Szekrényessy Kálmán, Balatoni Károly, Belházy Bimbi

2024.07.14. 08:30

Híres Balaton átúszók

A tó átúszásának történetét vizsgálva kétségtelen, hogy a legnagyobb hírnévre az első férfi úszó, Szekrényessy Kálmán tett szert, aki a Siófok–Balatonfüred-távot 6 óra 45 perc alatt teljesítette 1880 augusztusában. A sort később Balatoni Károly, majd első női győztesként Belházy Bimbi folytatta.

Zaol.hu

A modern polgári úszósport megszületése Szekrényessy Kálmán nevéhez fűződik

Forrás: Wikipédia

A modern polgári úszósport megszületését a Balaton partján, Szekrényessy Kálmán (1843-1923) nevéhez köthetjük, aki korának híres úszójaként 1880. augusztus 29-én Siófokról Balatonfüredre – a több mint 10 kilométert megtéve – 6 óra 40 perc alatt tempózott át, s a tavat még számos alkalommal átúszta. A kalandos sorsú, neves nemesi családból származó Szekrényessy – aki orvostant és jogot hallgatott, majd önkéntes katona lett és a török hadseregben is szolgált – a Tihany-Balatonfüred-Tihany duplatávot 1879-ben teljesítette, de az igazi szenzáció 1880 augusztusában történt meg. Szekrényessy Kálmán szobra a siófoki kikötőben hirdeti a legendás úszó hagyományt teremtő tettét.

A Balaton történetében kevés olyan momentum van, amikor valaki, a tó iránti elkötelezettségből még a nevét is megváltoztatta. De létezik ilyen szereplő, egy neves úszó, Grafl Károly (1878-1945), aki 1896 és 1904 között többször átúszta a tavat és nevéhez fűződik a Balatoni Úszók Egyesületének megalapítása is. Nemcsak kiváló úszóbajnoknak – négyszeres magyar bajnok volt 1 mérföldes gyorsúszásban – számított, hanem a birkózásban és az ökölvívásban szintén jeleskedett. A Balaton átúszás olyannyira kapcsolódott Grafl Károlyhoz, hogy amikor 1905-ben nem adta be nevezését, az átúszás elmaradt és csak két évtized múlva rendezték meg újból. Az úszás mellett a vízipóló volt a másik, hozzá igazán közelálló sportág, melyet a szintén kiváló úszó és sportember bátyjával, Grafl Ödönnel közösen űztek. Az edzőtáborokra is javarészt a Balatonnál került sor. Porzsolt Gyula siófoki ún. „indián táborában” 1895-ben a Grafl fivérek olyan neves úszóbajnokkal edzettek együtt, mint Hajós Alfréd és Bauer Rudolf. Az első vízipóló meccsre szintén a tónál került sor, Siófokon. Így lett az első magyar vízilabda csapat tagja is, de emellett 1904-ben kötöttfogású birkózó magyar bajnok egyaránt. Ezáltal a Magyar Atlétikai Club örökös bajnokának választották. Balatoni Károly sikeres sportpályát hagyott maga után, de sajnos a halála igen tragikus: 1945

márciusában a németek agyonlőtték. Balatoni Károlynak, aki Szekrényessy Kálmán mellett az egyik leghíresebb tó-átúszónk sajnos a nincs emléktáblája e vidéken, érdemes lenni a 21. századi utódoknak méltóképp megemlékezni róla.

A 20. század elejétől rendszeressé váltak a tavi úszóversenyek, amelyeken az 1920-as évekig csak férfiak vettek részt. Majd Európa egyik legnagyobb vízi viadalán megjelentek a gyengébbik nem képviselői is. 1924. augusztus 17-én elsőként Irsay Kató próbálkozott, aki azonban csak fél távnál kapcsolódott be a megmérettetésbe. Majd feltűnt egy érdekes becenevű, cserfes, energikus, igen jól úszó nő, Belházy Margit, azaz Bimbi. 1925. augusztus 20-án reggel 9 órakor indították a Szekrényessy Kálmán Emlékversenyen a mezőnyt, amely hat férfiből és hat nőből állt. A férfiak közt elsőként a Magyar Úszó Egylet (MUE) színeiben Mattyasovszky Janek (4 óra 15 perc alatt), a hölgyek közt elsőként – a mezőny hatodikjaként – pedig Bimbi tempózott a célba, 5 óra 27 perc alatt. Belházy ezt követően még kétszer, 1926-ban és 1927-ben indult és nyert, ekkoriban már férfiakat is maga mögé utasítva. Komoly vetélytársat láttak benne a mezőny tagjai. A tónál azonban ez volt az utolsó versenye. 1927-ben elindult egy dunai folyambajnokságon, ám mivel veszíteni nehezen tudott, látva, hogy Stieber Lotti megelőzi, feladta a versenyt. Később tanítónőként dolgozott, majd tisztes családanyaként is boldogan emlékezett a régi időkre. Bimbi emléktáblája a füredi Panteon dísze.

Belházy Bimbi tette példaértékűnek bizonyult, a női versenyzők és bajnokok száma a Balaton-átúszásokon egyre emelkedett. A második világháborút követően az átúszások története megszakadt, 1948-tól indították el újból. A táv továbbra is a Balatonfüred és Siófok közti 13 kilométer volt, de ezt leginkább csak a profi versenyzők tudták teljesíteni, így a vetélkedést áttették 1983-tól a Révfülöp–Balatonboglár közötti, 5,2 kilométeres szakaszra.

A közelgő Balaton-átúszás alkalmából inspirálóak lehetnek ezek a múltbéli történetek, amelynek során úttörő sportolók teremtettek hagyományt a nagy tó átszelésével.

Dr. Kovács Emőke

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában