Körárkok: újra régészek kutattak Gétye határában

A tavalyi ásatásról, amikor is első esetben próbáltak meg a föld alatt is igazolást találni a körárokról, már beszámoltunk lapunkban. Ennek lényege a korábbi kutatásaikból már ismert volt, hogy Gétyétől délre egy késő neolitikus körárok található. Tavaly nyáron egy tervásatás keretében ástak itt. Két ásatási felszínt, szelvényt nyitottak, ezek helyét a korábbi geofizikai felmérés eredménye alapján jelölték ki. Az egyik szelvényt a körárok közepén ásták, ahol a geofizikai felmérés egy közepes méretű gödröt jelzett. Erre nyitottak egy 8x8 méteres felületet, s az ásás eredménye részben igazolta a feltételezésüket, ugyanis a körárok közepén lévő gödör valóban a körárokkal nagyjából megegyező korú, azaz késő neolitikus, s ugyanannak a régészeti kultúrának a hagyatéka. Nagyon gazdag leletanyag került elő belőle. Részben nem várt eredményeket is kaptak, hiszen két további gödröt is feltártak ebben a szelvényben. Az egyiket a középső rézkorra, a másikat az Árpád-korra lehet keltezni. Ebből került elő például két sarkantyú is. A kutatókat is meglepte a körárok radiokarbon keltezésének eredménye, hiszen olyan korai dátumokat kaptak, hogy kijelenthető: a Dunántúlról ismert késő neolitikus körárkok közt jelenleg a gétyei a legkorábbi. Ez az eredmény megerősíti egy korábbi hipotézisüket, miszerint a Nyugat-Dunántúl része volt annak a területnek, ahol a körárok-jelenség megszületett. Mai tudásunk szerint ez körülbelül Krisztus előtt 5000 körül történhetett.

– A körárok geofizikai képén voltak olyan nyomok, hogy épületek is lehettek a körárok által övezett területen, ezek feltárására indítottuk a mostani ásatást. Konkrétan egy 16x18 méteres felületen, továbbá a hozzájuk csatlakozó 10x7 méteres és egy 6x6 méteres szelvényben is ásunk. Kiderült, hogy az Árpád-korban itt egy település volt, egy római sírkert körfalait rejtette a föld, de feltártuk az újkőkori körárok északi bejáratát is. Összességében tehát a lelőhelyen van újkőkori leleteket rejtő gödrünk, római korból származó temetkezési és Árpád-kori, illetve rézkori gödrünk – mondja dr. P. Barna Judit, és további leleteket mutat meg a kőbaltát követően, amelyet mindenki szeretne megfogni, hiszen senkinek sem volt még a kezében olyan tárgy, ami hétezer évvel ezelőttről való.

Dr. P. Barna Judit említette a lengyeli kultúrát, amely a délkelet-dunántúli Tolna vármegyében lévő Lengyel falu lelőhelyéről kapta a nevét, ahol először tártak fel ilyen régészeti maradványokat, s írták le a jellemzőit. Ő is mutat kerámiákat, amelyeket nem szabad megfogni, mert a festés az égetés után került rájuk, ezért nagyon sérülékenyek, s majd a szakemberek végzik el ezek tisztítását. A cserepek itt szintén vörösek, sárgák, sőt ritkán fehér és fekete festés is található rajtuk. De láthattunk Árpád-kori vaskést is, őskori agyagkanalat, egy római sírból előkerült kis bronz csengettyűt, koponyadarabot és fogat is. Kisgyermek lehetett az elhunyt, akit nem szarkofágban temettek el.

Egy gödröt éppen ottjártunkkor tártak fel, melyből téglaszerű égetett tapasztásdarabok kerültek elő, s dr. P. Barna Judit kollégái sorra hoznak új tárgyakat, főleg cserépedény-darabokat.

Nyolc régészhallgatóval dolgoznak, van egy ligetfalvai önkéntesük, és velük van dr. Kalla Gábor régész, egyetemi docens, aki arab fejkendőre emlékeztető fejfedőt visel.

– Nem téved, Kurdisztánból hoztam, ahol szintén kutatunk. Az előázsiai régészeti tanszék docense, assziriológus vagyok. Ott bizony komolyan védekezni kell a meleg ellen, mert általában 45-46 fokban dolgozunk. Azokat az embereket, akik évezredekkel ezelőtt a körárkokat építették, a mai ember könnyen „leősemberezi”, pedig hétezer évvel ezelőtt ők már komoly teljesítményekre voltak képesek. Nem csak a létfenntartás volt a dolguk, erre az idejük úgy húsz százalékát fordították, a maradék idejükben pedig közösségi életet éltek – mondja Kalla Gábor.

– A körárok északi bejáratát ássa egy csapat – mutatja dr. P. Barna Judit. – Tavaly 2,85 méter mélyen értük el a kör­árok alját, most finom bontással szeretnénk az árkok fenekéig lejutni. Ezen a héten leszünk még itt, s aztán a rengeteg lelet rendszerezése, szakemberek általi rendezése, kutatása, tanulmányozása történik majd. Azután tudjuk megmondani, hogy mennyire volt eredményes ez az ásatás, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének támogatásával folyt. Köszönjük a gétyei lakosoknak és az önkormányzatnak, a terület tulajdonosainak és bérlőjének, hogy szívesen látnak minket és támogatják a munkánkat. Köszönettel tartozunk Fehér Martinnak, Zalaszentmárton polgármesterének is, hiszen az ásatáson dolgozó diákok a szálláson kívül szíves fogadtatásban is részesültek ott. Augusztus 27-én egy eddig példa nélküli kísérleti régészeti projektet tervezünk Ligetfalván megvalósítani. Az ottani körárok ismert adatai alapján, önkéntesek segítségével, megkíséreljük rekonstruálni a körárok kitűzésének folyamatát. Erre nézve van egy (már lassan 20 évvel ezelőtt) megfogalmazott hipotézisünk, most a gyakorlatban szeretnénk kipróbálni, helyes-e. Akár igazunk van, akár tévedtünk, mindenképpen nagyon fontos tanulságokkal fog szolgálni ez a kísérlet – véli a szakember, mi pedig megígértük: oda is elkísérjük őket.