Portrék a 40 éves zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházból – Ruszt József

Ruszt József munkásságát Arany Horváth Zsuzsa 2004-es interjújával idézzük fel: „Rövid út vezet a XXI. századi csillogó-villogó lifttől a színi mágiához. A zalaegerszegi Dél Hercegnője nevet viselő épületben előre- s visszatekinteni jöttünk. Itt lakik a hazai színjátszás egyik, visszavonultságából hamarosan kilépő mestere. (…) – A helybéli kultúremberek körülveszik, kimozdítják, újra aktív szerepre késztetik. Számítanak közismert pedagógiai vénájára, atyai tapasztalataira. Hogy éli meg? – Annyi minden történt ebben a 10-15 éves gyorsulásban, ha tetszik rendszerváltásban, ha tetszik kettészakadó országban. Úgy érzékelem, ezzel a gyorsulással sok minden kiesett, ami a folyamatos kultúrához, társadalmi élethez szükséges lenne, amit nehéz lesz pótolni. Kulturális szakadásokat érzek. Érdekes azonban, hogy a sok abrakadabra ellenére, amit a média kínál, főleg ez a vacak doboz, mégis tele vannak a színházak. Tehát az „élő anyag”, az élő varázslat iránt nőtt az érdeklődés. Ezt ösztönös reakciónak tartom. A fiataloknak sajnos komoly kulturális hiányosságaik vannak. Nem élünk értelmiségi életet, nem cserélünk gondolatot. A magam szerepét abban látom, hogy ezzel kezdjek valamit, az attitűdömből fakadóan. – Pedagógiai hajlam? – Világéletemben ilyen voltam. Az engem írni-olvasni tanító Szegő néni isaszegi sírjára mindig viszek egy szál virágot. Nem akarok megfeledkezni a mestereimről. Ezt az attitűdöt próbálom átadni. Most meg már főleg az öregekkel és a gyerekekkel szeretek beszélgetni, középen bajban vagyok. (…) – Nem tudunk mit kezdeni a ránk szakadt szabadsággal? – Hát… a szabadságot egyszerűen ellopták tőlünk – kóklerek és kereskedők. Abban a rendszerben egy nagy, titkos összeesküvés alapján láttunk el társadalmi feladatokat. – Azt is mondta valahol, Róma korát éljük, minden széthullik, de épülhet a romokon valami új… – Szerintem igen. Még szeretném megélni, hogy legyen néhány jó színház, hogy elkezdhessünk mondani valamit. Dobjuk már el a posztmodern művészetet, nem jó semmire, nem vállal felelősséget a koráért. – Ezért nyúlt többnyire a klasszikus görögökhöz és Shakespeare-hez? – Az összes emberi-társadalmi alaptípus, alapkonfliktus benne van a klasszikusokban. Csak most nincs király. – Tényleg? – Na, ja… Jöjjön az az író, aki meg meri írni a mai királyokat.” (részlet a Zalai Hírlap 2004. április 10-ei lapszámában megjelent interjúból.)

Képgalériánkba a Zalai Hírlap archívumából válogattunk fotókat Ruszt Józsefről.