A szemeket is védeni kell a károsító napsütéstől

– A sugárzás egyértelműen összefüggésbe hozható a szürke hályog és a kúszóhályog kialakulásával, egyes kutatások szerint pedig növelheti a vakság vezető okaként emlegetett makuladegeneráció (AMD) előfordulásának esélyét is – fogalmazott a főorvos. – Az UV-sugárzásnak két fajtáját különböztetjük meg: az UV-A-t és az UV-B-t. Az UV-B általában károsabb, mert nagyobb energiát hordoz, azonban nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UV-A sugárzás kisebb energiájú, de kevésbé nyelődik el a szem elülső szöveteiben, így több károsodást okozhat a szem belsejében. Mindkét típusú UV-sugárzás káros a szemre és a megfelelő napszemüveg mindkettőt blokkolja.

Leszögezte: az UV-sugárzás egész évben éri az embereket, ám nagyobb az UV-expozíció rizikója a nyári hónapokban, különösen 10 és 15 óra közötti időszakban. Illetve a fényvisszaverő felszínek közelében: vízparton, homokos részeken vagy hóban és a magashegységekben. A kúszóhályog például különösen gyakori a vízparton. Ez tulajdonképpen egy kötőhártya vastagodás, ami a szemfelszínen nő és azért veszélyes, mert rákúszhat a szaruhártyára, gyakori gyulladást és fénytörési hibát okozva ezzel a szemfelszínen. Ezt a kóros elváltozást csak műtéti eljárással lehet gyógyítani. A nagy mennyiségű UV sugárzás elősegíti még a szemlencsében a szürke hályog kialakulását is, de akár rákot is okozhat nemcsak a szemhéj bőrén, hanem magában a szemben is.

– Amennyiben viszonylag rövid idő alatt nagymértékű UV-hatás éri a szemet, így például síelésnél, ahol a ritkább levegő és a tiszta égbolt által felerősített, a hóról visszavert fény miatt védelem nélkül a szem szaruhártyája gyakorlatilag megég, hóvakság alakulhat ki – tette hozzá dr. Czigány Róbert. – A szem ilyenkor néhány nap alatt regenerálódik, addig viszont nagyon heves panaszokat okoz: vörös lesz a szem, ami könnyezik, szúr és ég. Épp ezért nagyon fontos síeléskor is az UV-A és UV-B szűrővel rendelkező nap- vagy síszemüveg viselése, ami a szemet és környékét is jól takarja.

A főorvos kiemelte: a makuladegeneráció (AMD) és az UV-sugárzás közötti kapcsolat már jóval kevésbé egyértelmű. Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy növeli a rizikót, míg mások nem találtak összefüggést a kettő között. Laboratóriumi körülmények között az UV-nak kitett retina szövete valóban károsodik, mely alapján az AMD-vel való kapcsolat feltételezhető. Mivel a betegség jelentkezését sok tényező befolyásolja, nem lehet száz százalékos biztonsággal kijelenteni az összefüggést.

– Az UV sugárzás ellen napszemüveggel és széles karimájú kalap viselésével lehet eredményesen védekezni – jelentette ki a szakember. – A szemünket megfelelően védő napszemüvegnek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek: az egyik legfontosabb szempont, hogy mind az UV-A mind az UV-B sugarakat kiszűrje. Az UV400-as jelzéssel ellátott termékeket kell keresni, ami azt jelenti, hogy 400 nanométerig a sugárzás 100 százalékát blokkolja. A napszemüvegnél a szín és a sötétség az UV- sugárzás szempontjából nem lényeges, a forma viszont sokkal inkább. Minél nagyobb, annál jobb, hiszen az oldalról bejutó napsugarak is károsíthatják a szemet, ezért a hajlított ívű, nagy lencséjű napszemüvegeket érdemes választani. Fontos tudni, hogyha a lencséken nincs UV-szűrő, csak sötétítenek, akkor a pupilla kitágul, ezáltal még több káros sugárzás érheti a szemet.