Védett épületben lakik? Kérhet támogatást! – galéria

Szerdán délután a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban találkozott az egy évtizednél is régebben működő Zalaegerszegi Városvédő Egyesület Méhesné Tatár Eszter zalaegerszegi főépítésszel, hogy a városvédelem aktuális témáit áttekintsék. A főépítész előadásában ezúttal a helyi védettségű épültekről, utcaképekről szólt, megvilágítja a szabályok, rendeletek adta lehetőségeket. A városvédők kíváncsiak voltak a közelmúltbeli építészeti arculat változásaira, a várható fejlesztésekre. De szóba került a Kamarák Háza felújítása, a külső burkolat megváltozásának indoka, a Tejipar üzemterületének hasznosítása, az Ady Endre utcában zajló épületfelújítás, a református templom kerítésének forgalmi okokból történt áthelyezése. A Czeglédy András vezette társadalmi szervezet, mely nemrég a városi fakatasztert készített, üdvözölte a Mérlegház visszaállítását, a Mérleg tér és a várbástya kialakítását,  valamint a Zrínyi-gimnázium felújítását.

- Évente találkozunk a városvédelem iránt elkötelezett városvédőkkel - mondta lapunknak az összejövetel kezdetekor Méhesné Tatár Eszter, aki 2019 vége óta végzi a zalaegerszegi főépítészi feladatokat. - Hasznos dolog az eszmecsere, hiszen közvetlenül tudunk ismereteket átadni, kiküszöbölve a téves találgatásokat, amelyek akár a közösségi médiában is hangot kapnak. 

Városvédelem - szakmai és civil együttműködés

Az egyik ilyen, sokakat érdeklő téma volt például a Petőfi-Kosztolányi út sarkán álló, a városképhez szorosan és jellegzetesen hozzá tartozó középület felújítása. Ismeretes, a Kamarák  Háza a külső képet meghatározó vörös homokkő lábazat és díszítés helyett csiszolt mészkő lapokat kapott, amelyeket a már korábban átalakított kerítés lábazatához igazítottak.

- A Kamarák Háza nem helyi védett épület, a tulajdonos ugyanakkor véleményünk szerint a lehető leggondosabban járt el, szerette volna megtartani a második emeletig felfutó díszburkolatot, de a vízszigetelő szakmérnöki vélemény megállapította, hogy az anyag nem megmenthető, mert elvesztette a szilárdságát , a vízzel átitatottság miatt annyira porózussá vált. Ugyanolyan újat lehetett volna visszaépíteni, de helyi védettség hiányában nem volt rá a tulajdonos kötelezhető. A választott megoldás örvendetes, hogy nemes, sérülésálló, tartós anyaggal történt. Továbbra is igényes megjelenésű az épület. 

Zalaegerszegen jelenleg 99 védett épület áll, valamint három védett utcarészlet: a Kosztolányi utcai villasor, a Zrínyi Gimnáziummal szembeni épületsor, valamint a Vörösmarty utca Mártírok és Ady utca közötti szakasza.

Méhesné Tatár Eszter előadásában jelezte, céljuk, hogy a felújítások során a tulajdonosok ne vetessék le a védettséget, erre szerencsére 5 éve alig van példa. Olykor terhet ró a költségekre a korhű nyílászárók, a festett vakolat, a tagozatok reprodukciója, ezen azonban az önkormányzat támogatással segít.  Ha a felújító tulajdonosok pályáznak, hozzájuthatnak ehhez a forráshoz, mely utólagos finanszírozást jelent az önkormányzat részéről.

Czeglédy András az egyesületi találkozón elmondta, a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület szeretné, ha időben tájékozódhatna a tervezett változtatásokról, a tervtanácsbeli meghívással például mindig igyekeznek élni. A városvédők szorgalmazzák, hogy a védett építészeti értékek táblával jelöltek legyenek. 

Helyi védettségű utcarészletek Zalaegerszegen:

• Kosztolányi utcai villasor
• Zrínyi Gimnáziummal szembeni épületsor
• Vörösmarty utca Mártírok és Ady utca közötti szakasza