Vitéz Molnár István tiszteletére emléktáblát avattak

Még javában dúlt az első világháború, de már 1917-ben törvénybe iktatták a magyar hősök emlékezetének kegyeletteljes módon való kifejezését. 1925-ben a Hősök emlékünnepe néven nemzeti ünneppé nyilvánították május utolsó vasárnapját, amit 1945 után 2001-ben iktattak ismét törvénybe, idézte fel Czigány Sándor, Alsópáhok polgármestere beszédében.

A falu első világháborús áldozatai tiszteletére 1937. október 17-én állítottak emlékművet. Ezen 50, beazonosított hős neve olvasható, amelyre újabb nevek kerülhetnek fel a hadtörténeti kutatók munkálkodásának köszönhetően, mondta el.

- Rajtuk kívül emlékezzünk még az édesanyákra, feleségekre, gyerekekre, a hátország vétlen polgári áldozataira, a világégésekben odaveszett sok százezer magyar katonára, akik mindannyian vérüket és életüket adták a hazáért, a nemzetért. A magyar hősök emléknapján erkölcsi kötelességünk, hogy lerójunk hálánkat és tiszteletünket előttük - hangsúlyozta a polgármester.

Szekér Imre Tibor had- és helytörténet-kutató, a Zalai Lokálpatrióta Egyesület elnöke elmondta, hogy a 48. zalai gyalogezredből az Arany Vitézségi Éremre felterjesztett katona egyike Molnár István volt, aki 1888. szeptember 25-én született Alsópáhokon. A fegyverténye, amivel kiérdemelte az elismerést az olasz fronton a Piave partján 1918. június 15-én történt, amikor három erősen kiépített ellenséges állást foglalt el szakaszával.

- A magyar hősökre emlékezünk ezen a napon, akik egykor vitézül, testi és lelki szenvedést vállalva harcoltak hazánkért. A Zalai Lokálpatrióta Egyesület ennek szellemében adja át Alsópáhok településsel közösen vitéz Molnár István söjtöri házán egykor elhelyezett, a Vitézi Rend nagyméretű címeres táblaképét, valamint emléktábláját – emelte ki az elnök.