Gadányi Pál dudakészítő emlékkiállítása Gébárton

Az újító, kísérletező és mindig vidám mester 2022. október 9-én hunyt el 90 évesen. Gadányi Pál dudakészítő, dudás, a Népművészet Mestere egyedülálló örökséget hagyott az utókorra, mesélte Végh Andor népzenész, aki személyesen ismerhette őt. 

A Kárpát-medence legősibb dudatípusa

- Pali bácsi egész lényét, munkásságát szeretnénk megmutatni, miközben a látogató megismerheti a Kárpát-medence egyik legarchaikusabb hangszerét, a drávamenti horvát dudát. Szinte ugyanolyan, mint a zalai, dunántúli társa, csupán abban különbözik, hogy plusz egy síp van a sípszárban. Az elkészítésének technológiája nagyon ősi: a fába mélyített vályúba kettő csövet tesznek. Ez az eljárás a Perzsa-öböltől egészen Szardíniáig, Marokkóig ismert, köztük a Kárpát-medencében – ismertette a pécsi egyetemi docens. - Gadányi Pál volt az utolsó, aki úgy készítette a dudát, hogy a csöveket igényes óndíszítésekkel és ónöntéssel fixálta a fába. Ezt favályús technológiának mondjuk, ami speciális tudást igényel. Pali bácsi nyolcvanöt éves korában megbetegedett, így igyekeztem megmenti a műhelyét, az eszközeit, ő ebben partner volt. Ez a tárlat a tisztelet, a hála és a szeretet kifejezése. Az ő szellemi öröksége, amit mi népzenészek szeretnénk tovább éltetni – mondta Végh Andor.

Dudával kapcsolatos szólások

• Úgy jóllakott, mint a duda: pukkadásig jóllakott.
• A kövér, pufók képű gyermek olyan, mint a duda.
• Két dudás nem fér meg egy csárdában: egyazon helyen vezető szerepre vágyó két ember nemigen tud egymással kijönni.
• Megtanít valakit kesztyűbe dudálni: erélyes eszközökkel, büntetéssel móresre tanít, ellátja a baját.
• Vígan dudál a portugál: gyanútlan, úgy véli, nem kell tartani semmitől.
• A felfuvalkodott, gőgös ember felfújja magát, mint a duda.
• Tele van szóval, mint a duda széllel: összevissza fecseg.

Gadányi Pál több mint ötven dudát készített

A rendkívül dolgos és vidám mester életútját horvátul és magyarul olvashatjuk a kiállításon, emellett megismerhetjük az ősi dudakészítés folyamatát. Gadányi Pál 1932-ben látta meg a napvilágot a Somogy megyei Tótújfaluban, egy Dráva menti horvát családban. A környéken máig érződik a két nép közötti kölcsönhatás. Pali bácsi a közeli Sellyén tanulta ki az asztalos szakmát, majd visszatért Tótújfaluba, ahol többek között ablakokat és asztalokat gyártott, valamint ácsmunkákat vállalt. Fiatalkorában még zenekart is alapított, eleinte tamburákat készített. A dudát egy idősebb szomszédja, Kovács Pávo szerettette meg vele. Az 1960-as évektől kezdve saját maga kezdett el dudákat készíteni, több mint ötven hangszer fűződik a nevéhez. Leginkább a négysípos típust kedvelte, amelyet nem szájjal, hanem karral irányított fújtatóval kell megszólaltatni. 

- Érdekesség még, hogy saját maga alakította ki a fa- és fémesztergagépeket. A fújtatós dudák bőrét saját kezűleg készítette ki, majd egy idő után áttért a varrott bőrökre. A kiállításon jól látható, hogy öntötte az ólmot, milyen égetett díszítéseket használt. Ezek a tárgyak nálam vannak jelenleg, őrzöm őket. Szerencsére számos hangszert örököltem tőle. Igyekszem ezt a tudást átadni, annál is inkább, mivel a Kárpát-medencében (Felvidék, Szlovákia, Románia, Szerbia északi része) nem őrizték meg egyetlen dudakészítőnek sem ilyen kompletten a hagyatékát – jelezte a népzenész.

Ne feledjük hát, hogy Gadányi Pál számos újítást fejlesztett ki: például a kontrasípszár végén ólomból alakított ki kényelmesebb játszólyukat, menetes megoldású faalkatrésszel pontosította a kontrasíp hangmagasságát és a sípkészítésnél új anyagokat használt.