Elismerés a ZalaZone-nak; bélelik a szennyvízcsatornát; 30 éves a Bibó-gimnázium – híreink a térségből

ZALAEGERSZEGI HÍREK

A kiválóság útján járnak

Elismerő okleveleket adtak át a Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszer (NKER) bronz fokozatának 1 csillagos szintjét elért szervezeteknek a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ nagyelőadójában – tájékoztat a zaol.hu. A Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszer azt mutatja meg, hogy az adott szervezet milyen mértékben képes kiemelkedő, kiváló teljesítményt nyújtani egy világszinten elismert és széles körben alkalmazott nemzetközi menedzsment keretrendszer, az EFQM Modell tükrében. Az okleveleket a Szövetség a Kiválóságért Egyesület ügyvezetője, Szabó Kálmán adta át a három szervezet képviselőjének: Csabi Virágnak, a Pannon Fejlesztési Alapítvány projekt asszisztensének, Nagy Andrásnak, a Zalaegerszegi Duális Ágazati Képzőközpont ügyvezetőjének és Tóth-Pákozdi Renátának, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpont ZalaZONE operatív és program koordinátorának.

Bélelik a szennyvízcsatornát a Kosztolányi utcában

A múlt héten kezdték és várhatóan csütörtökön befejezik a szennyízcsatorna bélelését Zalaegerszegen a belvárosban. A Modern városok program keretében tervezett közúthálózat és kapcsolódó tereinek fejlesztése című projekt első üteme zajlik, amit a tervek szerint év végére fejeznek be - tudósít a Zalai Hírlap. A kivitelezők jelenleg a Kosztolányi Dezső utca Hunyadi-Petőfi utca-Ruszt József tér közötti, 530 méteres szakaszának szennyvízhálózatát újítják fel azzal a modern, költségkímélő és gyors technológiával, amit korábban a Mártírtok és a Petőfi utca közmű-rekonstrukciójánál is alkalmaztak. Somlai Péter, a műszaki osztály közmű- és mélyépítési szakreferense arról tájékoztatott, hogy ezen a szakaszon összesen 21 aknát újítanak fel fedlap- és szűkítőcserével. Elmondta azt is, hogy a mintegy 50 évvel ezelőtt épült és mára elévült szennyvízcsatorna-hálózatot előzetesen kamerával vizsgálták. A rendszer több helyen kopott, törött, s félő, hogy annak tartalma a talajba juthat, így időszerűvé vált a felújítás.

Megállapodás a múzeum és a pálosok együttműködéséről

Az egyetlen magyar, 1250 körül megalapított férfi rend, a pálosok történetének, épített és kulturális örökségének kutatására, széles körű megismertetésére és pálos vonatkozású anyagok bemutatására kötött megállapodást a Göcseji Múzeum és a Magyar Pálos Rend a napokban – tudósít a zaol.hu. A Göcseji Múzeum 2016-ban kezdte meg a mai Zala megye területén található pálos vonatkozású régészeti lelőhelyek kutatását. Ezek a munkák a Nemzeti Kulturális Alap Magyar géniusz programjának köszönhetően 2023-ban új lendületet kapnak. Folytatódnak a közösségi régészeti feltárások Zalacsány-Örvényeshegyen és Válluson, roncsolásmentes geofizikai kutatások kezdődnek Óhidon és Kehidán. Feldolgozzák az elmúlt évek régészeti és térinformatikai adatait, új természettudományos vizsgálatok lesznek. A kutatások eredményeit 2023. szeptember 22-23-án a Fehér Barátok nyomában című országos konferencián Zalaegerszegen, a Mindszentyneum Látogatóközpontban mutatják be a kutatócsoport tagjai.

NAGYKANIZSAI HÍREK

Kerekasztal-beszélgetés a drónokról Nagykanizsán

A társadalom által leginkább ismert két terület – a játék és a harcászat – mellett számos további felhasználási lehetősége van a drónoknak, ezért megismerésük érdekében szervezett hétfőn kerekasztal-megbeszélést Nagykanizsán a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége dróntagozata – tájékoztat a Zalai Hírlap. A kerekasztal-beszélgetésen többek között a honvédség, a rendőrség, a katasztrófavédelem, az erdészet, a mezőgazdasági, valamint az ipari célú felhasználás képviselői is ismertették a drónokkal kapcsolatos tevékenységüket, de jelen volt Magyarország első női FPV drónpilótája is, aki a technikai sporttal kapcsolatos lehetőségeket ismertette.

Jubileumi antológiát mutat be a nagykanizsai TALK

A Halis-könyvtárban tartotta nemrégiben első tavaszi összejövetelét a városban működő Takács László Irodalmi Kör (TALK). Az idei programok meghatározása mellett élménybeszámolókat is hallhattak a résztvevők – írja a zaol.hu. A kör 10 éves jubileumi antológiájának ünnepélyes bemutatóját április 11-én, kedden 18 órakor, vagyis a költészet napján rendezik a kanizsai bibliotékában. Az ünnepi műsorban közreműködik a Tüttő János Nótaklub kamaraegyüttese, valamint Horváth István és Csere Andrea versmondó. Az alkotók nagy érdeklődéssel fogadták és vitatták meg tagtársuk, Fa Ede előadását Kormos István költő munkásságáról, életéről és kanizsai kötődéseiről. M. Kovács Ildikó pedig a Himnuszról tartott rövid értekezést.

Vénic-szilfát ültettek a Csónakázó-tónál Nagykanizsán

A Zalaerdő Zrt.-nél immár évtizedes hagyomány, hogy kora tavasszal elültetnek egy egyedet az év fájának választott fafajtából. Kedden a Csónakázó-tónál található, őshonos fákból álló időspirál egy vénic-szillel gyarapodott - olvasható a Zalai Hírlapban. A faültetést megelőzően Varga Attila, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese idézte fel, hogy az Év fája mozgalom 1996-ban indult, s a Zalaerdő Zrt. közel tíz éve csatlakozott a kezdeményezéshez. Az ültetésen részt vett Balogh László polgármester is, aki köszönetet mondott a Zalaerdőnek, majd a fákról az élet szimbólumaként beszélt. A kis szilfát Varga Attila és Balogh László közösen ültette el, míg a Piarista-iskola diákjai verseket szavaltak és énekeltek.

KESZTHELYI HÍREK

A Hévízi virtuózok a város fiatal tehetségeit igyekszik bemutatni

Komolyzenei sorozatot indított a Musica Antiqua és a Festetics György Művelődési Központ. A koncerteken olyan tehetséges fiatal muzsikusok mutatkoznak be, akik a fürdővárosban kezdték zenei pályájukat – írja a zaol.hu. A Hévízi virtuózok-sorozat első koncertjén Balázs Ádám (fuvola), Markal Eszter (ének), Szokol Liliána (fuvola) és Vasas Rebeka (furulya) lépett fel a Musica Antiqua Együttes kíséretében a városháza dísztermében. A tervek szerint nyárig összesen három gálát szerveznek, és szeretnének a Hévízi virtuózokból hagyományt teremteni, hiszen nagyon sok tehetséges, fiatal muzsikussal büszkélkedhet a fürdőváros.

Kulturális és sportgálával ünnepelték a Bibó-gimnázium 30. születésnapját

Gálával és öregdiák-találkozóval ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját a hévízi Bibó István Gimnázium – olvasható a Zalai Hírlapban. Az ünnepi alkalomra sok egykori diák is visszatért az intézménybe. Szombaton délelőtt pedagógusok, egykori s mai tanulók mérték össze tudásukat egy mini-labdarúgótornán, délután pedig gálaelőadás helyszíne volt a sportcsarnok. Ezen a jelen gimnazistái léptek fel zenés, táncos és prózai produkciókkal, majd öregdiák-találkozó helyszíne volt az iskola. Nagy Boldizsár intézményvezető felelevenítette: 1993-ban alapította Hévíz önkormányzata a Bibó-gimnáziumot, ahol akkor 46 diák tanult. Ma már 240 fiatal jár ide, teljesen megtöltve az épületet.

Hévízen is elérhető a Gondosóra

Változatlanul elérhető a fürdővárosban is a Gondosóra-program, amely a 65 év felettiek biztonságát hivatott szolgálni. A Gondosóra-program egy országos jelzőrendszerre épülő ingyenes szolgáltatás, amely – baj esetén – segítséget nyújt az idős embereknek – tudósít a zaol.hu. Ennek kialakítását és működését a kormány támogatja. A hévízi Teréz Anya Szociális Integerált Intézmény arról tájékoztatott: a program az időseknek egy jelzőeszközt biztosít, amely kapcsolódik az országos lefedettségű diszpécserközponthoz. Riasztás esetén szakképzett munkatársak nyújtanak segítséget, illetve szükség esetén értesítik a megadott családtagot, rokont, ismerőst.