4 órája
Ha így folytatódik, vadászpuskát kell használnunk a hódok terjedésének megállítására
Már most, másfél évtizeddel a visszatelepítésük után egyre nagyobb problémát jelentenek a hódok. Az ország legnagyobb rágcsálója komoly károkat tud okozni. A somogyi hódgondokra sürgős, akár drasztikus megoldást kell találni a szakértők szerint.
A SONLINE közlése szerint az eurázsiai hód visszatelepítése 2008-ra fejeződött be, amely során a Dráva mentén is családokat engedtek szabadon. Mostanra gyakorlatilag nincs olyan vizes élőhely hazánkban, ahol ne fordulna elő a pikkelyes farkú rágcsáló. – A legutóbbi becslésünk szerint 11 ezerre tehető az eurázsiai hód egyedszáma hazánkban, ami elég soknak mondható, nagyjából majdnem minden vizes élőhelyen jelen van –vélekedett Czabán Dávid, biológus, a téma szakértője. Mivel őshonos faj, jó hogy jelen van, mert a víz visszatartásból kiveszi a szerepét, de amikor töltéseket fúrogatják és elárasztják a napelemparkokat vagy a kukoricaföldeket, az nem jó. A hód térhódítása meglehetősen kettősnek mondható, fogalmazott a szakértő.
Toportyánféreg és eurázsiai hód
A kontinens legnagyobb rágcsálójának elterjedése kapcsán deja vu érzésünk lehet, hiszen a hódhoz hasonlóan az aranysakál is egy időre eltűnt az országból, majd újra megjelent. S nem csak felbukkant, hanem jelentősen elszaporodott, annyira, hogy már olyan helyeken is megtelepedtek, amelyekről nem is gondolták volna, hogy valaha a toportyán élőhelye lesz. Egy évvel ezelőtt írtunk róla, hogy az aranysakál annyira elszaporodott például a lábodi vadászterületen, hogy háttérbe szorította a terület egyik legfőbb nagyvadját, a dámot.
Lakócsán egészen közel merészkedett az emberekhez, egy helybéli úgy azonosította, aranysakál támadta meg. A lábodi asszony tyúkjait védte volna, de az embertől sem félt, szétszakította rajta a nadrágot. Az aranysakál csak akkor menekült el, amikor egy léccel eltángálták.