A torinói lepel mégis eredeti, Krisztus testének lenyomatát őrzi?

A témában szakavatott és szakértő apát mintegy tíz évvel ezelőtt már beszélt Zalaegerszegen a torinói Keresztelő Szent János katedrálisban őrzött kincsről. A mostani telt házas előadás résztvevői láthatták a négy méter hosszú lenvászon lepel egyetlen hazai művészi, Dinnyés László által készített másolatát is. Eddig hatvan országban, mintegy háromszáz alkalommal hallhatta a közönség az atya gondolatait, aki ezúttal megerősítette: kétsége sincs afelől, hogy a kereszténység legnagyobb ereklyéje Krisztus képmását, testének lenyomatát őrzi. Mégis hogy lehetséges ez?

Az egyik legfontosabb kérdés magának a textíliának a kormeghatározása. A svájci Gent Egyetem kutatója és antik textilszakértője, Gilberto Raes professzor állapította meg elsőként, hogy a lepel halszálkás szövésmintája és anyagtani sajátosságai alapján az 1. században készülhetett Palesztina, vagyis a mai Izrael területén. Keletkezésének időpontját azonban később az oxfordi, zürichi, arizonai sugárlaboratóriumok vizsgálatai a 13-14. századra helyezték. Később, 2004-ben és 2008-ban az amerikai kutatók számos ellentmondásra, mérési hibára hívták fel a figyelmet. Ők arra világítottak rá, hogy 1300 évig folyamatosan 20-22,5 Celsius-fokos helyen volt a textil.

Tűzesetek és csodás megmenekülés

Tamási József atya előadásában egy érdekes tényre világított rá, miszerint a középkorban, a franciaországi Chambéry várkápolnájában az 1532-es tűzeset alkalmával megperzselődött a vászon, a hiányzó részeket pedig apácák pótolták. Elképzelhető, hogy a későbbi vizsgálatok során ezt a részt nézték. Csoda volt a lepel megmenekülése, ám ne feledjük, hogy 1997-ben ugyancsak figyelemre méltó módon menekült meg a harmadik tűzesettől a torinói lepel. 

A torinói lepel pollenvizsgálata és a kontúr kérdése

Másik fontos érv az eredetiség mellett a pollenek vizsgálata, ugyanis olyan növények maradványait találták meg, amely csak a Golgotán és környékén nőttek. Tamási József atya arra is felhívta a figyelmet, hogy a textilen látható test és arckontúr maga a megdicsőülés következtében maradt hátra. „A fizikusok határozottan elvetették a mesterséges, festett eredetet. A rajzolatot egységes álláspontjuk szerint egy ismeretlen eredetű, nagy energiájú sugárzás égette bele a lenvászon rostjaiba” – írja az Origo. Ian Wilson brit magfizikus a termonukleáris robbanáskor keletkező nyomokhoz hasonlította a torinói leplen látható kontúrokat, amiket egy rendkívül erős, azonosítatlan eredetű, a neutronkisülésekre emlékeztető sugárzás égetett bele a vászonba. Beljakov orosz atomfizikus azt állítja, hogy ilyen típusú fizikai sugárzás nem ismert a Földön.

A zalaegerszegi előadáson ülők bizonyára azért érkeztek, mert számukra nem volt kétséges a torinói lepel eredete, ám jó volt hallani a tudományos érveket is. Az atya még egyszer hangsúlyozta, amit látunk a halotti leplen, az nem más, mint az „átlépés pillanata”.