából 250 ezer embert érint, ám számos juttatást és támogatást ennek az összegéhez kötnek, így azok is emelkednének. A garantált bérminimum változása – amely ezzel együtt szintén emelkedhet – 750 ezer embert érint – szögezte le Nagy Bálint közlekedési államtitkár, Keszthely és térsége parlamenti képviselője.

– A kormány szándéka egyértelmű, ám fontos, hogy mindezt úgy tegyük: a gazdaság teljesítőképességét is figyelembe vesszük. Ezért is alakult ki az a gyakorlat, hogy a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek határozzák meg a következő évi minimálbért, s ezt a kormány jóváhagyja. Most ismét több évre szóló bérmegállapodás születhet az év végéig – fogalmazott Nagy Bálint.

A politikus szerint a Zalában élő, alacsonyabb keresetű munkavállalók számára egyértelműen pozitív hatású a kormány terve, ugyanakkor emlékeztetett: a vármegyében is vannak olyanok ágazatok, amelyek dolgozói a versenyszférában jellemző, jóval magasabb fizetést visznek haza, s hosszú távon számukra is kedvező lehet a minimálbérek s a bérminimum növekedése, hiszen az feljebb tolja a hazai bérszintet.

– Mindennek fontos feltétele a kormányzati szándékon és a gazdaság teljesítményén túl, hogy béke legyen a régióban és Európában, hiszen a háború negatív hatásai az élet minden területén, így a bérek emelkedését s vásárlóértékét illetően is megjelennek – figyelmeztetett Nagy Bálint.

Hasonlóan vélekedett Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térsége országgyűlési képviselője, aki emlékeztetett: az elmúlt évtizedben többszörösére emelkedett a minimálbér, mely kormányzati célt tovább kell folytatni.

– Korábban is voltak olyan hangok, melyek lehetetlennek, kivitelezhetetlennek állították be a minimálbér emelését, voltak, akik egyenesen a gazdaság összeomlását vizionálták, de nem lett igazuk – fogalmazott Cseresnyés Péter képviselő. – A kormány egyértelműen az emberek pártján áll, mi is látjuk, hogy a külső negatív hatások – háború, infláció – miatt be kell avatkozni, hogy minden dolgozó magyar ember számára biztosítható legyen a megfelelő életszínvonal. Természetesen mindezt csak a munkáltatókkal egyeztetve lehet végrehajtani, hiszen éppen olyan fontos a munkahelyek megőrzése, mint a bérszínvonal emelése.

VOSZ: A minimálbér emelése az összes többi bér emelését is magával vonja

– A munkavállalóknak szüksége van a minimálbér emelésére, de hozzátenném azt, hogy Zalában a kkv-szektorban foglalkoztatottak többsége nem minimálbéren van. A tervezett emelés magával vonja az összes többi bér emelését is, hiszen ha a legalacsonyabb szinten történik béremelés, akkor arra feljebb is szükség van – vélekedett Balogh Ádám, a VOSZ Zala vármegyei elnöke. – Mindez küzdelem elé állítja a vállalkozásokat, mert nagyon sok szektorban visszaesett a megrendelésállomány, ami információik alapján 10–50 százalék közötti visszaesést is jelent. A csökkenő árbevétel mellett egyértelmű, hogy ezeket béremeléseket még nehezebb lesz kigazdálkodniuk. Sőt a jelenlegi bérszínvonal kigazdálkodása is komoly erőfeszítést igényel. Tehát a vállalkozásoknak a piaci helyzet kedvezőtlen alakulása miatt a kereslet csökkenése, a kevesebb megrendelés mellett kell kitermelni a tervezett béremelések fedezetét. Ehhez szükség lenne a kkv-szektor termelékenységének jelentősebb növelésére, ami azonban az egyik pillanatról a másikra nem jöhet létre. Azt gondolom, hogy segítené a vállalkozások túlélését, ha a munkabéreket terhelő adók, járulékok csökkenthetőek lennének valamilyen mértékben. Itt az év vége előtt nagyon sok munkavállaló várja az év végi jutalmakat, kiegészítéseket. Már az is kedvező lépés lenne, ha ezen pluszpénzek adóterhei csökkennének. Nem minden vállalkozás tud jutalmat fizetni, csak az, amelynek megvan erre a bevétele. A kormány célja az, hogy a minimálbér három év alatt érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ezt nyilván meg kell lépni, de nagyon nagy teher a kkv-knak, annak tükrében is, hogy 2025-re sem várható a megrendelésállomány jelentősebb bővülése.

ZVKIK: Stratégiai feladat a munkatársak megtartása

- Természetesen foglalkozunk a kérdéssel, egyre több vállalkozó, vállalati vélemény érkezik hozzánk. A kamara nem maradhat álláspont nélkül a témával kapcsolatban – hangsúlyozta Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (ZVKIK) elnöke. - A jelen bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor a beruházásokat is elhalasztják a vállalatok, a béremelés mértéke neuralgikus pont. Az nem kérdés, hogy bért kell emelni, két okból is. Az egyik, hogy stratégiai feladat a munkatársak megtartása, vonzása. A másik, hogy a bérek vásárlóerejét az inflációval arányban meg kell tartani. Egy vállalkozónak abban van a kockázata, hogy a béremelést ki kell tudni termelni, különben kontraproduktív lesz. Vagyis az a béremelés, ami mögött nincs teljesítménynövekedés, az az amúgy is rossz hatékonyságunkat csökkenti, rontja a versenyképességünket, sőt, elbocsátásokat is eredményezhet. Emellett a szürke, illetve fekete gazdaság irányába viheti a vállalkozásokat. Ez olyan kérdés tehát, amiben mindenképpen szükséges egyeztetni. Egyetértünk abban, hogy a béreket emelni kell, a kormányzatnak pedig az a feladata, hogy a gazdaságot beindítsa.

Kényszerhelyzetben a minimálbér emelése miatt

A minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének kérdése a vállalkozások mellett olykor az önkormányzatokat is nehéz helyzet elé állítja, hiszen az általuk tulajdonolt cégek sok esetben ezen a bérszinten foglalkoztatnak alkalmazottakat, a kötelező emelésre pedig nincs minden esetben forrás. Zalalövő városa is ebbe a helyzetbe került néhány éve, s most újból ez a veszély fenyegeti.

A száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Borosán-völgy Szolgáltató Nonprofit Kft. felel a közétkeztetésért, az általános iskolában található konyhát üzemelteti a cég. Az ott foglalkoztatott személy szeptembertől júniusig mintegy 430-440 személyre főz, ebbe az óvodások és az általános iskolások mellett a szociális étkezésre jogosultak is beletartoznak. A vakáció időszakában ez a szám értelemszerűen jelentősen csökken, de a konyhát ilyenkor is üzemeltetni kell.

- A Covid alatt jött egy kormányrendelet, amely befagyasztotta az étkezési térítési díjakat, vagyis azt nem emelhettük, de a költségeink, például a rezsi és a nyersanyagárak folyamatosan nőttek, így a kft. jelentős veszteséget termelt – mondja a cég ügyvezetője, Vertetics László önkormányzati képviselő. – Ugyan ez az az állapot egy jó ideje megszűnt, s az árbefagyasztás eltörlését követően már háromszor is korrigálta a díjakat az önkormányzat, ami együttesen igencsak nagy mértékű, 35-40 százalékos emelkedést jelentett a szolgáltatást igénybe vevők számára. Most ott tartunk, hogy jelenleg éppen nem veszteséges a kft. működése, ám amennyiben újból megemelkedik a minimálbér és a garantált bárminimum, úgy ismét kénytelenek leszünk a térítési díjak módosítását kérni az önkormányzattól.

Vertetics László hozzáteszi, a Borosán-völgy Szolgáltató Nonprofit Kft. az említett 35-40 százalékos emelés ellenére is a megyében az egyik legolcsóbb térítési díjakkal dolgozik, ám ez egyben azt is jelenti, hogy tulajdonképpen kiszolgáltatott helyzetben vannak, azaz ha a költségeik nőnek, nincs az a puffertartomány, ami lehetővé tenné, hogy a saját nyereségük csökkentésével kompenzálják azt. Így kénytelenek a költségnövekedést – ami adott esetben a minimálbér emeléséből is származhat – a szülőkre vagy a szociális étkezést igénybe vevőkre továbbhárítani.

Könyvtárosból mozdonyvezető? – Minimálbér és garantált bérminimum a könyvtáros szakmában

A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban összkönyvtári szinten a minimálbér és a garantált bérminimum várható emelésében a dolgozók 80 százaléka érintett,  tudtuk meg Tóth Renáta igazgatótól.  Az utóbbi kategória a könyvtárosok esetében gyakran akár több diplomát is jelent, hiszen a könyvtáros szak mellett többek között az informatikára is szükségük van. A könyvtár már régen nemcsak a könyvkölcsönzés helyszíne, az olvasók naprakész kiszolgálása mellett az adott település közösségszervező, az oktatással, környezetvédelemmel, szociális intézményekkel együttműködő színtere a bibliotéka. Az új feladatok kreatív szervezője, aktív végrehajtója az immár a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó felkészült munkatársa, aki az információdömpingben képes eligazodni, hiteles információkkal szolgálva használni például a mesterséges intelligenciát. 

Évről évre újabb kompetenciát szereznek, hogy lépést tartsanak a rohamosan változó világgal. A könyvtárakat az önkormányzatok tartják fenn, de állami támogatásban is részesülnek, valamint pályázatokkal is szereznek forrásokat. E három elem képezi a költségvetést, amellyel az igazgatók gazdálkodhatnak, magyarán a fizetéseket is kiegészíthetik, ha van rá keret. A lehetőségek nagyon szűk teret adnak. Az országban pedig aszerint eltérőek a bérek, hogy az adott önkormányzat mennyire kompenzál, mennyi pluszpénzt juttat jövedelememelésre ebben a szférában. A megyei könyvtár esetében tavaly fenntartói támogatással valósulhatott meg bérfejlesztés, ami segítette az intézményvezetőt  a motiváció és munkaerő megtartó képesség növelésében.

Mint megtudtuk, a pályaelhagyók között sokszor a legképzettebbeket veszíti el a szakma, akik jobb jövedelemmel kecsegtető területekre távoznak.  A hírek szerint akad, aki ezzel a képzettséggel a vasúttársasághoz ment. A társadalmi megbecsültséget a régóta tervezett könyvtárosi életpályamodell lenne hivatott kifejezni, de az érdekképviseletre is erősen számítanának a könyvtárosok.