Esőben az átlagosnál több a baleset, de a frontérzékenység is számít

Idén a nyári napsütéses napok után szeptember 12-én és 13-án (péntek 13) beborult az ég, esett az eső. Aznap több baleset is amiatt történt, mert a járművek megcsúsztak az úton. Arról kérdeztünk szakértőket, hogy miért emelkedik a balesetek száma észrevehetően esős időjárás esetén? 

Az esős időjárás rizikófaktor a közlekedésben

– Esős időben a nedves burkolat hatványozott problémát jelent – hívta fel a figyelmet Horváth Csaba műszaki mentési szakértő. – Egy átlagos másfél tonnás járműnek az úttal való érintkezése négy tenyérnyi felületen történik. Ha a poros burkolatra ráesik az eső, csökken a hőmérséklet, mások a tapadási viszonyok. Látni kell, hogy a balesetek leginkább az íves utakon, kanyarokban történnek, elveszti a jármű a tapadást és kicsúszik az útról. A gépjárművek menetdinamikáját segítő különböző elektromos berendezések adnak némi segítséget, de az emberi tényezők nem zárhatók ki. Észrevehető Zalában egyes szakaszokon, hogy ha nedves lesz a burkolat, vagy akár kisebb vízátfolyások keletkeznek, akkor ezeken a helyeken gyakrabban fordulnak elő kicsúszásos balesetek. Ilyen például a 76-os út Zalaegerszeg utáni szakasza Keszthely felé, de a lenti-máhomfai kanyargós útszakaszon is vannak balesetek. Itt és más helyeken is a burkolat érdesítésével segítik a víz lefolyását, de ettől függetlenül szakadó esőben a tempóból vissza kell venni. 

Vegyünk vissza a tempóból, ha csúszósak az utak

Összegezve: csúszós úton kerülni kell a hirtelen a fékezést, gázadást, a kormány elrántását, mindez okozója lehet egy kicsúszásnak. Ha kicsit lassabban autózunk, ezek kevésbé lépnek elő problémaforrásként.

A frontérzékenység is számít

Becslések szerint a magyarok 78 százaléka érzékeny az időjárási változásokra, 30 százalék pedig meteopata, azaz náluk már komoly életminőség-, sőt egészségromlás figyelhető meg az időjárási folyamatok miatt.  A melegfrontra érzékenyek könnyebben elveszíthetik az önuralmukat, meggondolatlanul vezethetnek, ezért ilyenkor sokkal nagyobb türelemre, óvatosságra és önuralomra van szükség. A hidegfront megérkezése nyugodtabbá, feszültségmentessé teszi a közlekedőket, csökken az ingerlékenység, a reflexek lelassulnak, az állandó álmosságérzet és a nehézkesebb gondolkodás miatt gyakoribbak a közúti balesetek.

- Az időjárás közvetlen hatásai ellen, mint a havazás, hófúvás okozta rossz látási viszonyok, felhőszakadás, viharos szél, jeges útpálya, lehet védekezni, de jelentősebb része technikai veszélyelhárítással nem oldható meg - erről már Boros Mónika pedagógiai szakpszichológus beszélt. - Ide tartoznak a közvetlen hatások közül a látást vagy a járművek úton tartását zavaró jelenségek, de ide sorolható az orvosmeteorológia teljes területe. A meteorológusok fontos feladata a közlekedésért felelős szervek, valamint a közlekedésben résztvevők gyors, pontos és hiteles tájékoztatása. Az autóbalesetek egyre növekvő számához nagyon sok minden hozzájárul az időjárási viszonyok mellett. Rengeteg vizsgálat folyik a közlekedéspszichológián belül, igyekeznek feltárni a közlekedési balesetek személyiség- és képességbeli vonatkozásait, azaz a „humán faktort”. Az eredmények alapján látszik, hogy a balesetmentes vezetők gyorsabban képesek észlelni és jobban meg tudják osztani a figyelmüket, továbbá a figyelmük pontosabb is. Ellenben a balesetet szenvedett vezetők esetében ezek a képességek gyengébbek, ugyanakkor jobban szeretnek kockázatot vállalni.

Boros Mónika dr. Graham Hole pszichológus A gépjárművezetés pszichológiája című könyvére hivatkozva arról is beszélt, hogy valóban, a halálozások egyik fő oka a közúti közlekedésben bekövetkezett balesetek. 

A vezetésre hatással vannak még:

• a vizuális észlelési problémák
• a mobiltelefon zavaró tényezői
• a fáradtság
• a szerhasználat 
• az öregedés hatásai.

A szerző viszont megcáfolja azt a mítoszt, miszerint a férfiak jobb gépjárművezetők, mint a nők.